 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Borsod megyei szervezetének felhívása
" Meggyőződésünk, hogy a tudatos területpolitika nemzetgazdasági
szinten nem kerül több pénzbe, mint amibe a spontán folyamatok
kiváltotta helyzet (felszámolás, munkanélküliség, bűnüldözés,
egészségkárosodás) társadalmi finanszírozása. De a pozitív területi
megkülönböztetést nagyon is tudatosan és összehangoltan kell
kialakítani ahhoz, hogy az jó hatásfokkal működjön, és a
piacgazdaság megfelelő gazdasági stabilizálódást eredményezzen."
SZER, Gondolatforgató:
Interjú Fodor Gáborral
"... a költségvetés, amit
a kormány kedden terjesztett az Országyűlés elé. A Fidesz nevében
Ön, Fodor Gábor mondta el, hogy csapnivalóan rossznak tartja ezt a
költségvetést és éppen ezért nem torpedózza meg. Ez egyébként egy
hármas ad hoc szövetség közös álláspontja is, a Fidesz-é, az SZDSZ-é
és az MSZP-é. Hogy van ez, hogy sem igent, sem nemet nem mondanak
egy olyan fontos kérdésben mint a költségvetés?
- Hát ez nagyon nehéz helyzet, mondhatni, hogy majdnem hogy
csapda helyzetben vagyunk, hiszen valóban ez a szituáció pontosan.
Az egyik oldalról ez a költségvetés. Hogyha egy normális látószögből
próbáljuk nézni, egyszerűen ez a költségvetés alkalmatlan arra, hogy
megoldja Magyarországnak a komoly bajait, komoly gondjait, vagy nem
is az, hogy megoldja, valamilyen módon lehetőséget nyújtson arra,
hogy valamiféle gazdasági kibontakozás elkezdődjön Magyarországon.
"
|
|
|
|
|
|
 |
- A magyar kiváltságok - 1. folyt.
|
A tanulmány 600 ezer főre becsüli azoknak a számát
Lengyelországban, akik a hatalom és az ebből adódó előjogok
gyakorlati birtokosai. A nomenklatúra tényleges erejének bizonyítékát
látják a szerzők abban, hogy bár Lengyelországnak Szolidaritás
vezetésű kormánya van, de változatlanul köztársasági elnök az az
ember, aki éppen a Szolidaritás felszámolásának szándékával 1981-ben
bevezette a szükségállapotot. Politikai megfontolásokra való
hivatkozással továbbra is kommunista politikus áll a kulcsfontosságú
nemzetvédelmi és belügyi tárca élén. A helyi funkcionáriusok,
vállalatvezetők, diplomaták, rendőrök, ideológusok, stb. elsöprő
többsége a posztján maradt, úgy, hogy jogosan merül fel a kérdés:
valójában ki uralkodik ki felett?
A tanulmány valamivel derülátóbban értékeli a magyarországi
helyzetet. A tömegtájékoztatási szervek feletti pártmonopólium
megtört, néha úgy tűnik, hogy a Munkásőrség napjai meg vannak
számlálva és az új alkotmány feltehetően rögzíteni fogja a kormány és
a hadsereg szerepének határait.
A jelentés hangsúlyozza, mind a magyar, mind a lengyel
reformmozgalmak tagjai azon a véleményen vannak, hogy a politikai
változásoknak nem szabad provokálniuk a Szovjetuniót, és nem szabad
hogy erőszakba torkolljanak.
Az angol szakértő szerint kívánatos, hogy a változás folyamata
fokozatos legyen, mert az egypártrendszer négy évtizedes uralma alatt
az ellenzék nem gyűjthetett tapasztalatokat az államigazgatási és
végrehajtói hatalom terén. Ez ugyanakkor meglassítja a nomenklatúra
felszámolását, és tekintetbe kell venni azt is, hogy az uralkodó
osztály tagjai megkezdték hatalmuk átmentését. A vezető káderek
elsősorban olyan minisztériumokba igyekeznek, amelyek a geopolitikai
realitásokra való hivatkozás már említett ürügyén előreláthatólag a
jövőben is kommunista kézben maradnak. (folyt.)
1989. szeptember 27., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|