|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Borsod megyei szervezetének felhívása
" Meggyőződésünk, hogy a tudatos területpolitika nemzetgazdasági
szinten nem kerül több pénzbe, mint amibe a spontán folyamatok
kiváltotta helyzet (felszámolás, munkanélküliség, bűnüldözés,
egészségkárosodás) társadalmi finanszírozása. De a pozitív területi
megkülönböztetést nagyon is tudatosan és összehangoltan kell
kialakítani ahhoz, hogy az jó hatásfokkal működjön, és a
piacgazdaság megfelelő gazdasági stabilizálódást eredményezzen."
SZER, Gondolatforgató:
Interjú Fodor Gáborral
"... a költségvetés, amit
a kormány kedden terjesztett az Országyűlés elé. A Fidesz nevében
Ön, Fodor Gábor mondta el, hogy csapnivalóan rossznak tartja ezt a
költségvetést és éppen ezért nem torpedózza meg. Ez egyébként egy
hármas ad hoc szövetség közös álláspontja is, a Fidesz-é, az SZDSZ-é
és az MSZP-é. Hogy van ez, hogy sem igent, sem nemet nem mondanak
egy olyan fontos kérdésben mint a költségvetés?
- Hát ez nagyon nehéz helyzet, mondhatni, hogy majdnem hogy
csapda helyzetben vagyunk, hiszen valóban ez a szituáció pontosan.
Az egyik oldalról ez a költségvetés. Hogyha egy normális látószögből
próbáljuk nézni, egyszerűen ez a költségvetés alkalmatlan arra, hogy
megoldja Magyarországnak a komoly bajait, komoly gondjait, vagy nem
is az, hogy megoldja, valamilyen módon lehetőséget nyújtson arra,
hogy valamiféle gazdasági kibontakozás elkezdődjön Magyarországon.
"
|
|
|
|
|
|
|
Új koncepció a lakásgazdálkodásban (2. rész)
|
A koncepció magában foglalja a fiatal családok lakáshoz jutásának segítését, s azt is, hogy a legkedvezőtlenebb szociális helyzetben lévő rétegek legalább a hajléktalanná válástól meneküljenek meg. Kulcseleme az, hogy az állam milyen mértékben vállaljon szerepet a lakáspiac alakulásában, miként módosuljanak a tulajdonviszonyok. Erre az alapkérdésre a kormány alternatív megoldást terjesztett a Ház elé, s az Országgyűlés közülük az ,,A,, változat mellett kötelezte el magát. Ennek lényege, hogy továbbviszi azt a lakáspolitikai alapelvet, amely már az 1970-es évektől érvényesül hazánkban; eszerint az állam széles körben támogatást nyújt a tulajdonszerzéshez, amit a lakáshoz jutás és lakáshasználat általános formájának tekint. (A másik változat a tulajdonszerzéssel szemben a lakáshasználatot preferálta volna.) Az elfogadott megoldás a bérlakásokat főként azoknak a városokban élő családoknak tartja fenn, akik átmenetileg vagy tartósan - jövedelemhelyzetük vagy egyéb szociális körülményeik miatt - támogatásokkal sem képesek a tulajdonszerzés terheit viselni. A jövő évi intézkedéscsomagot megtárgyalva a Parlament mindenekelőtt arra hívja fel a kormány figyelmét, hogy a lakásgazdálkodási reform első lépéseként már jövőre meg kell kezdeni a bérlkakás-szektor átalakítását. Ezzel kapcsolatban a Parlament támogatta azt a kormányjavaslatot, hogy az állami bérlakások jövőre önkormányzati tulajdonba kerüljenek. Az önkormányzatok saját hatáskörükben határozhatják meg a bérlakások értékesítésének ütemét, feltételeit, az ingatlankezelés módját és szervezetét, a bérbeadók és a bérlők jogait, kötelezettségeit, illetve a lakbérek mértékét. A Parlament határozata értelmében az önkormányzati tulajdon bevezetésével egy időben azonnal megszűnik az ingatlankezelő szervezetek államigazgatási felügyelete, a vállalatok szolgáltatószervezetekké alakulnak át. Kompromisszumos megállapodás született a lakbéremelések mértékéről. A Parlament azt a változatot támogatta, mely szerint a lakbéreket február 1-jétől - a lakosság terhelhetőségét figyelembe véve - átlagosan 35 százalékkal növelik. A lakbérelemést azonban differenciáltan a komfortfokozatok figyelembe vételével kell végrehajtani. (folyt.köv.)
1989. december 20., szerda 13:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|