 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Borsod megyei szervezetének felhívása
" Meggyőződésünk, hogy a tudatos területpolitika nemzetgazdasági
szinten nem kerül több pénzbe, mint amibe a spontán folyamatok
kiváltotta helyzet (felszámolás, munkanélküliség, bűnüldözés,
egészségkárosodás) társadalmi finanszírozása. De a pozitív területi
megkülönböztetést nagyon is tudatosan és összehangoltan kell
kialakítani ahhoz, hogy az jó hatásfokkal működjön, és a
piacgazdaság megfelelő gazdasági stabilizálódást eredményezzen."
SZER, Gondolatforgató:
Interjú Fodor Gáborral
"... a költségvetés, amit
a kormány kedden terjesztett az Országyűlés elé. A Fidesz nevében
Ön, Fodor Gábor mondta el, hogy csapnivalóan rossznak tartja ezt a
költségvetést és éppen ezért nem torpedózza meg. Ez egyébként egy
hármas ad hoc szövetség közös álláspontja is, a Fidesz-é, az SZDSZ-é
és az MSZP-é. Hogy van ez, hogy sem igent, sem nemet nem mondanak
egy olyan fontos kérdésben mint a költségvetés?
- Hát ez nagyon nehéz helyzet, mondhatni, hogy majdnem hogy
csapda helyzetben vagyunk, hiszen valóban ez a szituáció pontosan.
Az egyik oldalról ez a költségvetés. Hogyha egy normális látószögből
próbáljuk nézni, egyszerűen ez a költségvetés alkalmatlan arra, hogy
megoldja Magyarországnak a komoly bajait, komoly gondjait, vagy nem
is az, hogy megoldja, valamilyen módon lehetőséget nyújtson arra,
hogy valamiféle gazdasági kibontakozás elkezdődjön Magyarországon.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - Keddi munkanap (5. rész)
|
Ezt követően Kónyáné Kutrucz Katalin (MDF) az Országgyűlés
Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottságának
állásfoglalását tolmácsolta. A bizottság egyetértett a beterjesztett
törvényjavaslattal, és indokoltnak tartotta Szokolay Zoltán módosító
indítványának elfogadását. A testület elutasította ugyanakkor
Torgyán József (FKgP) javaslatát, miszerint az erős felindulásban
elkövetett emberölés bűntettére sem célszerű kiterjeszteni a
kegyelmet. A bizottsági előadó, szemben az általa képviselt testület
véleményével, megfontolásra javasolta Torgyán József indítványát.
Mészáros István, az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi
Bizottság nevében kért szót, és összegezte az amnesztiáról
kapcsolatos hírek nyomán keletkezett véleményeket. Mint mondotta: a
lakosság körében elterjedt az a nézet, hogy a bűnözők kiengedésével
megrendül a közbiztonság. Az elítéltek ugyanakkor sürgetik, hogy a
rendszerváltás az ő életükön is éreztesse hatását. A bizottság egyik
legfőbb aggálya a törvényrendelettel kapcsolatban, hogy bizonyos
körben nem eléggé nagyvonalú, tehát nem kedvezményezi például a
fiatalkorúakat, más esetekben pedig, nevezetesen a gazdasági
bűncselekmények egy részénél, indokolatlan kegyelmet kínál.
Hiányolja a bizottság, hogy a kegyelem nem terjed ki a
mellékbüntetésekre és az intézkedésekre, pedig azok következményei
gyakran súlyosabbak, mint maga a főbüntetés.
A törvényjavaslat feletti általános vitában meglehetősen
szélsőséges nézetek csaptak össze. Az SZDSZ-es képviselők egyenesen
elfogadhatatlannak tartották a közkegyelem gyakorlásának javasolt
módját. Kőszeg Ferenc például arra a fonákságra mutatott rá, hogy a
törvényjavaslat ugyanúgy bírálja el a kémkedés miatt elítélteket,
mint a legsúlyosabb erőszakos bűncselekmények elkövetőit, azaz őket
is kizárja a közkegyelemből. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az
eljárási kegyelem gyakorlásával a társadalom megfosztja magát attól
a lehetőségtől, hogy elkövetett bűncselekmények esetén fény derüljön
az igazságra. Úgy vélte, ezt a törvényjavaslatot akár a régi
pártállam képviselői is készíthették volna, hiszen az túlságosan
engedékenynek bizonyul a közelmúltban elkövetett gazdasági
bűncselekményekkel, a privatizáció vadhajtásaival szemben. A
képviselő több társához hasonlóan a többszörös visszaesők
kilátástalan helyzetére mutatott rá. Túlságosan szigorúnak
minősítette az ilyen elítéltek elbírálását. Ezzel kapcsolatban
Torgyán József arról szólt, hogy a magyar büntető törvénykönyvnek a
visszaélésekre vonatkozó része egyáltalán nem mondható európainak, a
visszaesőket drákói szigorral sújtják, többféle joghátrány éri őket,
bűncselekményükért többszörösen kell bűnhődniük. Mindenképpen
indokoltnak tartotta a Btk. korszerűsítését. (folyt.köv.)
1990. június 12., kedd 15:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|