 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Borsod megyei szervezetének felhívása
" Meggyőződésünk, hogy a tudatos területpolitika nemzetgazdasági
szinten nem kerül több pénzbe, mint amibe a spontán folyamatok
kiváltotta helyzet (felszámolás, munkanélküliség, bűnüldözés,
egészségkárosodás) társadalmi finanszírozása. De a pozitív területi
megkülönböztetést nagyon is tudatosan és összehangoltan kell
kialakítani ahhoz, hogy az jó hatásfokkal működjön, és a
piacgazdaság megfelelő gazdasági stabilizálódást eredményezzen."
SZER, Gondolatforgató:
Interjú Fodor Gáborral
"... a költségvetés, amit
a kormány kedden terjesztett az Országyűlés elé. A Fidesz nevében
Ön, Fodor Gábor mondta el, hogy csapnivalóan rossznak tartja ezt a
költségvetést és éppen ezért nem torpedózza meg. Ez egyébként egy
hármas ad hoc szövetség közös álláspontja is, a Fidesz-é, az SZDSZ-é
és az MSZP-é. Hogy van ez, hogy sem igent, sem nemet nem mondanak
egy olyan fontos kérdésben mint a költségvetés?
- Hát ez nagyon nehéz helyzet, mondhatni, hogy majdnem hogy
csapda helyzetben vagyunk, hiszen valóban ez a szituáció pontosan.
Az egyik oldalról ez a költségvetés. Hogyha egy normális látószögből
próbáljuk nézni, egyszerűen ez a költségvetés alkalmatlan arra, hogy
megoldja Magyarországnak a komoly bajait, komoly gondjait, vagy nem
is az, hogy megoldja, valamilyen módon lehetőséget nyújtson arra,
hogy valamiféle gazdasági kibontakozás elkezdődjön Magyarországon.
"
|
|
|
|
|
|
 |
A második forduló 2.
|
Itt már csak a pártokra esett szavazatok arányában kell
szétosztani a törvényben megyénként meghatározott képviselői
helyeket, mandátumokat. Hogy melyik párt hány mandátumot kap a
megyei lajstromos mandátumokból, azt a szavazatok arányában minden
megyében a megyei (területi) választási bizottságok már meg is
állapították. Azt, hogy személy szerint ki kapta a mandátumot, azért
nem állapíthatták meg, mert gyakori, hogy a pártok egy-egy jelöltet
mind az egyéni, mind a megyei lajstromon is indítottak. Két
mandátumot azonban senki nem szerezhetett, azért először meg kell
várni az egyéni választókerületekben a választás eredményét. Az első
fordulóban ugyanis CSAK 5 VÁLASZTÓKERÜLETBEN DŐLT EL, HOGY KI A
KÉPVISELŐ, MÍG 171 VÁLASZTÓKERÜLETBEN NINCS VÉGLEGES EREDMÉNY. Ha az
egyéni választókerületben eldőlt, hogy ki a képviselő - ennek a
mandátumnak van elsődlegessége a lajstromhoz képest - akkor lehet
nemcsak számszerűen, de személy szerint is eldönteni, ki szerzett
mandátumot a megyei lajstromokon. Ezt is a megyei választási
bizottságok fogják megállapítani, de csak április 8-a után.
2./ Más a helyzet az egyéni választókerületekben. A törvény az
első fordulóban csak annak engedi odaítélni a képviselőséget, aki a
leadott érvényes szavazatok több mint a felét megkapta. (abszolút
többség)
Vannak olyan választási rendszerek, ahol a mandátum elnyeréséhez
elegendő a relatív többség. Ez azt jelenti, hogy az kapja a
mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapja. Az ilyen országokban
nincs második forduló.
A MAGYAR TÖRVÉNY abszolút többséget követel, hiszen előre
látszott, hogy az adott feltételek között sok jelölt fog indulni. Ha
nem is tudja minden párt a megkívánt 750 ajánlási szelvényt
összegyűjteni, akkor is tízen felül lesz a jelöltek száma. A
számítás beigazolódott, sok olyan egyéni választókerület van, ahol a
legtöbb szavazatot kapó jelölt a szavazatoknak csak 18-20 százalékát
kapta meg. Ha elég lenne a relatív többség, akkor ilyen kisebbségi
támogatás mellett is képviselővé válna a jelölt.
Ez a törvény az első forulóban azért kíván abszolút többséget a
mandátum megszerzéséhez. Ez azonban FELTÉTELEZI A KÉT FORDULÓT, ami
176 egyéni választókerületből 171-ben be is következett.
alc. A második foruló tétje
Mi tehát a tétje a második fordulónak? Eldönteni, hogy a 171
egyéni választókerületben ki legyen a képviselő. De a második
fordulóban csak az indulhat, aki az első fordulóban a leadott
szavazatok több mint 15 százalékát megkapta. (folyt.)
1990. április 4., szerda 13:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|