|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Borsod megyei szervezetének felhívása
" Meggyőződésünk, hogy a tudatos területpolitika nemzetgazdasági
szinten nem kerül több pénzbe, mint amibe a spontán folyamatok
kiváltotta helyzet (felszámolás, munkanélküliség, bűnüldözés,
egészségkárosodás) társadalmi finanszírozása. De a pozitív területi
megkülönböztetést nagyon is tudatosan és összehangoltan kell
kialakítani ahhoz, hogy az jó hatásfokkal működjön, és a
piacgazdaság megfelelő gazdasági stabilizálódást eredményezzen."
SZER, Gondolatforgató:
Interjú Fodor Gáborral
"... a költségvetés, amit
a kormány kedden terjesztett az Országyűlés elé. A Fidesz nevében
Ön, Fodor Gábor mondta el, hogy csapnivalóan rossznak tartja ezt a
költségvetést és éppen ezért nem torpedózza meg. Ez egyébként egy
hármas ad hoc szövetség közös álláspontja is, a Fidesz-é, az SZDSZ-é
és az MSZP-é. Hogy van ez, hogy sem igent, sem nemet nem mondanak
egy olyan fontos kérdésben mint a költségvetés?
- Hát ez nagyon nehéz helyzet, mondhatni, hogy majdnem hogy
csapda helyzetben vagyunk, hiszen valóban ez a szituáció pontosan.
Az egyik oldalról ez a költségvetés. Hogyha egy normális látószögből
próbáljuk nézni, egyszerűen ez a költségvetés alkalmatlan arra, hogy
megoldja Magyarországnak a komoly bajait, komoly gondjait, vagy nem
is az, hogy megoldja, valamilyen módon lehetőséget nyújtson arra,
hogy valamiféle gazdasági kibontakozás elkezdődjön Magyarországon.
"
|
|
|
|
|
|
|
A Kisgazdapárt helyzete a választások után
|
------------------------------------------
Washington, 1990. április 6. (Amerika Hangja) - Skorka Anikó:
- Beszélgető partnerem dr. Böröcz István, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt országos alelnöke. Ellátogatván ezen a héten a Magyar Demokrata Fórumhoz, aztán készítvén egy másik interjút a Szabad Demokraták Szövetségével kiderül, hogy a Független Kisgazdapárt a második forduló előtt a mérleg nyelvévé vált. Önökért folyik a harc és a kérdésem úgy szól, hogy mennyire játszik közre a Kisgazdapárt földprogramja - hiszen ez a kardinális kérdés -, és mit akar a Kisgazdapárt, hová kíván csatlakozni, mennyiben egyik, vagy másik párt koalícióképessé válik április 8-ikán este.
- Valóban rendkívül fontos számunkra a földprogramunk megvédése, megóvása és ennek a beépítése lehetőség szerint egy következő kormányprogramba. De engedjen meg egészen rövid, zárójeles kitérőt. Ugyanis nekünk nemcsak földprogramunk van. Ez azért került az utóbbi hetekben, hónapokban az érdeklődés homlokterébe, mert ezt vitatták a legtöbben. Emiatt egy kicsit talán háttérbe szorult az, hogy azért nekünk egy komplex gazdaságpolitikai programunk van. Általában is foglalkozunk a tulajdonnal, nemcsak a földtulajdonnal foglalkozunk.
- Talán azért is, mert ennek a pártnak nemcsak az a neve, hogy kisgazda és földmunkás párt, hanem polgári párt, sőt kisgazdapárt és a kisgazdákhoz odatartozik sok minden, ami a szolgáltatóiparban van és amit érint a tulajdonjog rendezése, vagy jelenlegi állapota, nem? (folyt.)
1990. április 6., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A Kisgazdapárt helyzete a választások után - 1. folyt.
|
- Pontosan így van. Kezdtem mondani, talán azért is esett szó többször - talán a kelleténél is többször - a földprogramról, mert ezt vitatták a legtöbben. Ugyanis a programunk egyéb részei általában olyan jellegűek, amelyek nem képezték ennyire a vita tárgyát.
Visszatérve a földprogramra, mi elsősorban nem is annyira a földről, hanem a tulajdonról beszélünk és mi azt gondoljuk, hogy egy történelemi igazságtételt kell végbevinni Magyarországon, a tönkretett magyar parasztságot olyan helyzetbe kell hozni, hogy amennyiben ők, vagy jogos, törvényes örökösei ezt ígénylik, akkor a tulajdonjogukat visszakaphassák. Azt hiszem ez a programunknak az elvi alapja.
- Ettől az elvi alaptól mennyire hajlandó eltérni a Független Kisgazdapárt, hiszen a Magyar Demokrata Fórum mintha úgy fogalmazott volna a kampány során, hogy azé a föld, aki megműveli, a Kisgazdapárt pedig úgy fogalmazott, hogy azé a föld, akinek a tulajdonát képezi. Tehát akkor most ebben kompromisszum születik - mert más gazdasági, vagy ideológiai viszonylatokban a két párt közeledni tud egymáshoz, vagy pedig nem?
- Bizonyos fokú kompromisszumkészség van nálunk is. Az utóbbi hetekben úgy láttuk, hogy a Magyar Demokrata Fórum részéről is megmutatkozik bizonyos fokú kompromisszumkészség. Nem adhatjuk fel teljes egészében a földprogramunkat, a tulajdoni koncepciónkat. Hogy pontosan a kompromisszumnak milyen mértékéig tudunk elmenni, ez például konkrét számításoknak is a függvénye. Ugyanis a vita elsősorban pillanatnyilag ma azon folyik, hogy vajon milyen nagyságrendű lesz az a tulajdonosi réteg a mi koncepciónk alapján, amely réteg ugyan tulajdonos lesz, de nem önmaga fogja megművelni a földjét, hanem ezt a földet mondjuk bérbe adja, eldiegeníti, eladja. (folyt.)
1990. április 6., péntek
|
Vissza »
|
|
- A Kisgazdapárt helyzete a választások után - 2. folyt.
|
- Bocsásson meg, hogy közbevágtam, de úgy tudom, hogy önöknél már készülnek erre vonatkozó felmérések, vagy legalábbis készültek. Sőt talán már egészen a nyártól készültek, tehát kiosztottak föld-visszaígénylő lapokat és ennek alapján lehet azért valamilyen reprezentatív képük arról, hogy hányan ígényelnek és milyen célra földre.
- Igen. Valóban hosszú hónapok óta ilyen föld-visszaígénylő lapok tízezrei kerültek már vissza hozzánk kitöltve és megfelelő dokumentációval ellátva, okiratokat mellékelve ehhez. Mi úgy látjuk ezen adatok alapján, hogy lényegesen kisebb arányú lesz az a tulajdonosi réteg aránya, akik nem önmaguk akarják megművelni a földet. Tehát itt lehet majd valahol keresni a kompromisszumot, hogy pillanatnyilag úgy az MDF, mint az SZDSZ felmérései, vagy legalábbis a rendelkezésükre álló pillanatnyi adatok, vagy becslések szerint ez a réteg nagyobb, mint ahogy mi gondoljuk. És hogyha ez a két számadat közelít egymáshoz, vagy legalábbis a mi számadatainkhoz közelíthet, akkor máris nem lesz olyan jellegű és olyan jelentős az a réteg, amelyik nem önmaga kívánja megművelni a földjét.
Összefoglalva: úgy gondoljuk, hogy az a tulajdonosi réteg, amelyik nem fog önmaga gazdálkodni, semmiféle veszélyt nem jelent majd a magyar mezőgazdasági termelésre.
- Azonkívül, hogy valószínűleg ami az egyik, vagy másik pártnak, vagy talán mind a kettőnek aggodalma, nem fog leállni a mezőgazdasági termelés. Mert attól tartanak, hogy olyan jogi perpatvar keletkezik, tehát annyi peres ügyet kell ellátnia a bíróságoknak, hogy ez egyszerűen anarchiát jelent a mezőgazdaságban.
Ezek szerint akkor jól értelmezem, ha azt mondom, hogy azok a kisgazdapárti szavazók, akik önökre adták le a voksukat és kívánják leadni óprilis 8-ikán, ezeket a Kisgazdapárt semmilyen körülmények között nem kívánja cserben hagyni a földprogramot illetően? (folyt.)
1990. április 6., péntek
|
Vissza »
|
|
- A Kisgazdapárt helyzete a választások után - 3. folyt.
|
- Ez így igaz. Hozzátenném még azt, hogy akiknek az érdekeit mi képviseljük, úgy látjuk pillanatnyilag, talán nem tévedek, hogy jelentős részben el sem mentek szavazni. S ez a mi fájdalmunk, ez a mi szomorúságunk, hogy valójában nagyon sokan nem jöttek el szavazni azok közül, akiknek az érdekeiért mi a továbbiakban is keményen ki szeretnénk állni.
- Mivel magyarázza ezt? Félelemmel, vagy bizalomhiánnyal, vagy mivel mással?
- Két oka van ennek. Az egyik valóban a még mindig meglévő félelem. Tudni kell, hogy elsősorban faluhelyeken, ahol a mi potenciális szavazóbázisunk él, még mindig egyfajta téesz-lobby uralom érvényesül és a mi szavazóbázisunk függvénye, gazdaságilag függvénye ennek a téeszvezetésnek. Nyilván létezik egyfajta politikai zsarolás és egyfajta félelem.
A másik ok, hogy a hiba bennünk is van, a Független Kisgazdapártban. Sajnos pontosan a választások előtti néhány hétben kerültek felszínre olyan belső ellentétek a Kisgazdapártban, amely ellentétek rendkívül nagy károkat okoztak és a potenciális szavazóbázisunk bizalma megrendült bennünk. Ezt rendkívül kemény kritikával kell értékelnünk és tudomásul vennünk és valamelyest ezen a helyzeten megpróbálunk javítani. Bár már csak egy napunk van.
Egy példát: Szabolcs-Szatmár megyében, ahol a legerősebb szervezetünk működik, közel 20 ezer tagja van a Kisgazdapártnak. Annyi, mint mondjuk egyes nagy országos pártnak az egész országban és ebben a megyében 4 választókörzetben volt érvénytelen a szavazás, mert még az 50 százaléka sem ment el a szavazópolgároknak. Azt hiszem, ez a legnagyobb kritikája a mi működésünknek. (folyt.)
1990. április 6., péntek
|
Vissza »
|
|
- A Kisgazdapárt helyzete a választások után - 4. folyt.
|
- Ezek szerint zárhatjuk akkor azzal a beszélgetést, hogy a Kisgazdapárt javaslata és szava a magyar társadalomhoz úgy szól, hogy mindenki menjen el szavazni és éljen azzal a jogával, hogy végre demokratikusan és szabadon és titkosan szavazhat.
- Igen. Pontosan így van, hisz az első okot legalábbis kivédhetjük, ha a félelmet le tudják győzni a szavazók és a saját félelmeik ellenére merik vállalni a politikai meggyőződésüket, akkor az valójában a demokrácia győzelme Magyarországon és ez mindennél fontosabb. +++
1990. április 6., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|