|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Borsod megyei szervezetének felhívása
" Meggyőződésünk, hogy a tudatos területpolitika nemzetgazdasági
szinten nem kerül több pénzbe, mint amibe a spontán folyamatok
kiváltotta helyzet (felszámolás, munkanélküliség, bűnüldözés,
egészségkárosodás) társadalmi finanszírozása. De a pozitív területi
megkülönböztetést nagyon is tudatosan és összehangoltan kell
kialakítani ahhoz, hogy az jó hatásfokkal működjön, és a
piacgazdaság megfelelő gazdasági stabilizálódást eredményezzen."
SZER, Gondolatforgató:
Interjú Fodor Gáborral
"... a költségvetés, amit
a kormány kedden terjesztett az Országyűlés elé. A Fidesz nevében
Ön, Fodor Gábor mondta el, hogy csapnivalóan rossznak tartja ezt a
költségvetést és éppen ezért nem torpedózza meg. Ez egyébként egy
hármas ad hoc szövetség közös álláspontja is, a Fidesz-é, az SZDSZ-é
és az MSZP-é. Hogy van ez, hogy sem igent, sem nemet nem mondanak
egy olyan fontos kérdésben mint a költségvetés?
- Hát ez nagyon nehéz helyzet, mondhatni, hogy majdnem hogy
csapda helyzetben vagyunk, hiszen valóban ez a szituáció pontosan.
Az egyik oldalról ez a költségvetés. Hogyha egy normális látószögből
próbáljuk nézni, egyszerűen ez a költségvetés alkalmatlan arra, hogy
megoldja Magyarországnak a komoly bajait, komoly gondjait, vagy nem
is az, hogy megoldja, valamilyen módon lehetőséget nyújtson arra,
hogy valamiféle gazdasági kibontakozás elkezdődjön Magyarországon.
"
|
|
|
|
|
|
|
Tojásgurítás, sibálás - húsvéti népszokások
|
1989. március 27., hétfő - Húsvéti régi népszokásokat elevenítettek fel hétfőn az ország sok vidékén. Dézsából öntözték a lányokat, asszonyokat a Rába-menti, a dél-hansági és a szigetközi falvakban a férfiak. Csoportosan látogattak a házakhoz, ahol pirostojással, sonkával, borral kínálták őket.
A Káli-medence egyik falujában, Kékkúton - ahol a táj szépsége sok művészt késztetett letelepedésre - életre keltették az egykori zöldág-járást. A korán kizöldült ágakból diadalívszerű kaput fontak, s azt végighordozták a falu főutcáján. A Badacsony környéki falvakban gyermekcsoportok egymással versenyezve ügyeskedtek: a fűbe elhelyezett hímestojásokat fémpénzekkel igyekeztek eltalálni. Somlón az idősebb borosgazdák pincenézőbe mentek. Sorra járták a szomszédok pincéit, s valamennyi borfajtát megkóstolták. A présházak körül megszemlélték a szőlőtőkék fakadását. A bakonyi falvakban a domboldalról gurították le a hímestojásokat. A Komárom megyei Hántán és Vértessomlón hasonlóan vetélkedtek. Azok győztek, akik a legmesszebbre gurították a tojásokat. Az idén is volt sibálás a Fejér megyei Pázmándon. A férfiak végigjárták a falu portáit és hajlékony fűzfavesszőből font virgáccsal megpaskolták a lányokat, menyecskéket. Vesszőzés közben tréfás rigmusokkal biztatták őket: legyenek frissebbek a következő hónapokban. A jókívánságaikért pirostojással, kortynyi itallal, sonkával, virgácsra kötött pántlikákkal kedveskedtek a sibálóknak. Emmausz-ünnepet ültek a baranyai nagyközségben, Bólyban a német nemzetiségi lakosok. Hangulatos népszokásuk - amelyet a Rajna és a Majna mellékéről hoztak magukkal a XVIII. században magyar földre települt sváb parasztok - a bibliai városra, Jézus és az apostolok vándorlására utal, de már régóta a tavaszköszöntés és a vendégbarátság szép ünnepe. Az ősi hagyományhoz híven a szőlőhegy lábánál levő Kellerdorfba - pincefaluba - mentek a bólyiak. Ott az emmauszi vacsora emlékére falatoztak, borozgattak, zenéltek, énekeltek és táncoltak. Később felkerekedtek a családok, s a pincesort végigjárva köszöntötték rokonaikat, barátaikat. Velük együtt ünnepeltek az ország más részéből s az NSZK-ból érkezett vendégeik is. (MTI)
1989. március 27., hétfő 16:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|