 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Borsod megyei szervezetének felhívása
" Meggyőződésünk, hogy a tudatos területpolitika nemzetgazdasági
szinten nem kerül több pénzbe, mint amibe a spontán folyamatok
kiváltotta helyzet (felszámolás, munkanélküliség, bűnüldözés,
egészségkárosodás) társadalmi finanszírozása. De a pozitív területi
megkülönböztetést nagyon is tudatosan és összehangoltan kell
kialakítani ahhoz, hogy az jó hatásfokkal működjön, és a
piacgazdaság megfelelő gazdasági stabilizálódást eredményezzen."
SZER, Gondolatforgató:
Interjú Fodor Gáborral
"... a költségvetés, amit
a kormány kedden terjesztett az Országyűlés elé. A Fidesz nevében
Ön, Fodor Gábor mondta el, hogy csapnivalóan rossznak tartja ezt a
költségvetést és éppen ezért nem torpedózza meg. Ez egyébként egy
hármas ad hoc szövetség közös álláspontja is, a Fidesz-é, az SZDSZ-é
és az MSZP-é. Hogy van ez, hogy sem igent, sem nemet nem mondanak
egy olyan fontos kérdésben mint a költségvetés?
- Hát ez nagyon nehéz helyzet, mondhatni, hogy majdnem hogy
csapda helyzetben vagyunk, hiszen valóban ez a szituáció pontosan.
Az egyik oldalról ez a költségvetés. Hogyha egy normális látószögből
próbáljuk nézni, egyszerűen ez a költségvetés alkalmatlan arra, hogy
megoldja Magyarországnak a komoly bajait, komoly gondjait, vagy nem
is az, hogy megoldja, valamilyen módon lehetőséget nyújtson arra,
hogy valamiféle gazdasági kibontakozás elkezdődjön Magyarországon.
"
|
|
|
|
|
|
 |
A második forduló 4.
|
Ezt a koncentrációt támogatja az a szabály, hogy megyei listát
csak az a párt indíthat, amelyik az illetékes megye egyéni
választókerületei 1/4-ében jelöltet tudott indítani. Akadályozza a
kispártok országos listán való indulását az is, hogy csak az a párt
állíthat országos listát, amelyik legalább 7 megyében megyei listát
tudott indítani. A kis pártokat szorítja ki a parlmentből az a
szabály, hogy a párt, amelyik országosan legalább 4 százalék
szavazatot nem kapott, az nem juthat képviselethez a megyei és az
országos listáról. Aránytalan képviseletet teremt és a kis pártoknak
kedvezőtlen az egyéni választókerületek léte is. Ezt az
aránytalanságot és hátrányt nem korlátozza, sőt esetleg növeli az
abszolút többséget követelő egyéni választókerületi rendszer is.
alc. Az egypártrendszer következménye
Mindezek valóban adminisztratív eszközökkel szorítják ki a
parlamentből a kis pártokat. De ne feledjük, ma több mint 60 párt
jegyezte be magát a bíróságokon. Ezek működését semmiféle állami
adminisztratív, hatósági eszközökkel akadályozni nem szabad. Ez a
szétaprózódottság következménye annak az egypártrendszerű
struktúrának, amelyik képtelenné vált a politikai törekvések
integrálására és így széttagolta a társadalmat. Ilyen nagyságrendű
POLITIKAI SZÉTTAGOLTSÁG A TÁRSADALOM EGÉSZSÉGTELEN ÁLLAPOTÁRA UTAL.
Politikai integráció nélkül az ebből való kigyógyulás
elképzelhetetlen.
Ma azonban nem erről, hanem az államszervezetbe beépülő
parlament összetételéről van szó. A demokrácia jelszavával ugyan
lehet követelni, hogy a legkisebb politikai tömörülésnek is helyet
kell adni a parlamentben, de akkor a széttagoltság a
kormányalakítást, a parlament útján való kormányzást teheti
kétségessé. A PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK A VILÁGON MINDENÜTT AZ
INTEGRÁCIÓ, A POLITIKAI MOZGALMAK KONCENTRÁLÓDÁSÁT HOZZA ÉS EZ A
KONCENTRÁLÓDÁS A NAGYOBB POLITIKAI MOZGALMAKNAK KEDVEZ. Ma, adott
feltételek mellett MAGYARORSZÁGON AZOKNAK KEDVEZ, AKIK A MÚLTTÓL
VALÓ ELHATÁROLÓDÁST, A RENDSZERVÁLTÁST TŰZIK POLITIKAI PROGRAMJUKRA.
A társadalom politikai tagoltságában integrációt kell teremteni.
Amíg a politikai mozgás eszközeivel azt nem lehet elérni, úgy azt a
parlament vonatkozásában adminisztratív eszközökkel is elő kell
segíteni. Az integrálódás erősödése, a több mint 60 párt számának
csökkenése, a közös nevező kialakítása lehetővé teheti a parlament
vonatkozásában is a koncentráció adminisztratív eszközeinek
szűkítését, majd megszüntetését. (folyt.)
1990. április 4., szerda 13:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|