|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Borsod megyei szervezetének felhívása
" Meggyőződésünk, hogy a tudatos területpolitika nemzetgazdasági
szinten nem kerül több pénzbe, mint amibe a spontán folyamatok
kiváltotta helyzet (felszámolás, munkanélküliség, bűnüldözés,
egészségkárosodás) társadalmi finanszírozása. De a pozitív területi
megkülönböztetést nagyon is tudatosan és összehangoltan kell
kialakítani ahhoz, hogy az jó hatásfokkal működjön, és a
piacgazdaság megfelelő gazdasági stabilizálódást eredményezzen."
SZER, Gondolatforgató:
Interjú Fodor Gáborral
"... a költségvetés, amit
a kormány kedden terjesztett az Országyűlés elé. A Fidesz nevében
Ön, Fodor Gábor mondta el, hogy csapnivalóan rossznak tartja ezt a
költségvetést és éppen ezért nem torpedózza meg. Ez egyébként egy
hármas ad hoc szövetség közös álláspontja is, a Fidesz-é, az SZDSZ-é
és az MSZP-é. Hogy van ez, hogy sem igent, sem nemet nem mondanak
egy olyan fontos kérdésben mint a költségvetés?
- Hát ez nagyon nehéz helyzet, mondhatni, hogy majdnem hogy
csapda helyzetben vagyunk, hiszen valóban ez a szituáció pontosan.
Az egyik oldalról ez a költségvetés. Hogyha egy normális látószögből
próbáljuk nézni, egyszerűen ez a költségvetés alkalmatlan arra, hogy
megoldja Magyarországnak a komoly bajait, komoly gondjait, vagy nem
is az, hogy megoldja, valamilyen módon lehetőséget nyújtson arra,
hogy valamiféle gazdasági kibontakozás elkezdődjön Magyarországon.
"
|
|
|
|
|
|
|
A magyarság helyzete Szlovákiában
|
München, 1990. március 29. (SZER, Magyar híradó) - Lángh Júlia Duray Miklóssal, a szlovákiai magyarság egyik vezetőjével készített interjút:
- A pozsonyi telefonvonalon Duray Miklóst, prágai parlamenti képviselőt kérdezem: mi a véleménye Petr Orbannak a Parlamentben elhangzott megjegyzéséről? Eszerint elmagyarosítják a szlovákokat, akik arra kényszerülnek, hogy elköltözzenek a területről. Tényleg így van ez?
- Több részből állt az interpelláció. És egyik részét képezte ez a kitétel, mégpedig oly módon, hogy idézte a Dél-Szlovákiában élő szlovákoknak a petícióját, és abban volt az, hogy őket a magyarok elmagyarosítják Csehszlovákiában.
A petíciónak volt még egy fontos része, az, hogy itt a csehszlovák kormány, illetve a külügyminiszter tegyenek lépéseket abban az irányban, hogy Magyarország ne avatkozhasson be, illetve ne avatkozzon be többé Csehszlovákia belügyeibe. És konkrétan Horn Gyulának nem szó szerint idézett kijelentésében, inkább csak egy eszmeileg idézett kijelentését említette, miszerint Horn Gyula a határok kiigazításáról beszélt volna valahol. Én ilyenről nem tudok, hogy ilyen elhangzott volna valamilyen fórumon.
De én ezt az interpellációt nagyon veszélyesnek tartom, mert Szlovákiában egyre inkább terjed szlovák részről az a szinte agresszív vélemény, hogy Csehszlovákiában olyan törvényeket hozzanak, amelyek a szlovákság előjogait biztosítja mindenkivel szemben.
- A prágai parlament legutóbbi ülésszakán szerepelt egy másik fontos magyar vonatkozású kérdés, a komáromi egyetem kérdése. A törvényjavaslatot három magyar nemzetiségű képviselő adta be - közülük Ön az egyik, Duray Miklós. A szlovák oktatásügyi minisztérium ezzel a javaslattal nem értett egyet, mert szerintük az egyetem nem felelne meg a korszerű követelményeknek. Mit jelent ez pontosan? (folyt.)
1990. március 29., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A magyarság helyzete Szlovákiában - 1. folyt.
|
- Nem egészen értem, hogy mit értenek a szlovák kormányban, illetve iskolaügyi minisztériumban korszerű követelményeken. Elsősorban azt kifogásolják, hogy fennállhat annak a veszélye, hogy nem lesz megfelelő színvonalú az oktatás ezen az egyetemen.
Azonban sokkal komolyabb háttere van az elutasításnak. És ez valóban Prágában, az egyik parlamenti szakbiztottságban indult ki, ahol először olvasatban tárgyaltuk ezt a törvényjavaslatot. És ott a jelenlévő Miroslav Guszin, aki a pozsonyi Kommerce Creatornak a rektora, elmondta, hogyha létrejönne egy felsőoktatási intézmény a magyarok számára Csehszlovákiában, ez a magyar szeparatizmushoz vezetne, a szeparatizmus erősödéséhez. És teljesen, politikailag teljesen hibás lépésnek tekintené azt, hogyha létrejönne egy ilyen, illetve engedélyeznének egy ilyen egyetemet, vagy főiskolát.
- Milyen ellenérve van arra, hogy a komáromi egyetemen nem lenne biztosítva a színvonal, hiszen nincsen szlovákiai magyar értelmiség. (Zárójelben megjegyezhetjük, hogy azért nincsen - vagy azért csak olyan csekély létszámú -, mert az elmúlt évtizedekben a szlovákiai magyar iskolarendszer elmaradottsága miatt kevésbé alakulhatott ki.)
- Igen. Tény, hogy értelmiségi hiányban szenvedünk. Azonban kezdetben 55 magyar egyetemi oktató állna rendelkezésünkre, akik megígérték, hogy hajlandóak lennének tanítani ezen a pedagógiai főiskolán vagy egyetemen. Az 55 szakember mind olyan képesítéssel rendelkezik, hogy Csehszlovákia bármelyik főiskoláján vagy egyetemén taníthatna.
Továbbá, körülbelül 10-12 vendégtanárral számolunk Magyarországról. És az idegen nyelvek oktatásában külföldi - nyugati - segítséggel számolunk, hiszen vannak olyan nyelvoktató-programok, amelyekre ezt rá lehetne kapcsolni. Nyugaton élő magyar egyetemi tanárok is jelezték, hogy ha létrejönne egy ilyen felsőoktatási intézmény, akkor ők nagyon szívesen eljönnének kisegíteni. (folyt.)
1990. március 29., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A magyarság helyzete Szlovákiában - 2. folyt.
|
- Én nem tartom teljesen lehetetlennek - inkább így mondom. Lehet, hogy még néhány kompromisszumot kell kötnünk, de mindenképpen az önálló egyetemnek, vagy az önálló főiskolának megalapítására kell törekednünk. +++
1990. március 29., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|