Rendszerváltás és az MTI

	Szabad György az antiszemitizmusról
----------------------------------- London, 1990. május 17. (BBC, Panoráma) - Az Országgyűlés elnökével, az MDF vezetőségi tagjával, Szabad Györggyel beszélgettem az antiszemitizmusról - de előbb azt kérdeztem tőle, melyek az Országgyűlés közvetlen feladatai? - Alig két hete ülésezik és meg kellett, hogy alkosson néhány olyan jogszabályt, ami lehetővé teszi a parlamentáris kormányzati rendszer bevezetését. Terveink szerint május 22-ikén mutatkozik be Antall József kormánya, illetve terjeszti elő Antall József - mint dezignált miniszterelnök - koalíciós kormányának a programját. Ebben az időszakban politikai előkészítő munka folyik. Tekintettel arra, hogy a korábbi ellenzéki erőfeszítések eredményeként a politikai struktúra átalakításának a derekán vagyunk, bizonyos értelemben elmondhatjuk azt, hogy egyelőre - beérve az ideiglenes törvényekkel - néhány fontos kiegészítésre törekszünk. Ilyen egy új önkormányzati törvény megalkotása, ami lehetővé teszi, hogy a helyi önkormányzatok újraválasztását - ami esedékes lesz - már a demokratikus szabályoknak megfelelően hajtsuk végre. Ezzel a parlament demokratizálása, a kormányhatalom demokratizálása mellett, megteremtjük azt a harmadik pillért - tudniillik a demokratizált önkormányzatokét - amire Magyarország jövőjét építeni akarjuk. Nem titok előttünk, hogy a nagy eredmények ellenére, különösen a perifériákon, különösen a falvak népében nő az aggodalom: vajon a hajdani pártállam által a nyakukra ültetett helyi hatalmasságok nem fognak-e valami módon bosszút állni a demokrácia helyi támogatóin? Nem fogják-e megpróbálni visszafordítani az idő kerekét? - Terveznek-e valami felvilágosító kampányt, hiszen az elmúlt hetekben elég sok ilyen hiedelem kapott lábra, például: voltak antiszemita megnyilatkozások, vagy ezt is érezték az emberek. Ezeket jó lenne valahogy eloszlatni. (folyt.) 1990. május 17., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Szabad György az antiszemitizmusról - 1. folyt.
- Magyarországon, mint minden diktátoroknak alávetett országban, az előítéletek igazi táptalajra találtak. Az is nyilvánvaló, hogy négy évtizedes kommunista diktatúra és a két világháború között, elég erőteljes náci, vagy más szélsőjobboldali tudatformáló hatás nem mulasztható el egy lábdobbantással. Naív feltételezés lenne az, hogy Magyarország demokratizálása máris elérte volna azt az eredményt, hogy Magyarországon 10 és félmillió vegytiszta demokrata él. De nem kétséges, hogy azok a pártok, amelyek a szabad választásokon kiérdemelték a nép bizalmát, valóban demokratikus törekvésű pártok, amelyeknek a programjába és tényleges cselekvésébe az előítéletek elleni küzdelem nagyon is beletartozik. A gyakorlat tekintetében pedig legyen szabad hivatkoznom arra, hogy a Magyar Demokrata Fórum sok ilyen természetű támadást is kiállva - hiszen a legnagyobb szervezetként, a legnagyobb tömegeket tömörítő szervezetként - természetesen az ő soraira is érvényes az, hogy nemcsak vegytiszta demokratákból áll, két vonatkozásban is nagyon fontos álláspontot alakított ki. Az egyik az, hogy 1990. január 29-ikén megszületett egy olyan elnökségi határozata, amelyben leszögezte, hogy nemcsak elhatárolja magát minden antiszemita megnyilvánulástól és törekvéstől, hanem kötelezte magát és így egyúttal az egész szervezetet, hogy fellépjen minden nyílt, vagy burkolt antiszemita törekvéssel szemben. Ugyanakkor leszögezte azt is, hogy fel kíván lépni az antiszemitizmussal való alaptalan rágalmazással szemben is. (folyt.) 1990. május 17., csütörtök
Vissza »

	- Szabad György az antiszemitizmusról - 2. folyt.
Ezt a közleményét azonban a hazai napilapok, amelyek a vádakat nagyon szélesen terjesztették, a Magyar Demokrata Fórum választási győzelme előtt nem szívesen terjesztették. Ez a határozat egyedül a Népszava című lapban jelent másnap, január 30-ikán és most az interjúadó elmondhatja, hogy szándékosan szóba hozta egy interjúban, így megjelent február 15-ikén az Esti Hírlap hasábjain is. Ugyancsak az interjút adó alkalmat talált arra, hogy egy ízben a televízióban, egy ízben a rádióban, ismertesse ezt a határozatot. Április 21-ikén a Magyar Nemzeti hasábjain tett közzé egy nyilatkozatot, miszerint nem igaz az, hogy a Magyar Demokrata Fórum hallgatott volna az antiszemita jelenségekkel szemben - sőt bizonyítékként felidézte, hogy igenis szembeszegült vele. Ez az egyik dolog a nyilatkozatokról. A másik dolog az, hogy amennyiben a Magyar Demokrata Fórum elnöksége példát talált arra, hogy a kommunizmus elleni küzdelem bizonyos antiszemita kiszólásokkal, vagy antiszemita piszkálódásnak minősíthető tényekkel társult egyeseknél, akkor - ha ez a szervezeten belül történt és ilyen esetről néhányról van tudomásunk, fél kézzel megszámolható - akkor a szervezeten belül, de számos esetben a szervezeten kívüli ilyen antiszemita megnyilatkozókkal szemben nagyon határozottan fellépett. Ha még a téma érdekes, akkor az ellenkezőjét viszont nagyon erőteljesen példázni tudom. Ilyen volt, hogy a Magyar Demokrata Fórum 1989. márciusában tartott első országos küldöttértekezletén Tornay József költő kezdeményezte, hogy a nyugatnémet példát követve, a magyar Országgyűlés tegyen egy engesztelő nyilatkozatot a magyar zsidóságot ért sérelmek tekintetében, ami azután országos mozgalommá vált, nem kevésbé a Magyar Demokrata Fórum közbejöttével és a Magyar Demokrata Fórum küldöttségének jelenlétében - mert akkor még a Fórumnak nem volt egyetlen képviselője sem - hozta meg e kérdésben az engesztelő határozatát és iktatta ezt törvényjavaslatba, majd törvénybe 1989. májusában a magyar Országgyűlés. ++ 1990. május 17., csütörtök
Vissza »