 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Borsod megyei szervezetének felhívása
" Meggyőződésünk, hogy a tudatos területpolitika nemzetgazdasági
szinten nem kerül több pénzbe, mint amibe a spontán folyamatok
kiváltotta helyzet (felszámolás, munkanélküliség, bűnüldözés,
egészségkárosodás) társadalmi finanszírozása. De a pozitív területi
megkülönböztetést nagyon is tudatosan és összehangoltan kell
kialakítani ahhoz, hogy az jó hatásfokkal működjön, és a
piacgazdaság megfelelő gazdasági stabilizálódást eredményezzen."
SZER, Gondolatforgató:
Interjú Fodor Gáborral
"... a költségvetés, amit
a kormány kedden terjesztett az Országyűlés elé. A Fidesz nevében
Ön, Fodor Gábor mondta el, hogy csapnivalóan rossznak tartja ezt a
költségvetést és éppen ezért nem torpedózza meg. Ez egyébként egy
hármas ad hoc szövetség közös álláspontja is, a Fidesz-é, az SZDSZ-é
és az MSZP-é. Hogy van ez, hogy sem igent, sem nemet nem mondanak
egy olyan fontos kérdésben mint a költségvetés?
- Hát ez nagyon nehéz helyzet, mondhatni, hogy majdnem hogy
csapda helyzetben vagyunk, hiszen valóban ez a szituáció pontosan.
Az egyik oldalról ez a költségvetés. Hogyha egy normális látószögből
próbáljuk nézni, egyszerűen ez a költségvetés alkalmatlan arra, hogy
megoldja Magyarországnak a komoly bajait, komoly gondjait, vagy nem
is az, hogy megoldja, valamilyen módon lehetőséget nyújtson arra,
hogy valamiféle gazdasági kibontakozás elkezdődjön Magyarországon.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Svéd állásfoglalás Erdélyért
|
----------------------------
München, 1990. április 1. (SZER) - Stockholmban társadalmi
szervezetek állást foglaltak a romániai magyarság mellett. A svéd
fővárosból Ara-Kovács Attila jelentkezik.
- Lezajlottak azok az események, melyeknek keretében itt a svéd
fővárosban több társadalmi szervezet is kinyilvánította mély
felháborodását az Erdélyben rendezett magyarellenes pogromok miatt.
Illetve melyek során kifejezésre juttatták a szolidaritásukat
Románia még mindig jelentős mértékben elnyomott etnikai
csoportjaival.
Az említett eseménysorozat két kiemellkedő rendezvénye a pénteki
tüntetés, illetve egy szeminárium, amely most ért véget. Részben
mozgósítani akarta az emigrációkon túl a svéd közvéleményt is,
részben pedig olyan - néha hevesen ellentétes - magyar és román
véleményeket kívánt ütköztetni, amelyek ma már létező politikai
erőként vannak jelen az erdélyi társadalom feszülségekkel terhes
hétköznapjaiban.
A pénteki tünetésen, melyet a svéd Béke- és Egyeztető Bizottság,
valamint a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége hirdetett meg,
mintegy 300-an gyűltek össze gyertyával és könyvvel a kézben.
Ugyanis ugyanazokat a jelképeket hozták most a tüntetők magukkal,
melyekkel Marosvásárhely magyar lakossága vonult fel egy hónappal a
pogromok előtt. A hely sem közömbös. A Sergels tér ugyanis - a
demonstráció színhelye - Stockholm szívének számít. (folyt.)
1990. április 1., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Svéd állásfoglalás Erdélyért - 1. folyt.
|
A magyarokon és svédeken túl - már csak képviselőik és nem
tagjaik révén - ott voltak a nagyobb román emigrációs szervezetek
is. Közülük a Dacia Csoport vezetője, Mirca Topra szólalt fel
elsőnek, és igyekezett meglehetősen értelmetlennek feltüntetni
azokat a magyar törekvéseket, amelyek az emberi jogok kívánságát
szorgalmazzák Romániában. Véleménye szerint ugyanis a jelenlegi
vezetés, a hajdani Front, a mostani Egységtanács, inlegitim hatalom,
melynek helyzetét nem szabad azzal hitelesíteni, hogy számon kérjük
rajta a jogállam kijátszásait.
Annamarian Narty, bukaresti születésű, de évek óta itt élő
újságíró viszont úgy vélte, hogy a magyarságnak épp a Vatra
Romaneasca-val kellene kollaborálnia érdekei védelmében. Narty
asszony a Romániai Magyar Demokrata Szövetség egyik bukaresti
tagjára hivatkozott, aki - állítása szerint - hasonló nézeteket
vall, és aki már le is ültette volna állítólag a magyar szervezetet
a szélsőséges eszméiről hírhedt mozgalom képviselőivel.
A magyar résztvevők, így mindenekelőtt Kelner Ilona, a
Svédországi Magyarok Oszrágos Szövetsége részéről arra szorítkoztak,
hogy kényszerűen ismertessék a Marosvásárhelyen és környékén
történteket. Viszont a fontosabb svéd pártok, így a
szociáldemokrata, a centrum és a jobboldalt tömörítő Moderat Párt
jelenlévő képviselői nagyon határozottan adták tudtul kételyeiket
mindazzal kapcsolatban, ami nemcsak kisebbségi, de Románia egész
jelenlegi fejlődése vonatkozásában zajlik. (folyt.)
1990. április 1., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Svéd állásfoglalás Erdélyért - 2. folyt.
|
Peter Kühlmann, a svéd Írószövetség elnöke ezt az alkalmat
használta fel arra, hogy ismertesse táviratának szövegét, melyben
tiltakozott Ion Iliescu román elnöknél az erdélyi atrocitások miatt.
A tüntetés végén pedig Krisztian Berling Füné (?) Ady újra igen
aktuálissá vált versét, a Magyar jakubinus dalát mondta el svédül,
Csatlós János fordításában. +++
1990. április 1., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|