|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Borsod megyei szervezetének felhívása
" Meggyőződésünk, hogy a tudatos területpolitika nemzetgazdasági
szinten nem kerül több pénzbe, mint amibe a spontán folyamatok
kiváltotta helyzet (felszámolás, munkanélküliség, bűnüldözés,
egészségkárosodás) társadalmi finanszírozása. De a pozitív területi
megkülönböztetést nagyon is tudatosan és összehangoltan kell
kialakítani ahhoz, hogy az jó hatásfokkal működjön, és a
piacgazdaság megfelelő gazdasági stabilizálódást eredményezzen."
SZER, Gondolatforgató:
Interjú Fodor Gáborral
"... a költségvetés, amit
a kormány kedden terjesztett az Országyűlés elé. A Fidesz nevében
Ön, Fodor Gábor mondta el, hogy csapnivalóan rossznak tartja ezt a
költségvetést és éppen ezért nem torpedózza meg. Ez egyébként egy
hármas ad hoc szövetség közös álláspontja is, a Fidesz-é, az SZDSZ-é
és az MSZP-é. Hogy van ez, hogy sem igent, sem nemet nem mondanak
egy olyan fontos kérdésben mint a költségvetés?
- Hát ez nagyon nehéz helyzet, mondhatni, hogy majdnem hogy
csapda helyzetben vagyunk, hiszen valóban ez a szituáció pontosan.
Az egyik oldalról ez a költségvetés. Hogyha egy normális látószögből
próbáljuk nézni, egyszerűen ez a költségvetés alkalmatlan arra, hogy
megoldja Magyarországnak a komoly bajait, komoly gondjait, vagy nem
is az, hogy megoldja, valamilyen módon lehetőséget nyújtson arra,
hogy valamiféle gazdasági kibontakozás elkezdődjön Magyarországon.
"
|
|
|
|
|
|
|
- Ceausescu követelése - 1. folyt.
|
A háború utáni román kormányok - és persze főképp a kommunista kormányok - kerültek minden alkalmat, hogy akárcsak fel is vessék Besszarábia hovatartozásának kérdését, vagy utalások formájában célozzanak az ott élő kétségkívül román etnikumú lakosság egyre romló helyzetére. Megkötötte kezüket nemcsak a Szovjetunióval fennálló függőségi viszony, de az is, hogy a nagyhatalmi területrendezések során Besszarábia kérdése minden esetben felvetette Erdély hovatartozásának problematikáját is. Most viszont épp az elmúlt hetek moldáviai, azaz besszarábiai megmozdulásai során épp ott, a kisinyovi tüntetéseken merült fel a követelés, hogy a területet csatolják Romániához. Nem lehet kétséges tehát, hogy a hagyományos és a mai romániai nacionalizmus immáron magáévá tesz, de legalábbis fontolgat irredenta elképzeléseket. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról a lehetőségről sem, hogy a Besszarábiára való célozgatásaival Ceausescu a pártkongresszuson is alkalmat próbált teremteni arra, hogy a számára olyannyira ellenszenves, mi több veszélyes mai moszkvai vezetés belső nemzetiségi problémáit gyarapítsa. Nem lehetne csodálkozni azon, ha Kisinyovban nemzeti biztatásként értékelnék Ceausescu szavait. +++
1989. november 21., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|