|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Borsod megyei szervezetének felhívása
" Meggyőződésünk, hogy a tudatos területpolitika nemzetgazdasági
szinten nem kerül több pénzbe, mint amibe a spontán folyamatok
kiváltotta helyzet (felszámolás, munkanélküliség, bűnüldözés,
egészségkárosodás) társadalmi finanszírozása. De a pozitív területi
megkülönböztetést nagyon is tudatosan és összehangoltan kell
kialakítani ahhoz, hogy az jó hatásfokkal működjön, és a
piacgazdaság megfelelő gazdasági stabilizálódást eredményezzen."
SZER, Gondolatforgató:
Interjú Fodor Gáborral
"... a költségvetés, amit
a kormány kedden terjesztett az Országyűlés elé. A Fidesz nevében
Ön, Fodor Gábor mondta el, hogy csapnivalóan rossznak tartja ezt a
költségvetést és éppen ezért nem torpedózza meg. Ez egyébként egy
hármas ad hoc szövetség közös álláspontja is, a Fidesz-é, az SZDSZ-é
és az MSZP-é. Hogy van ez, hogy sem igent, sem nemet nem mondanak
egy olyan fontos kérdésben mint a költségvetés?
- Hát ez nagyon nehéz helyzet, mondhatni, hogy majdnem hogy
csapda helyzetben vagyunk, hiszen valóban ez a szituáció pontosan.
Az egyik oldalról ez a költségvetés. Hogyha egy normális látószögből
próbáljuk nézni, egyszerűen ez a költségvetés alkalmatlan arra, hogy
megoldja Magyarországnak a komoly bajait, komoly gondjait, vagy nem
is az, hogy megoldja, valamilyen módon lehetőséget nyújtson arra,
hogy valamiféle gazdasági kibontakozás elkezdődjön Magyarországon.
"
|
|
|
|
|
|
|
felcím: Választás ,90 főcím: A második forduló tétje
alcím: Írta: dr. Schmidt Péter, egyetemi tanár
|
A magyar központi képviseleti szerv, az országgyűlés a politikai pluralizmus, a többpártrendszerű politikai struktúra alapján jelentős változásokon megy át. Az egypártrendszer megszűnésével a parlament lesz az az állami fórum, ahol a pártok, a különböző politikai mozgalmak megjelenhetnek, tehát az országgyűlés a társadalom politikai struktúrájának lesz kifejezője, a képviselt politikai pártok képviseletévé válik.
Az a válazstási rendszer, amelynek bonyolultságát már nagyon sokan megállapították, vagy bírálták, ezeknek az igényeknek kíván eleget tenni. Bonyolultsága az 1989. év végi politikai struktúra bonyolultságának volt a kifejezője. A törvény kialakulásakor a különböző politikai szrevezetek és választási szakemberek úgy ítélték meg, hogy adott feltételek között A VÁLASZTÁSOKNAK KÉT KÖVETELMÉNYNEK KELL MEGFELELNIE.
Egyrészt lehetővé kell tenni, hogy a pártok a választások során megmutatkozó befolyásuk, támogatottságuk mértékét bizonyítani tudják és a szavazatok számának megfelelően arányosan jussanak be a parlamentbe. Az arányosság azt jelenti, hogy a kapott szavazatok százalékarányában részesedjenek a képviselő helyekből. Mindezeket a megyei pártlajstromokra történő szavazással vélte elérni.
A másik az a tradícióból eredő igény volt, hogy viszonylag kis választókerületek egyéni képviselőt kapjanak. Ezt a lehetőséget az egyéni választókerületek szolgálják. A vita itt főleg abban volt és van, hogy a lajstromokon megválasztandó 210 mandátum miatt, legalább is a múlthoz képest, túlzottan nagy egyéni választókerületek jöttek létre.
A kétféle rendszer egyidejű létét a törvény úgy oldotta meg, hogy minden választópolgárnak két szavazatot adott: egyet a megyei pártlajstromokra, egyet az egyéni választókerületek jelöltjei közötti választásra.
alc. Az első forduló tényei
1./ A megyei lajstromos választások március 25-én lezárultak. Miután minden megyében a választójogosultak több mint a fele megjelent, VÁLASZTÁSOKAT SEHOL SEM KELL MEGISMÉTELNI. (folyt.)
1990. április 4., szerda 13:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|