|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Borsod megyei szervezetének felhívása
" Meggyőződésünk, hogy a tudatos területpolitika nemzetgazdasági
szinten nem kerül több pénzbe, mint amibe a spontán folyamatok
kiváltotta helyzet (felszámolás, munkanélküliség, bűnüldözés,
egészségkárosodás) társadalmi finanszírozása. De a pozitív területi
megkülönböztetést nagyon is tudatosan és összehangoltan kell
kialakítani ahhoz, hogy az jó hatásfokkal működjön, és a
piacgazdaság megfelelő gazdasági stabilizálódást eredményezzen."
SZER, Gondolatforgató:
Interjú Fodor Gáborral
"... a költségvetés, amit
a kormány kedden terjesztett az Országyűlés elé. A Fidesz nevében
Ön, Fodor Gábor mondta el, hogy csapnivalóan rossznak tartja ezt a
költségvetést és éppen ezért nem torpedózza meg. Ez egyébként egy
hármas ad hoc szövetség közös álláspontja is, a Fidesz-é, az SZDSZ-é
és az MSZP-é. Hogy van ez, hogy sem igent, sem nemet nem mondanak
egy olyan fontos kérdésben mint a költségvetés?
- Hát ez nagyon nehéz helyzet, mondhatni, hogy majdnem hogy
csapda helyzetben vagyunk, hiszen valóban ez a szituáció pontosan.
Az egyik oldalról ez a költségvetés. Hogyha egy normális látószögből
próbáljuk nézni, egyszerűen ez a költségvetés alkalmatlan arra, hogy
megoldja Magyarországnak a komoly bajait, komoly gondjait, vagy nem
is az, hogy megoldja, valamilyen módon lehetőséget nyújtson arra,
hogy valamiféle gazdasági kibontakozás elkezdődjön Magyarországon.
"
|
|
|
|
|
|
|
Japán segítségnyújtása Magyarországnak
|
Trom András, az MTI tudósítója jelenti:
Tokió, 1989. november 24. péntek /MTI-tud./ - A japán kormány kész az Export-Import Bankon keresztül hitellel finanszírozni különböző magyar fejlesztési programokat, így a Suzuki-beruházást is. Ezzel elhárulnak a jelentősebb magyarországi japán beruházások pénzügyi akadályai, amennyiben magyar részről ilyen beruházási igényeket megfogalmaznak. Emellett a távol-keleti ország arra is kész, hogy kívánságra külkereskedelmi és beruházási garanciát adjon Magyarországnak - egyebek között ezeket az elvi lehetőségeket tartalmazza az a japán segítségnyújtási csomagterv, amelyet Magyarország és Lengyelország támogatására szán a tokiói kormány. Az állásfoglalást egyidőben hozták nyilvánosságra pénteken Tokióban és a 24-ek brüsszeli tanácskozásán.
A japán kormány döntését elöször Morijama Majumi, a kormány szóvivője ismertette, majd annak részleteiről tájékoztatást adott a nemzetközi sajtó számára Osima Kenzo, a külügyminisztérium segélypolitikai osztályának a vezetője. A Lengyelországnak nyújtandó támogatásról a szakértő elmondta, hogy 150 millió dolláros szabad felhasználású hitelt nyújtanak, gyorssegélyként, a zloty stabilizálására. A hitelt 25 év alatt kell visszafizetni, kamatlába nem éri el a három százalékot és a törlesztést csak hét éves várakozási idő után kell megkezdeni. A hitel folyósításának azonban előfeltétele, hogy a Nemzetközi Valutaalap a lengyel kormánnyal megállapodásra jusson az ország gazdasági szerkezetének az átalakítási tervére vonatkozóan. A magyar hitelfelhasználásnak nem előfeltétele az IMF-fel való megállapodás, de természetesen a visszafizetés feltételei is mások. Önmagában az utóbbi tény is bizonyítja, hogy a magyar és a lengyel gazdaság helyzetét alapvetően különbözőnek tartja a tokiói kormány. Erre utal az is, hogy a Lengyelországnak szánt élelmiszer-segély - amelynek a keretösszegét nem hozták nyilvánosságra - egy részét a Magyarországtól devizáért vásárolt gabona képezné, közölte Osima Kenzo. A japán kormány ezen kívül különböző technikai kérdésekben, szakemberképzésben és környezetvédelmi projektek finanszírozásában is szerepet vállal a két ország támogatásaként, azonban ennek a részletein még dolgoznak. +++
1989. november 24., péntek 13:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|