|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Borsod megyei szervezetének felhívása
" Meggyőződésünk, hogy a tudatos területpolitika nemzetgazdasági
szinten nem kerül több pénzbe, mint amibe a spontán folyamatok
kiváltotta helyzet (felszámolás, munkanélküliség, bűnüldözés,
egészségkárosodás) társadalmi finanszírozása. De a pozitív területi
megkülönböztetést nagyon is tudatosan és összehangoltan kell
kialakítani ahhoz, hogy az jó hatásfokkal működjön, és a
piacgazdaság megfelelő gazdasági stabilizálódást eredményezzen."
SZER, Gondolatforgató:
Interjú Fodor Gáborral
"... a költségvetés, amit
a kormány kedden terjesztett az Országyűlés elé. A Fidesz nevében
Ön, Fodor Gábor mondta el, hogy csapnivalóan rossznak tartja ezt a
költségvetést és éppen ezért nem torpedózza meg. Ez egyébként egy
hármas ad hoc szövetség közös álláspontja is, a Fidesz-é, az SZDSZ-é
és az MSZP-é. Hogy van ez, hogy sem igent, sem nemet nem mondanak
egy olyan fontos kérdésben mint a költségvetés?
- Hát ez nagyon nehéz helyzet, mondhatni, hogy majdnem hogy
csapda helyzetben vagyunk, hiszen valóban ez a szituáció pontosan.
Az egyik oldalról ez a költségvetés. Hogyha egy normális látószögből
próbáljuk nézni, egyszerűen ez a költségvetés alkalmatlan arra, hogy
megoldja Magyarországnak a komoly bajait, komoly gondjait, vagy nem
is az, hogy megoldja, valamilyen módon lehetőséget nyújtson arra,
hogy valamiféle gazdasági kibontakozás elkezdődjön Magyarországon.
"
|
|
|
|
|
|
|
A Magyar Tudományos Akadémia tisztújító közgyűlésre készül (1.
rész)
|
1990. május 7., hétfő - Mit vár az új Parlamenttől, az új
kormánytól a Magyar Tudományos Akadémia, és miként segítheti elő az
ország gazdasági, társadalmi problémáinak megoldását, megújítva
önmagát is - erről kérdezte Berend T. Ivánt, a Magyar Tudományos
Akadémia elnökét Molnár Erzsébet, az MTI munkatársa abból az
alkalomból, hogy az Akadémia május 21-e és 27-e között tartja
tisztújító közgyűlését.
- A tudomány szabadságának elengedhetetlen feltétele a tudományos központok - az egyetemek és az Akadémia - 1949-ben megszüntetett, illetve megnyírbált autonóm önigazgatásának a helyreállítása - mondta Berend T. Iván akadémikus. - A Magyar Tudományos Akadémia már két évvel ezelőtt kezdeményezte ezt. Remélhető, hogy az új Parlament - a parlamenti demokrácia és helyi-intézményi önigazgatás vallott elveinek megfelelően - mielőbb szavatolja az Akadémiáról szóló új törvény elfogadásával. A tervezett és megindított tulajdonreform keretében az autonómia anyagi megalapozásához igényt tartanak az akadémiai tulajdon helyreállítására is. Nem a régi föld- és házbirtokokat igénylik vissza, hanem a kezelésükben lévő épületeket, intézeteket, kísérleti gazdaságokat és - a privatizáció során - esetleg a részvénybirtoklást is.
Az új kormány - mint mondotta - remélhetően nem kíván felesleges átszervezések pótcselekvésébe bonyolódni, és épít a meglévő adottságokra. A világ minden fejlett tudománnyal rendelkező országában különböző szervezeti intézményes rendben működnek az önálló kutatóintézetek. Nálunk a Magyar Tudományos Akadémiához tartoznak ezek az intézetek, amelyeket teljes önállóságuk megtartásával, az MTA köztestületi autonómiája keretében kívánnak a továbbiakban is működtetni. Ez sokkal kedvezőbb a tudományos kutatás számára, mint valamiféle állami tudomány-bürokrácia kiépítése. Remélhetően a köztestületi autonómia alapján működő Akadémia - miként a múltban is mindig - nem nyereség-orientált nemzeti tevékenységének ellátásához a továbbiakban is élvezi a költségvetés támogatását. (folyt.köv.)
1990. május 6., vasárnap 17:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Magyar Tudományos Akadémia tisztújító közgyűlésre készül (2.
rész)
|
Az MTA érdemi megújításának a folyamata megkezdődött - mondta Berend T. Iván. - Megítélésem szerint lényeges tudománypolitikai változásokra is szükség van. A kutatásfinanszírozás egész rendjét döntően versenypályázati alapokra kellene helyezni. Az egyetemi posztgraduális képzés kiépítésével egy időben - az egyetemek meghatározó szerepének biztosításával -, hagyományainknak megfelelően kell átalakítani a tudományos minősítés egész rendjét. Nem a látványos politikai gesztus a lényeg, hanem a tudomány érdekeinek színvonalas biztosítása. Elsietett és a színvonal hanyatlásához vezető lépést semmiképpen sem szabadna tenni.
Az európai tudományos integrációról szólva hangsúlyozta, hogy a tudomány - lényegéből eredően - nemzetközi művelése - néhány speciális ágazat kivételével - kizárólag nemzeti keretek között megoldhatatlan. A hidegháborús szembenállás éveiben, ideológiai megfontolásokból, a politika a tudományban is valamiféle KGST-autarchia megvalósítására törekedett. Igaz, hogy ez az alapállás az utóbbi két évtizedben sok tekintetben előnyösen módosult. A változtatás igényével a magyar tudomány, az egyetemek és az Akadémia különösen sokat tett a nemzetközi tudományos kapcsolatok kiépítéséért, szélesítéséért. Akadémiánknak ma több mint 60 nemzetközi együttműködési egyezménye van, szinte az egész fejlett világgal. A fokozatos-részleges ,,visszaintegrálódás,, és jelenlét a nemzetközi tudományosságban az utóbbi évtizedekben nagy akadémiai teljesítmény is volt. Ez a folyamat a legutóbbi időben felgyorsult, amit nem is annyira az újabb, Dél-Koreával és Izraellel kötött fontos egyezmények jeleznek, hanem az, hogy az integráció mindjobban kiteljesedik. Tavaly már teljes jogú tagjai lettünk - elsőként e térségben - az eddig 14 nyugat-európai országot tömörítő European Exchange Programnak. Hamarosan aláírjuk az európai fizikai kutatás központjával, a CERN-nel a teljes jogú taggá válás előzetes egyezményét. Tavaly - ugyancsak elsőként a közép- és kelet-európai országok közül - Strassbourgban elvi befogadást nyertünk az Európai Közösség legfőbb tudományos integrációs szervezetébe, az European Science Foundba. A most folyó technikai előkészítés után tagságunk ez év őszétől valósul meg. A Magyar Tudományos Akadémiának a Royal Society-val aláírt megállapodása értelmében évente 20-25 fiatal kutatót küldhetünk angol kutatóközpontokba egy-egy évre. (folyt.köv.)
1990. május 6., vasárnap 17:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Magyar Tudományos Akadémia tisztújító közgyűlésre készül (3.
rész)
|
A japán Sasakawa-alapítvánnyal megkötött egyezményünk értelmében pedig évi 20-25 fiatal társadalomkutató nyerhet legfeljebb három éves hazai kutatási ösztöndíjat és a külföldi konferenciákon való részvétel költségeit.
A ciklust záró közgyűlésen megválasztják az Akadémia új levelező és rendes tagjait. Az Akadémia módosított alapszabálya szerint az akadémia 200-as taglétszámának korhatára az eddigi 75 év helyett 70 év, következésképpen mintegy 30 új akadémiai hely üresedett meg. Ezek szerint összesen mintegy 50 új levelező tagot választhat a közgyűlés. Ezzel a korábbi rehabilitációs folyamatokat kívánják kiteljesíteni, azok számára, akik részben politikai beavatkozások nyomán nem kerülhettek az őket megillető akadémiai helyre. Az osztályokon már megszavazott javaslatok között olyan személyek is szerepelnek, akiket a 70-es évek politikai boszorkányüldözései nyomán akadémiai kutatóintézetekből távolítottak el. Most első ízben úgynevezett külső tagokat is választanak. Eddig csak külső tiszteleti tagság létezett a világ legjelesebb tudósai részére. A ,,külső tagság,, a külföldön élő, akár nem magyar állampolgárságú, de magát magyarnak tekintő legkiválóbb kutatókat kívánja szorosan akadémiánkhoz kapcsolva bevonni a hazai tudományos életbe - mondta végezetül Berend T. Iván. (MTI)
1990. május 6., vasárnap 17:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|