 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Borsod megyei szervezetének felhívása
" Meggyőződésünk, hogy a tudatos területpolitika nemzetgazdasági
szinten nem kerül több pénzbe, mint amibe a spontán folyamatok
kiváltotta helyzet (felszámolás, munkanélküliség, bűnüldözés,
egészségkárosodás) társadalmi finanszírozása. De a pozitív területi
megkülönböztetést nagyon is tudatosan és összehangoltan kell
kialakítani ahhoz, hogy az jó hatásfokkal működjön, és a
piacgazdaság megfelelő gazdasági stabilizálódást eredményezzen."
SZER, Gondolatforgató:
Interjú Fodor Gáborral
"... a költségvetés, amit
a kormány kedden terjesztett az Országyűlés elé. A Fidesz nevében
Ön, Fodor Gábor mondta el, hogy csapnivalóan rossznak tartja ezt a
költségvetést és éppen ezért nem torpedózza meg. Ez egyébként egy
hármas ad hoc szövetség közös álláspontja is, a Fidesz-é, az SZDSZ-é
és az MSZP-é. Hogy van ez, hogy sem igent, sem nemet nem mondanak
egy olyan fontos kérdésben mint a költségvetés?
- Hát ez nagyon nehéz helyzet, mondhatni, hogy majdnem hogy
csapda helyzetben vagyunk, hiszen valóban ez a szituáció pontosan.
Az egyik oldalról ez a költségvetés. Hogyha egy normális látószögből
próbáljuk nézni, egyszerűen ez a költségvetés alkalmatlan arra, hogy
megoldja Magyarországnak a komoly bajait, komoly gondjait, vagy nem
is az, hogy megoldja, valamilyen módon lehetőséget nyújtson arra,
hogy valamiféle gazdasági kibontakozás elkezdődjön Magyarországon.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Japán beruházások - Lengyelország/Magyarország (1.r.)
|
Tokió, 1989. augusztus 2. szerda (Reuter) - A japán cégek új szemszögből vizsgálják jelenleg beruházásaik lehetőségét Lengyelországban és Magyarországon, miután az ezen orrszágokban folyó reformok támogatására hívtak fel a nyugat-európai államok kormányai. Ám - írják tokiói elemzők - nem valószínű, hogy a két kelet-európai államot a japán vállalatok most egycsapásra beruházásokkal árasztják el.
Fontos lépésnek nevezik, hogy mindkét kelet-európai ország
felülvizsgálta a külföldi beruházások rendszerét, és az
gyakorlatilag kész a japán cégek vegyes vállalkozásaira. Ugyanakkor
megjegyzik: ez önmagában azonban még nem elég ahhoz, hogy a japán
vállalatok azonnal be akarjanak ruházni a két kelet-európai
államban.
A Reuter jelentés emlékeztet azokra a közelmúltbeli
fejleményekre, amelyek a két országot érintették, nem utolsó sorban
a 24 fejlett ipari állam képviselőinek brüsszeli találkozójára, majd
megállapítja: Lengyelország és Magyarország tudatta, hogy a
reformokhoz nyugati technológiára és beruházásokra van szükségük. A
beruházások tekintetében a japán cégek jelenleg kedvezőbbnek
tekintik Magyarországot, annak ellenére, hogy piaca kisebb, mint
Lengyelországé. ,,Magyarországnak jelenleg enyhébbek a gondjai, és
hosszabb ideje kisérletezik a nyitott piaccal. Ám kérdés: mikorra
viszi ezt sikerre,, - vélekedett az egyik japán elektronikai cég
szakértője.
Már öt japán-magyar vegyes vállalat jött létre, a Suzuki autók
magyarországi gyártásának ügye is még napirenden van. Ugyanakkor
ezideig egyetlen japán-lengyel vegyes vállatot sem hoztak létre -
jegyzi meg a reuter, bár - idéz egy japán illetékest - a Daihatsu
autógyár hajlandó újból tárgyalásokat kezdeni gépkocsiösszeszerelő
üzem exportjáról, amennyiben ezt Varsó kérné. Lengyelországnak 39
milliárd dolláros külföldi adóssága van és a tartós belpolitikai
válság lehűti a japánok lelkesedését a beruházásokat illetően -
jelentették ki japán vállatatok képviselői. (folyt.)
1989. augusztus 2., szerda 18:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|