 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Borsod megyei szervezetének felhívása
" Meggyőződésünk, hogy a tudatos területpolitika nemzetgazdasági
szinten nem kerül több pénzbe, mint amibe a spontán folyamatok
kiváltotta helyzet (felszámolás, munkanélküliség, bűnüldözés,
egészségkárosodás) társadalmi finanszírozása. De a pozitív területi
megkülönböztetést nagyon is tudatosan és összehangoltan kell
kialakítani ahhoz, hogy az jó hatásfokkal működjön, és a
piacgazdaság megfelelő gazdasági stabilizálódást eredményezzen."
SZER, Gondolatforgató:
Interjú Fodor Gáborral
"... a költségvetés, amit
a kormány kedden terjesztett az Országyűlés elé. A Fidesz nevében
Ön, Fodor Gábor mondta el, hogy csapnivalóan rossznak tartja ezt a
költségvetést és éppen ezért nem torpedózza meg. Ez egyébként egy
hármas ad hoc szövetség közös álláspontja is, a Fidesz-é, az SZDSZ-é
és az MSZP-é. Hogy van ez, hogy sem igent, sem nemet nem mondanak
egy olyan fontos kérdésben mint a költségvetés?
- Hát ez nagyon nehéz helyzet, mondhatni, hogy majdnem hogy
csapda helyzetben vagyunk, hiszen valóban ez a szituáció pontosan.
Az egyik oldalról ez a költségvetés. Hogyha egy normális látószögből
próbáljuk nézni, egyszerűen ez a költségvetés alkalmatlan arra, hogy
megoldja Magyarországnak a komoly bajait, komoly gondjait, vagy nem
is az, hogy megoldja, valamilyen módon lehetőséget nyújtson arra,
hogy valamiféle gazdasági kibontakozás elkezdődjön Magyarországon.
"
|
|
|
|
|
|
 |
A második forduló 3.
|
Ha három ilyen jelölt nincs, akkor a kapott szavazatok
figyelembevételével az indulókat ki kell egészíteni három jelöltre.
A második fordulóban tehát CSAK A HÁROM LEGTÖBB SZAVAZATOT KAPÓ
JELÖLT INDULHAT, illetőleg néhány helyen négy, azért, mert négy 15
százalékon felüli jelölt van. A többi jelölt kiesik, azokat indítani
még akkor sem lehet, ha a három közül valamelyik visszalép. A
visszalépést ugyanis nem lehet megtagadni egyetlen jelölttől sem.
A jelöltek közül a második fordulóban az kapja meg a mandátumot,
a képviselői helyet, aki a legtöbb szavazathoz jut. A második
fordulóban tehát ELÉG A RELATÍV TÖBBSÉG, hiszen harmadik vagy
sokadik fordulót aligha érdemes tartani. Megváltozik az eredményes
választás szabálya is. Míg az első fordulóban a választójogosultak
felének, addig a második fordulóban csak negyedének kell megjelennie
az urnák előtt ahhoz, hogy a választás eredményes legyen.
Vagyis a második, az április 8-i fordulóban KIZÁRÓLAG AZ DŐL EL,
HOGY KI LESZ AZ EGYÉNI VÁLASZTÓKERÜLET KÉPVISELŐJE. A leadott
szavazat már nem befolyásolja a megyei pártlajstromokat, hiszen
azokat már az első forduló alapján elosztották. De nem befolyásolja
az országos listát sem, hiszen az országos listán szereplő képviselő
helyeket nem a második, hanem az első forduló töredék szavazatai
alapján osztják el.
alc. Amit a választóknak meg kell gondolniuk
Mit kell tehát a választóknak meggondolnia a második fordulóban?
Azt, hogy a megmaradó három jelölt, vagy a mögöttük álló három párt
közül melyiket érzik közelebb állónak. Az első fordulóban 10-12,
vagy ennél is több párt vagy jelölt között a sajátjára szavazhatott
a választó, a második fordulóban már lehetséges, hogy az első
fordulóban általa támogatott párt nem indul, mert kisebbségbe
jutott. A második fordulóban tehát HÁROM, VAGY LEMONDÁS ESETÉN KÉT
JELÖLT KÖZÜL KELL VÁLASZTANI.
Nagyon sokan bírálják a magyar törvényt abból a szempontból,
hogy a szavazatok túlzott koncentrálására törekszik, és így a NAGY
PÁRTOKNAK KEDVEZ, A KIS PÁRTOK PARLAMENTI KÉPVISELETHEZ JUTÁSÁT
PEDIG AKADÁLYOZZA. A vád igaz. Ezt a koncentrációt szolgálta a 750
ajánlási szelvény összegyűjtése is, ami jó néhány indulni akaró
pártnak vagy jelöltnek nem sikerült. (folyt.)
1990. április 4., szerda 13:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|