 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Borsod megyei szervezetének felhívása
" Meggyőződésünk, hogy a tudatos területpolitika nemzetgazdasági
szinten nem kerül több pénzbe, mint amibe a spontán folyamatok
kiváltotta helyzet (felszámolás, munkanélküliség, bűnüldözés,
egészségkárosodás) társadalmi finanszírozása. De a pozitív területi
megkülönböztetést nagyon is tudatosan és összehangoltan kell
kialakítani ahhoz, hogy az jó hatásfokkal működjön, és a
piacgazdaság megfelelő gazdasági stabilizálódást eredményezzen."
SZER, Gondolatforgató:
Interjú Fodor Gáborral
"... a költségvetés, amit
a kormány kedden terjesztett az Országyűlés elé. A Fidesz nevében
Ön, Fodor Gábor mondta el, hogy csapnivalóan rossznak tartja ezt a
költségvetést és éppen ezért nem torpedózza meg. Ez egyébként egy
hármas ad hoc szövetség közös álláspontja is, a Fidesz-é, az SZDSZ-é
és az MSZP-é. Hogy van ez, hogy sem igent, sem nemet nem mondanak
egy olyan fontos kérdésben mint a költségvetés?
- Hát ez nagyon nehéz helyzet, mondhatni, hogy majdnem hogy
csapda helyzetben vagyunk, hiszen valóban ez a szituáció pontosan.
Az egyik oldalról ez a költségvetés. Hogyha egy normális látószögből
próbáljuk nézni, egyszerűen ez a költségvetés alkalmatlan arra, hogy
megoldja Magyarországnak a komoly bajait, komoly gondjait, vagy nem
is az, hogy megoldja, valamilyen módon lehetőséget nyújtson arra,
hogy valamiféle gazdasági kibontakozás elkezdődjön Magyarországon.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Kornai két arca
|
---------------
München, 1990. február 18. (SZER, Párizsi magyar figyelő, Kemény
István) - A reformszocializmusok tapasztalatairól tett közzé
elemzést Kornai János a Valóság januári számában.
Reformszocialistának azokat a rendszereket nevezi, amelyek némi
liberalizálást hajtottak végre a politika szférájában, bizonyos
fokig decentralizálták az állami szektor irányítását, s valamelyest
teret engedtek a formális és az informális magánszektornak.
Ugyanakkor megtartották az egypártrendszert, az állami szektor
domináns szerepét és a gazdasági folyamatok koordinálásában a
központosított bürokráciát.
Reformszocializmus van Jugoszláviában az 50-es évek óta, Kínában
másfél évtizede, a Szovjetunióban 6-8 éve. Magyarországon is
reformszocializmus volt 1968-tól a legutóbbi hónapokig. Most azonban
rendszerváltozás, forradalmi jellegű átalakulás megy végbe. Egy
nagyon rövid ideig tartó reformszocialista kísérlet után
Lengyelországban is rendszerváltozás kezdődött.
Akik olvasták Kornainak tavaly novemberben publikált indulatos
röpiratát, emlékeznek arra a megállapítására, hogy a piaci
szocializmus megbukott. Magyarországon, Jugoszláviában, Kínában, a
Szovjetunióban és Lengyelországban is. A Valóságban most közölt
írásban nem találhatók ilyen indulatos kijelentések. A szerző
tárgyilagos leírásra és elemzésre törekszik. Azokról a viszonyokról
igyekszik számot adni, amelyeket a magyarországi rendszerváltozás a
két évtizedes reformkorszaktól örökölt.
A tanulmány második és a tényleges elemzés első pontja szerint a
reformszocialista átalakulások mindenütt stratégia nélkül mentek
végbe. Készültek reformtervek, írtak ilyeneket párt és
kormányhivatalnokok és ellenzéki értelmiségiek is. Ezek
megvalósítására azonban nem történt kísérlet. (folyt.)
1990. február 18., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|