 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Borsod megyei szervezetének felhívása
" Meggyőződésünk, hogy a tudatos területpolitika nemzetgazdasági
szinten nem kerül több pénzbe, mint amibe a spontán folyamatok
kiváltotta helyzet (felszámolás, munkanélküliség, bűnüldözés,
egészségkárosodás) társadalmi finanszírozása. De a pozitív területi
megkülönböztetést nagyon is tudatosan és összehangoltan kell
kialakítani ahhoz, hogy az jó hatásfokkal működjön, és a
piacgazdaság megfelelő gazdasági stabilizálódást eredményezzen."
SZER, Gondolatforgató:
Interjú Fodor Gáborral
"... a költségvetés, amit
a kormány kedden terjesztett az Országyűlés elé. A Fidesz nevében
Ön, Fodor Gábor mondta el, hogy csapnivalóan rossznak tartja ezt a
költségvetést és éppen ezért nem torpedózza meg. Ez egyébként egy
hármas ad hoc szövetség közös álláspontja is, a Fidesz-é, az SZDSZ-é
és az MSZP-é. Hogy van ez, hogy sem igent, sem nemet nem mondanak
egy olyan fontos kérdésben mint a költségvetés?
- Hát ez nagyon nehéz helyzet, mondhatni, hogy majdnem hogy
csapda helyzetben vagyunk, hiszen valóban ez a szituáció pontosan.
Az egyik oldalról ez a költségvetés. Hogyha egy normális látószögből
próbáljuk nézni, egyszerűen ez a költségvetés alkalmatlan arra, hogy
megoldja Magyarországnak a komoly bajait, komoly gondjait, vagy nem
is az, hogy megoldja, valamilyen módon lehetőséget nyújtson arra,
hogy valamiféle gazdasági kibontakozás elkezdődjön Magyarországon.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Március 15: a nemzet ünnepe(l) - együtt és külön (1. rész)
|
1989. március 12., vasárnap - Március 15-én a politikai és társadalmi szervezetek, mozgalmak sok helyütt közösen, számos településen azonban külön-külön emlékeznek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeire.
Amióta az Országgyűlés december 20-án március 15-ét munkaszüneti
nappá nyilvánította, azóta számos kiáltvány, felhívás - többek
között a KISZ Központi Bizottságának, az Országgyűlésnek a felhívása
- szorgalmazta, hogy a társadalomban ma meglévő különböző politikai
erők emelkedjenek felül ellentéteiken, s ünnepeljenek együtt ezen a
napon. E dokumentumok mindegyike azt hangsúlyozta: március 15-e a
magyarság számára a nemzeti összetartozás, egymásrautaltság és
összefogás jelképe. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a
magyar nemzet forradalmi vállalkozása a társadalom megújításáért, a
polgári létért, a függetlenségért, a szabadságért, a demokráciáért.
A felhívásokra néhány elutasító nyilatkozat is született. Az MTI
tudósítóinak értesülése szerint a legtöbb helyen a Magyar Demokrata
Fórum, a FIDESZ helyi szervezetei, néhol ezekhez csatlakozva a
Szabad Demokraták Szövetsége, a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti
Társaság és a Független Kisgazdapárt szervez külön ünnepséget. Úgy
érvelnek, hogy az MSZMP, a KISZ, a HNF évtizedeken keresztül szürke
hétköznappá silányította március 15-ét; előfordult, hogy rendőri
erőszakot is alkalmaztak a felvonulók ellen. Másutt a vörös lobogók
kitűzése az elkülönülés oka, vagy az, hogy a független szervezetek
egyike-másika nem kapott lehetőséget a felszólalásra a rendezvényen.
Ezért ünnepelnek külön a különböző szervezetek egyebek között a
fővárosban, Zalaegerszegen, Pécsett, Szegeden, Miskolcon, Szolnokon,
Békéscsabán, Kalocsán és Tatabányán.
Budapesten már március 14-én megkezdődik az ünnepségek sorozata.
Ezen a napon ünnepi ülést tart az Országgyűlés. A Budai Várban, a
esztergomi körbástyánál katonai tiszteletadással felvonják a magyar
nemzeti zászlót. Elhelyezik a kegyelet virágait egyebek között a
Kerepesi temetőben lévő honvédsírokon, s koszorúzási ünnepségeket
tartanak a kerületekben lévő emlékhelyeken. (folyt.köv.)
1989. március 12., vasárnap 13:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|