|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Borsod megyei szervezetének felhívása
" Meggyőződésünk, hogy a tudatos területpolitika nemzetgazdasági
szinten nem kerül több pénzbe, mint amibe a spontán folyamatok
kiváltotta helyzet (felszámolás, munkanélküliség, bűnüldözés,
egészségkárosodás) társadalmi finanszírozása. De a pozitív területi
megkülönböztetést nagyon is tudatosan és összehangoltan kell
kialakítani ahhoz, hogy az jó hatásfokkal működjön, és a
piacgazdaság megfelelő gazdasági stabilizálódást eredményezzen."
SZER, Gondolatforgató:
Interjú Fodor Gáborral
"... a költségvetés, amit
a kormány kedden terjesztett az Országyűlés elé. A Fidesz nevében
Ön, Fodor Gábor mondta el, hogy csapnivalóan rossznak tartja ezt a
költségvetést és éppen ezért nem torpedózza meg. Ez egyébként egy
hármas ad hoc szövetség közös álláspontja is, a Fidesz-é, az SZDSZ-é
és az MSZP-é. Hogy van ez, hogy sem igent, sem nemet nem mondanak
egy olyan fontos kérdésben mint a költségvetés?
- Hát ez nagyon nehéz helyzet, mondhatni, hogy majdnem hogy
csapda helyzetben vagyunk, hiszen valóban ez a szituáció pontosan.
Az egyik oldalról ez a költségvetés. Hogyha egy normális látószögből
próbáljuk nézni, egyszerűen ez a költségvetés alkalmatlan arra, hogy
megoldja Magyarországnak a komoly bajait, komoly gondjait, vagy nem
is az, hogy megoldja, valamilyen módon lehetőséget nyújtson arra,
hogy valamiféle gazdasági kibontakozás elkezdődjön Magyarországon.
"
|
|
|
|
|
|
|
- Brit visszhang a népszavazásról - 1. folyt.
|
- Én úgy látom: a gorbacsovi dilemma-kérdés nem teljesen fedi a magyar helyzetet. Ha különböző megfigyelők olyan módon kritizálják a gorbacsovi vezetést, hogy annak nincs - mondjuk - egy ilyen valás mandátuma, ez alatt nem azt értik, hogy szükségszerűen az egész népnek kellene megválasztani -, inkább azt értik ez alatt, hogy a Legfelsőbb Tanács, a Szovjetunió parlamentje az egypártrendszer alapján lett megválasztva.
Tehát ez nem jelenti azt, hogy a többpártrendszer alapján megválasztott parlament nem választhat meg demokratikus módon egy államelnököt. Ez a kérdés ez nem teljesen azonos.
Ugyanakkor valóban van mondjuk - ha az ember most ennek a kérdésnek az egész nemzetközi vetületét átnézi - valóban van egy olyan vélemény, amit én is fontosnak tartok: hogy a legtöbb alkotmányos berendezkedésű országnak általában van például két háza, vagy esetleg van egy nép által megválasztott elnök, vagy esetleg van egy alkotmány részeként, demokratikus keretek között működő király. Tehát ilyen társadalmak vannak. Ennek az a lényege, hogy van egyfajta olyan berendezkedés, ahol a különböző politikai erők kiegyensúlyozzák egymást.
Magyarországon viszont - és ez nemzetközi viszonylatban nagyon ritka - a parlamentnek csak egy háza van - ez a parlament aztán megválasztja az elnököt. Tehát tulajdonképpen itt arról van szó, hogy nincs olyan más politikai erő, amely a parlament szerepét valamilyen módon tudná egyensúlyozni. Tehát megvan az a lehetőség, az a veszély, hogy ez a parlament túlságosan sok hatalmat tud a kezében összpontosítani.
Az, hogy most Magyarországon egy ilyen egykamarás parlament működik - ez nem lehet szükségszerűen a legtökéletesebb rendszer, de elképzelhető olyan parlamenti konfliktus, ahol jobb lenne, hogyha egy nép által megválasztott elnök tudna majd bíráskodni a különböző politikai pártok között. (folyt.)
1990. július 30., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|