|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Borsod megyei szervezetének felhívása
" Meggyőződésünk, hogy a tudatos területpolitika nemzetgazdasági
szinten nem kerül több pénzbe, mint amibe a spontán folyamatok
kiváltotta helyzet (felszámolás, munkanélküliség, bűnüldözés,
egészségkárosodás) társadalmi finanszírozása. De a pozitív területi
megkülönböztetést nagyon is tudatosan és összehangoltan kell
kialakítani ahhoz, hogy az jó hatásfokkal működjön, és a
piacgazdaság megfelelő gazdasági stabilizálódást eredményezzen."
SZER, Gondolatforgató:
Interjú Fodor Gáborral
"... a költségvetés, amit
a kormány kedden terjesztett az Országyűlés elé. A Fidesz nevében
Ön, Fodor Gábor mondta el, hogy csapnivalóan rossznak tartja ezt a
költségvetést és éppen ezért nem torpedózza meg. Ez egyébként egy
hármas ad hoc szövetség közös álláspontja is, a Fidesz-é, az SZDSZ-é
és az MSZP-é. Hogy van ez, hogy sem igent, sem nemet nem mondanak
egy olyan fontos kérdésben mint a költségvetés?
- Hát ez nagyon nehéz helyzet, mondhatni, hogy majdnem hogy
csapda helyzetben vagyunk, hiszen valóban ez a szituáció pontosan.
Az egyik oldalról ez a költségvetés. Hogyha egy normális látószögből
próbáljuk nézni, egyszerűen ez a költségvetés alkalmatlan arra, hogy
megoldja Magyarországnak a komoly bajait, komoly gondjait, vagy nem
is az, hogy megoldja, valamilyen módon lehetőséget nyújtson arra,
hogy valamiféle gazdasági kibontakozás elkezdődjön Magyarországon.
"
|
|
|
|
|
|
|
A bólyi nemzetiségi nyelvoktatási modell sikere
|
1990. június 20., szerda - Eredményesen zárult a bólyi
modellként ismert nyolcéves kísérleti jellegű nemzetiségi nyelvi
oktatási program. Az országban elsőként 1982 őszén a baranyai
nagyközség általános iskolája indította el a gyermekek
kétnyelvűségét megalapozó magyar-német nyelvű oktatást. A nyolcadik
osztály most végzett tanulói olyan német nyelvtudásra tettek szert,
amely lehetőséget nyújtott számukra, hogy alapfokú nyelvvizsgát
tegyenek.
Bóly iskolájában régóta tanítják a nemzetiségi anyanyelvet. A pedagógusok azonban rájöttek arra, hogy a heti két-három órás nyelvi képzés nem elegendő: a gyerekek nagyobb része nem tudta megszerezni a szükséges beszédkészséget. Ezen segítendő, a Művelődési Minisztérium ösztönzésére és a német nemzetiségi szövetség támogatásával önálló nyelvi programot dolgoztak ki, és vezettek be a bólyi pedagógusok. Ennek lényege, hogy nagyobb óraszámban, hetente öt-hat órában tanítják a német nyelvet, mégpedig az első osztálytól kezdve, s ehhez a különféle szaktárgyak - ének-zene, környezetismeret, földrajz, történelem - kétnyelvű oktatása is csatlakozik. Ily módon naponta legalább kétszer németül folyó órán vesznek részt a gyerekek.
A kétnyelvű osztályból kikerült gyerekek számára bővültek a továbbtanulás lehetőségei, javultak a középiskolai felvétel esélyei. A végzős diákok 85 százaléka érettségit adó középiskolában tanulhat tovább, és 67 százalékuk a jövőben is kiemelten foglalkozhat a német nyelvvel.
A sikeres bólyi modellt egyébként már a most befejeződött tanévben az ország több mint harminc nemzetiségi iskolája alkalmazta. (MTI)
1990. június 19., kedd 21:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|