|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Borsod megyei szervezetének felhívása
" Meggyőződésünk, hogy a tudatos területpolitika nemzetgazdasági
szinten nem kerül több pénzbe, mint amibe a spontán folyamatok
kiváltotta helyzet (felszámolás, munkanélküliség, bűnüldözés,
egészségkárosodás) társadalmi finanszírozása. De a pozitív területi
megkülönböztetést nagyon is tudatosan és összehangoltan kell
kialakítani ahhoz, hogy az jó hatásfokkal működjön, és a
piacgazdaság megfelelő gazdasági stabilizálódást eredményezzen."
SZER, Gondolatforgató:
Interjú Fodor Gáborral
"... a költségvetés, amit
a kormány kedden terjesztett az Országyűlés elé. A Fidesz nevében
Ön, Fodor Gábor mondta el, hogy csapnivalóan rossznak tartja ezt a
költségvetést és éppen ezért nem torpedózza meg. Ez egyébként egy
hármas ad hoc szövetség közös álláspontja is, a Fidesz-é, az SZDSZ-é
és az MSZP-é. Hogy van ez, hogy sem igent, sem nemet nem mondanak
egy olyan fontos kérdésben mint a költségvetés?
- Hát ez nagyon nehéz helyzet, mondhatni, hogy majdnem hogy
csapda helyzetben vagyunk, hiszen valóban ez a szituáció pontosan.
Az egyik oldalról ez a költségvetés. Hogyha egy normális látószögből
próbáljuk nézni, egyszerűen ez a költségvetés alkalmatlan arra, hogy
megoldja Magyarországnak a komoly bajait, komoly gondjait, vagy nem
is az, hogy megoldja, valamilyen módon lehetőséget nyújtson arra,
hogy valamiféle gazdasági kibontakozás elkezdődjön Magyarországon.
"
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdte munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (27. rész)
|
Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.) a törvényjavaslat ---------- legfontosabb funkciói közé sorolta, hogy annak alapvető emberi jogok szabad gyakorlását is garantálnia kell. Az állampolgári jog deklarálása - mutatott rá - egyben a közhatalom korlátozását is jelenti. Ennek megfelelően az államnak kell önmagát korlátoznia, s kívánatos lenne, hogy az adományozó állam felfogása legyen végre a múlté. A képviselőnő emlékeztetett arra, hogy a törvénytervezet sürgősségi tárgyalását a kormány jórészt diplomáciai kapcsolataink fejlesztésével indokolta. Rózsa Edit ennek kapcsán feltette a kérdést: elfogadható-e az a hozzáállás, amely a külpolitika szolgálatába állítja a lelkiismereti és vallásszabadságról, illetve az egyházakról alkotandó törvényt. A képviselőnő véleménye szerint a válasz erre: nem, hiszen a tervezetnek az egyházakat, ezen keresztül a hívő emberek sokaságát kell elsősorban szolgálnia. A képviselőnő a törvénytervezettel kapcsolatban - egyházi vezetőkkel folytatott konzultációi után - számos korrekciós jellegű módosító javaslatot nyújtott be írásban. Indítványainak indoklását a tervezet részletes vitájában kívánta kifejteni.
A Magyar Demokrata Fórum parlamenti csoportja nevében felszólaló Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.) evangélikus lelkész kijelentette: az ------------ MDF nincs meggyőződve a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény szükségességéről, s a kormány erről szóló magyarázatát is erős fenntartásokkal fogadja. Minden felesleges szabályozás ugyanis csorbítja az egyházak szabadságát is. A képviselő utalt arra, hogy a hívek és egyes szervezeteik állást foglaltak abban, hogy nincs szükség egyházi törvényre. Úgy ítélik meg, hogy valódi jogállamban az alkotmányban biztosított lelkiismereti és vallásszabadság elegendő. Ennek ellenére nem kívánják megakadályozni a törvény meghozatalát, s elismerik a kormány jószándékát is ebben a kérdésben.
A továbbiakban a törvénytervezet legfőbb pozitívumaként ítélte, hogy az összhangban van a háromoldalú tárgyalásokon megalapozott alkotmánymódosításnak a lelkiismereti és vallásszabadságot, valamint az egyházak szabad működését garantáló rendelkezéseivel. (folyt.köv.)
1990. január 23., kedd 17:32
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|