|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Borsod megyei szervezetének felhívása
" Meggyőződésünk, hogy a tudatos területpolitika nemzetgazdasági
szinten nem kerül több pénzbe, mint amibe a spontán folyamatok
kiváltotta helyzet (felszámolás, munkanélküliség, bűnüldözés,
egészségkárosodás) társadalmi finanszírozása. De a pozitív területi
megkülönböztetést nagyon is tudatosan és összehangoltan kell
kialakítani ahhoz, hogy az jó hatásfokkal működjön, és a
piacgazdaság megfelelő gazdasági stabilizálódást eredményezzen."
SZER, Gondolatforgató:
Interjú Fodor Gáborral
"... a költségvetés, amit
a kormány kedden terjesztett az Országyűlés elé. A Fidesz nevében
Ön, Fodor Gábor mondta el, hogy csapnivalóan rossznak tartja ezt a
költségvetést és éppen ezért nem torpedózza meg. Ez egyébként egy
hármas ad hoc szövetség közös álláspontja is, a Fidesz-é, az SZDSZ-é
és az MSZP-é. Hogy van ez, hogy sem igent, sem nemet nem mondanak
egy olyan fontos kérdésben mint a költségvetés?
- Hát ez nagyon nehéz helyzet, mondhatni, hogy majdnem hogy
csapda helyzetben vagyunk, hiszen valóban ez a szituáció pontosan.
Az egyik oldalról ez a költségvetés. Hogyha egy normális látószögből
próbáljuk nézni, egyszerűen ez a költségvetés alkalmatlan arra, hogy
megoldja Magyarországnak a komoly bajait, komoly gondjait, vagy nem
is az, hogy megoldja, valamilyen módon lehetőséget nyújtson arra,
hogy valamiféle gazdasági kibontakozás elkezdődjön Magyarországon.
"
|
|
|
|
|
|
|
Nyírádi bányazárás, Csab-pusztán bányanyitás - Sajtótájékoztató
Tapolcán
|
1990. július 2., hétfő - Vasárnap reggel befejezték a munkát
a vízveszélyes nyírádi bauxitbányákban, és hétfő reggel megkezdték a
termelést az új csab-pusztai bányában - jelentette be a hétfőn,
Tapolcán megtartott sajtótájékoztatón Fazekas János, a Bakonyi
Bauxitbánya Vállalat vezérigazgatója.
Szinte percnyi pontossággal hajtották végre a Minisztertanács 1989. április 20-án hozott határozatát, amely a Dunántúli Középhegység térségében megbomlott vízháztartás környezeti hatásainak ellensúlyozására, a hévízi tó védelmére 1990. június 30-ára tűzte ki a nyírádi bauxitbányászat befejezésének határidejét.
A Magyar Alumíniumipari Tröszt ennek megfelelően módosította bányászati tervét: túlmunkával, a termelőerők koncentrálásával meggyorsította a Nyírád térségi bauxitvagyon kitermelését. Emellett leállították a már 120 millió forintos beruházással feltárt lengyelmajori bánya építését. További 140 millió forintot költöttek a megszűnő bányák termelését pótló, csab-pusztai I-es bánya korábbi megnyitására. Az új bánya - amely a felmérések szerint nem veszélyezteti a karsztvízkészletet - az év második felében 180-200 ezer tonna bauxitot termel.
A bányászati érdekből történő vízkiemelést az év végéig fejezik be, és a jövő évben a jelenlegi 200-220 köbméter víz helyett csupán percenként 40-60 köbmétert emelnek ki a térség ívóvízellátására.
Elmondták, hogy a hévízi tó hozamában némi javulás tapasztalható, de a karsztvízrendszer visszatöltődéséhez évek szükségesek. A szakértők reménykednek abban is, hogy a karsztvízkészlet fokozatos feltöltődésével egyes régi, elapadt források is megélednek. A térség vízháztartását, környezeti és hidrogeológiai változásait a jövőben is műszeres megfigyelőhálózat ellenőrzi.
Bejelentették a sajtótájékoztatón azt is, hogy a csab-pusztai új bányával a foglalkoztatási gondok is megoldódtak. A régi bányák megszűnésével, ugyan kevesebb munkáskézre lesz szükség, de csak a csökkent munkaképességű bányászokat kellett nyugdíjazni, illetve a közeli időszakban 70-80 ember korengedményes nyugdíjazására lesz szükség. (MTI)
1990. július 2., hétfő 18:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|