|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Borsod megyei szervezetének felhívása
" Meggyőződésünk, hogy a tudatos területpolitika nemzetgazdasági
szinten nem kerül több pénzbe, mint amibe a spontán folyamatok
kiváltotta helyzet (felszámolás, munkanélküliség, bűnüldözés,
egészségkárosodás) társadalmi finanszírozása. De a pozitív területi
megkülönböztetést nagyon is tudatosan és összehangoltan kell
kialakítani ahhoz, hogy az jó hatásfokkal működjön, és a
piacgazdaság megfelelő gazdasági stabilizálódást eredményezzen."
SZER, Gondolatforgató:
Interjú Fodor Gáborral
"... a költségvetés, amit
a kormány kedden terjesztett az Országyűlés elé. A Fidesz nevében
Ön, Fodor Gábor mondta el, hogy csapnivalóan rossznak tartja ezt a
költségvetést és éppen ezért nem torpedózza meg. Ez egyébként egy
hármas ad hoc szövetség közös álláspontja is, a Fidesz-é, az SZDSZ-é
és az MSZP-é. Hogy van ez, hogy sem igent, sem nemet nem mondanak
egy olyan fontos kérdésben mint a költségvetés?
- Hát ez nagyon nehéz helyzet, mondhatni, hogy majdnem hogy
csapda helyzetben vagyunk, hiszen valóban ez a szituáció pontosan.
Az egyik oldalról ez a költségvetés. Hogyha egy normális látószögből
próbáljuk nézni, egyszerűen ez a költségvetés alkalmatlan arra, hogy
megoldja Magyarországnak a komoly bajait, komoly gondjait, vagy nem
is az, hogy megoldja, valamilyen módon lehetőséget nyújtson arra,
hogy valamiféle gazdasági kibontakozás elkezdődjön Magyarországon.
"
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (39. rész)
|
Szabó Miklós (Békés m. 5. vk.), az MSZMP Békés Megyei ------------ Bizottságának első titkára támogatta annak egyértelmű megjelölését, hogy Magyarország szabad, demokratikus és szocialista állam. Az államformával kapcsolatban a népköztársaság elnevezés további megtartását javasolta, ami összhangban van a népfelség elvével, a népnek, mint a hatalom kizárólagos forrásának megjelölésével. Javasolta az állam és a társadalom kapcsolatáról szóló fejezet címének megfordítását, fontosnak ítélve, hogy a társadalom és az állam viszonyát fogalmazza meg az alaptörvény. Szabó Miklós szerint erős, hatékony parlamentre van szüksége az országnak. Egyetérve a köztársasági elnöki funkció létrehozásával a parlament szerepét figyelembe vevő elnöki intézmény mellett voksolt. Nem tartotta indokoltnak az elnök számára biztosítani az országgyűlés, illetve a tanácsok feloszlatásának jogát. Végül javasolta, hogy az új alaptörvény is rögzítse: Magyarország felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és olyan politikát kíván folytatni, amelyben ez a határozott szándék kifejezésre jut. dr. Séra János (Komárom m. 10. vk.) kisbéri körzeti állatorvos -------------- úgy vélte: a társadalom elvárja, hogy az államhatalmi szervek jogilag elhatárolódjanak, legyen egyéni és közhatalmi autonómiájuk és saját céljaikat mindenkor rendeljék alá a közjó igényének. Az is joggal elvárható - folytatta -, hogy a köztársaság elnökét és a területi önkormányzatok elnökét, s helyetteseiket mindenki országosan, illetve területarányosan válassza meg titkos szavazással. Legyen egykamarás országgyűlésünk függetlenített képviselőkkel - mondta -, s az országos szervek egy-egy képviselőjét csak tiszteleti vendégként lehessen meghívni a parlamentbe. A kormány tagjai ne lehessenek képviselők. Közéletünk morális válsága miatt független Alkotmánybíróságot sürgetett, a költségvetés felhasználását ellenőrző legfelső állami számvevőszék bevezetését igényelte, s úgy ítélte, hogy kell független vádhatóság is. De sem az említett szervek, sem a hadsereg, sem a rendőrség országos és középszintű vezetői ne tölthessenek be vezető pártfunkciókat. Ugyancsak az igények között említette, hogy az alkotmány rögzítse az állami tulajdon alanyi állami birtoklásának módját és felelősségét. Az alkotmány tükrözze továbbá a jogok és az állami igazgatási szervek felépítése mellett az egyén,a család és az egész emberiség sorásért való felelősséget. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 19:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|