|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Borsod megyei szervezetének felhívása
" Meggyőződésünk, hogy a tudatos területpolitika nemzetgazdasági
szinten nem kerül több pénzbe, mint amibe a spontán folyamatok
kiváltotta helyzet (felszámolás, munkanélküliség, bűnüldözés,
egészségkárosodás) társadalmi finanszírozása. De a pozitív területi
megkülönböztetést nagyon is tudatosan és összehangoltan kell
kialakítani ahhoz, hogy az jó hatásfokkal működjön, és a
piacgazdaság megfelelő gazdasági stabilizálódást eredményezzen."
SZER, Gondolatforgató:
Interjú Fodor Gáborral
"... a költségvetés, amit
a kormány kedden terjesztett az Országyűlés elé. A Fidesz nevében
Ön, Fodor Gábor mondta el, hogy csapnivalóan rossznak tartja ezt a
költségvetést és éppen ezért nem torpedózza meg. Ez egyébként egy
hármas ad hoc szövetség közös álláspontja is, a Fidesz-é, az SZDSZ-é
és az MSZP-é. Hogy van ez, hogy sem igent, sem nemet nem mondanak
egy olyan fontos kérdésben mint a költségvetés?
- Hát ez nagyon nehéz helyzet, mondhatni, hogy majdnem hogy
csapda helyzetben vagyunk, hiszen valóban ez a szituáció pontosan.
Az egyik oldalról ez a költségvetés. Hogyha egy normális látószögből
próbáljuk nézni, egyszerűen ez a költségvetés alkalmatlan arra, hogy
megoldja Magyarországnak a komoly bajait, komoly gondjait, vagy nem
is az, hogy megoldja, valamilyen módon lehetőséget nyújtson arra,
hogy valamiféle gazdasági kibontakozás elkezdődjön Magyarországon.
"
|
|
|
|
|
|
|
- Kommentár a népszavazásról - 1. folyt.
|
De akár holnap, akár néhány nappal később kerül erre sor: a rendszerváltás - az ország ezen két fontos közjogi méltóságának személyét illetően - befejeződik.
A mai nap további politikai következményei nem ennyire egyértelműek. Nem lehet ugyanis tudni, hogy a népszavazást kezdeményező MSZP tekintélyére milyen hatással lesz a társadalom döntő többségének érdektelensége. A választási részvétel megközelítő pontossággal mutatja azt a rokonszenvet, amely megnyilvánul ma a volt állampárt utódjával szemben: hozzávetőlegesen megfelel az MSZP választásokon elért arányszámának.
Ma még nem lehet választ adni arra a kérdésre, hogy ez a mai sikertelenség egyfajta szekértábor-hangulatot kelt és még jobban összekovácsolja a társadalomnak ezt a különös tizenegynehány százalékát - vagy meggyorsítja a szétmálás folyamatát.
A másik vesztese az MSZP-én kívül Király Zoltán képviselő a mai népszavazással, aki személyes tekintélyét vetette latba a népszavazás sikeres kimenetele érdekében. Ki tudja, hogy neki az ártott-e többet, hogy felhívása ellenére is ilyen kevesen mentek el szavazni - vagy az, hogy neve összekapcsolódott az MSZP-vel.
A vesztesek megnevezéséből arra lehetne következtetni, hogy nyertes ugyanakkor a parlamentben képviselt többi párt. Ez csak sok fenntartással igaz. Kétségtelen, hogy mindegyik remélte, hogy az 50 százalék alatti választási részvétel leveszi a kérdést a napirendről. A kisgazdák meg is mondták ezt, és bojkottra szólították fel választóikat.
De mégis; egy demokráciában nem lehet cél úgy eredményeket elérni, hogy a választók nagy százaléka nem él szavazati jogával, bojkottálja a választásokat. Persze ahhoz, hogy ezt kiküszöböljék, az kell, hogy a döntésre váró kérdéseket jól megválogassák. Azoknak fontosnak, közérdekűnek és igazán a népszuverén döntésére várónak kell lenniük.
Ez a mostani kérdésfeltevés, lásd: részvétel - nem volt az. És ezzel ismét visszajutottunk azok felelősségéhez, akik kierőszakolták ezt a mostani népszavazást. +++
1990. július 29., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|