|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Borsod megyei szervezetének felhívása
" Meggyőződésünk, hogy a tudatos területpolitika nemzetgazdasági
szinten nem kerül több pénzbe, mint amibe a spontán folyamatok
kiváltotta helyzet (felszámolás, munkanélküliség, bűnüldözés,
egészségkárosodás) társadalmi finanszírozása. De a pozitív területi
megkülönböztetést nagyon is tudatosan és összehangoltan kell
kialakítani ahhoz, hogy az jó hatásfokkal működjön, és a
piacgazdaság megfelelő gazdasági stabilizálódást eredményezzen."
SZER, Gondolatforgató:
Interjú Fodor Gáborral
"... a költségvetés, amit
a kormány kedden terjesztett az Országyűlés elé. A Fidesz nevében
Ön, Fodor Gábor mondta el, hogy csapnivalóan rossznak tartja ezt a
költségvetést és éppen ezért nem torpedózza meg. Ez egyébként egy
hármas ad hoc szövetség közös álláspontja is, a Fidesz-é, az SZDSZ-é
és az MSZP-é. Hogy van ez, hogy sem igent, sem nemet nem mondanak
egy olyan fontos kérdésben mint a költségvetés?
- Hát ez nagyon nehéz helyzet, mondhatni, hogy majdnem hogy
csapda helyzetben vagyunk, hiszen valóban ez a szituáció pontosan.
Az egyik oldalról ez a költségvetés. Hogyha egy normális látószögből
próbáljuk nézni, egyszerűen ez a költségvetés alkalmatlan arra, hogy
megoldja Magyarországnak a komoly bajait, komoly gondjait, vagy nem
is az, hogy megoldja, valamilyen módon lehetőséget nyújtson arra,
hogy valamiféle gazdasági kibontakozás elkezdődjön Magyarországon.
"
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács Bős-Nagymarosi Beruházást Ellenőrző Társadalmi Bizottsága (1. rész)
|
1989. április 10., hétfő - A Parlamentben hétfőn ülést tartott Nyitray Rékának, a Budapesti Műszaki Egyetem tudományos főmunkatársának elnökletével a Minisztertanács Bős-Nagymarosi Beruházást Ellenőrző Társadalmi Bizottsága. Elsőként Meleg Zoltán, a Pest Megyei Tanács környezet- és természetvédelmi titkára tájékoztatta a testületet arról a napokban történt eseményről, hogy Nagymaros térségében kivágtak ötvenöt jegenyenyárfát. Meleg Zoltán elmondta, hogy a beruházók semmiféle engedélyt nem kaptak a nyárfák kivágására. Nem igaz az a feltételezés, hogy a fák egy bizonyos baktériumos betegségben szenvedtek volna, szakértők véleménye szerint a tapasztalt kiszáradást a beruházás következtében kialakuló vízhiányos állapot idézte elő. Ez a folyamat azonban - ugyancsak szakvélemények szerint - visszafordítható lett volna, a fákat meg lehetett volna menteni. A kár annál is nagyobb, mivel ez a nyárfasor meghatározta a táj képét. A későbbiekre vonatkozó tervek sem számoltak a fák kipusztításával, a majdani állapotot előrevetítő fantáziaképeken is látható a fasor.
A bizottság állást foglalt amellett, hogy a beruházó ilyen jellegű, engedély néküli tevékenysége megengedhetetlen, s feltétlenül szükséges vizsgálatot indítani a felelősség megállapítására. E kérdés kapcsán szóba került az is, hogy a térségben - akár a kivágott fatörzsekből - állítsanak emléket az itt kárba veszett értékeknek. A meghívottként jelenlévő Varga Miklós környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztériumi államtitkár ehhez a kérdéshez kapcsolódva kifejtette: tudomása szerint a kivágás időpontjában már csak 29 fa állt, s az őhozzá eljuttatott szakvélemények ezeket a nyárfákat kivágásra ítélték. Az államtitkár tudni vélte azt is, hogy a nagymarosi tanácselnök szóbeli engedélyt adott a fasor kivágására. A későbbi szóváltásban a bizottság tagjai vitatták e tájékoztatás pontosságát, rámutatva, hogy a kivágást követően elkészített helyszíni jegyzőkönyvben is 55 fa szerepelt, a helyi tanácselnöknek pedig nincs is illetékessége az ilyenfajta kérdések eldöntésében. Hoch Róbert akadémikus annak a véleményének adott hangot: a fák gyors kivágása azt sugallmazza, hogy a beruházók nem a kormány ígéretének megfelelően járnak el. Kifejtette még: az a rossz érzés kísérti, hogy a társadalmi bizottság puszta létével egyeseknek alibit szolgáltat, ám valóságos beavatkozásra a dolgok folyamatába tulajdonképpen nincs módja. (folyt.köv.)
1989. április 10., hétfő 15:57
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|