|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Borsod megyei szervezetének felhívása
" Meggyőződésünk, hogy a tudatos területpolitika nemzetgazdasági
szinten nem kerül több pénzbe, mint amibe a spontán folyamatok
kiváltotta helyzet (felszámolás, munkanélküliség, bűnüldözés,
egészségkárosodás) társadalmi finanszírozása. De a pozitív területi
megkülönböztetést nagyon is tudatosan és összehangoltan kell
kialakítani ahhoz, hogy az jó hatásfokkal működjön, és a
piacgazdaság megfelelő gazdasági stabilizálódást eredményezzen."
SZER, Gondolatforgató:
Interjú Fodor Gáborral
"... a költségvetés, amit
a kormány kedden terjesztett az Országyűlés elé. A Fidesz nevében
Ön, Fodor Gábor mondta el, hogy csapnivalóan rossznak tartja ezt a
költségvetést és éppen ezért nem torpedózza meg. Ez egyébként egy
hármas ad hoc szövetség közös álláspontja is, a Fidesz-é, az SZDSZ-é
és az MSZP-é. Hogy van ez, hogy sem igent, sem nemet nem mondanak
egy olyan fontos kérdésben mint a költségvetés?
- Hát ez nagyon nehéz helyzet, mondhatni, hogy majdnem hogy
csapda helyzetben vagyunk, hiszen valóban ez a szituáció pontosan.
Az egyik oldalról ez a költségvetés. Hogyha egy normális látószögből
próbáljuk nézni, egyszerűen ez a költségvetés alkalmatlan arra, hogy
megoldja Magyarországnak a komoly bajait, komoly gondjait, vagy nem
is az, hogy megoldja, valamilyen módon lehetőséget nyújtson arra,
hogy valamiféle gazdasági kibontakozás elkezdődjön Magyarországon.
"
|
|
|
|
|
|
|
Tamás Gáspár Miklós: "Legyőztük a hazugságot"
|
--------------------------------------------- London, 1989. november 30. (BBC, Késő esti adás) - A magyar népszavazásról hallanak most véleményt, Tamás Gáspár Miklóstól, a szabaddemokraták vezető politikusától. Az ember szívesen kerüli a közhelyet, amelyet sokan mondtak el ezekben a napokban. Mindenképpen itt győzelmet arattunk valamennyien, akik elmentünk szavazni, és a hazugság fölött. Ez az hazugság abban állt, hogy többek szerint a magyar nép igazában nem érdekelt a politikai demokráciában, nem érdekelt a politikai intézményrendszer megváltozásában, nem érdekelt a politikában. Ez a hazugság még a Kádár-korszakból származik. Kádárék valóban így is politizáltak. Azt gondolták, hogy ha a kölcsönök révén magas szinten tartott életszínvonallal betömik az emberek száját, akkor soha nem lesz politikai aktivitás Magyarországon. Én nem állítom, hogy ez bevált. Én azt gondolom, hogy a politikai passzivitás nem ennek volt köszönhető, hanem a félelemnek meg a reménytelenségnek. A népszavazás - akkor is, hogyha sok szempontból bírálható, és bizonyára bírálható az SZDSZ politikája is ezzel kapcsolatban -, mégis arra nagyon jó volt, hogy az emberekben remény támadjon. Csak azért mentek el szavazni és azért szavaztak úgy, ahogy szavaztak, mert változást akarnak. Itt most már a részletek - azt hiszem - az eredmény után már közömbösek is. Itt a magyar választópolgárok a mély, gyökeres, alapvető változás mellett szavaztak. Nem kívánják a régi rendszer elemeit az új demokráciában fenntartani. És biztosítékokat kívánnak arra, hogy valóban parlamenti demokrácia, parlamenti uralom legyen ebben az országban. Ez rendkívül fontos, ez egy nagyon nagy győzelem. (folyt.)
1989. november 30., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Tamás Gáspár Miklós-interjú - 1. folyt.
|
Én tudom, hogy Prága és Kelet-Berlin látványosabb, de ott még igazából csak a lelkesedés uralkodik - politikai pártok ki sem alakultak. Magyarországon pedig valóban tisztulni kezd a politikai helyzet. - Tisztulni kezd - így mondod. Azok viszont, akik a magyar tömegek passzivitásáról beszélnek - nem kádári szempontokból - azt állítják, hogy a tömegek elvesznek az ellenzék szövevényes viszonyaiban; hogy nem látnak tiszta képet ezekben a most kialakuló pártharcokban. - Azt gondolom, hogy ezen is segített a népszavazás és az azóta is zajló nyilatkozatháború: végre hozzájárult a helyzet világosabbá válásához. Világos, hogy a népszavazás körüli vita kikristályosított két politikai gócot. Az egyik a Magyar Demokrata Fórum körül csoportosul - ide sorolnám ebben a pillanatban a Magyar Szocialista Pártot, amelynek a helyzete egyébként bizonytalan, hiszen a Magyar Demokrata Fórum jóindulatára van valóban utalva, ha kormányra kíván jutni. Ez a szövetség nem biztos, hogy fennmarad: egy alkalmi szövetség - mély elvi ellentétek választják el a két csoportosulást egymástól. Ezzel szemben van a budapest-szerte "kiskoalíciónak" becézett négypárti szövetség, amely szintén nem egy szilárd szövetség még. Tagjai - csak hogy a hallgatók emlékezetében idézzem - a Szabad Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazdapárt, a Szociáldemokrata Párt és a Fidesz. Ez a szövetség nem szilárd még, de kétségkívül szilárdabb, mint bármely egyéb szövetség ma Magyarországon, (...) Egy politikai csatát pedig együttesen vívott meg a négy szervezet - és a politikában ez számít: a közös tapasztalat. Még úgyszolván az elveknél is inkább: közös szembenállás és az egység. Ez most úgy néz ki, hogy megteremtődött, tehát lényegében két- két és fél csoportosulás van Magyarországon, ami számít. Az összes többi, zűrzavaros elemet nyugodtan elvethetjük. (folyt.)
1989. november 30., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Tamás Gáspár Miklós-interjú - 2. folyt.
|
Ha ugyan valaha volt... Meg kell mondanom, hogy azért némelyek nagy élvezetüket lelték abban, hogy zűrzavarról beszéljenek. Hanem voltaképpen korábban is lehetett erről tájékozódni. A népszavazás is mutatja, hogy az emberek igenis tudnak tájékozódni. +++
1989. november 30., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Munkaügyi Minisztérium feladata - 2. folyt.
|
Hogy például az orvos, a mérnök, újabban elterjedt vélekedés szerint persze helytelenül, a nyugdijas eltartottak léte csökkenti azt az elosztható jövedelemhányadot, amit a munkások, aláhúzva és nagy betűvel írva "két kezükkel, verejtékük hullatásával megtermelnek". Hamis megközelítés ez, és már eddig is számtalan alig helyrehozható kárt okozott. Mint a megnevezés is mutatja, a munka a társadalomban hivatalilag kezelhető ügy, és nem több. Sem jelszóként transzparensekre írni, sem ünnepelni a munka mivoltáért nem érdemes. A munka elvégzőit pedig hozzá kell segíteni jogaik zavartalan gyakorlásához úgy, hogy ezt az állampolgárok természetesnek érezzék, és érte egyetlen nagy testvérnek se kelljen hálásnak lenniük. +++
1989. november 30., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|