|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Borsod megyei szervezetének felhívása
" Meggyőződésünk, hogy a tudatos területpolitika nemzetgazdasági
szinten nem kerül több pénzbe, mint amibe a spontán folyamatok
kiváltotta helyzet (felszámolás, munkanélküliség, bűnüldözés,
egészségkárosodás) társadalmi finanszírozása. De a pozitív területi
megkülönböztetést nagyon is tudatosan és összehangoltan kell
kialakítani ahhoz, hogy az jó hatásfokkal működjön, és a
piacgazdaság megfelelő gazdasági stabilizálódást eredményezzen."
SZER, Gondolatforgató:
Interjú Fodor Gáborral
"... a költségvetés, amit
a kormány kedden terjesztett az Országyűlés elé. A Fidesz nevében
Ön, Fodor Gábor mondta el, hogy csapnivalóan rossznak tartja ezt a
költségvetést és éppen ezért nem torpedózza meg. Ez egyébként egy
hármas ad hoc szövetség közös álláspontja is, a Fidesz-é, az SZDSZ-é
és az MSZP-é. Hogy van ez, hogy sem igent, sem nemet nem mondanak
egy olyan fontos kérdésben mint a költségvetés?
- Hát ez nagyon nehéz helyzet, mondhatni, hogy majdnem hogy
csapda helyzetben vagyunk, hiszen valóban ez a szituáció pontosan.
Az egyik oldalról ez a költségvetés. Hogyha egy normális látószögből
próbáljuk nézni, egyszerűen ez a költségvetés alkalmatlan arra, hogy
megoldja Magyarországnak a komoly bajait, komoly gondjait, vagy nem
is az, hogy megoldja, valamilyen módon lehetőséget nyújtson arra,
hogy valamiféle gazdasági kibontakozás elkezdődjön Magyarországon.
"
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (30. rész)
|
Karvalits Ferenc (Zala m. 1. vk.), a Zala Megyei Pártbizottság ---------------- első titkára szerint az előterjesztett koncepció teljes tartalmában alkalmas dokumentum a társadalmi véleményezésre. Mint mondotta: Magyarország alaptörvényének magyar alkotmánynak kell lennie, de ma is időszerű az a kettős kötődés, amely ezeréves államiságunk történetét mindig jellemezte. Egyrészt hozzá kell járulnia, hogy megtaláljuk méltó helyünket Európában, másrészt az alkotmány erejével kell megerősíteni történelmi azonosságtudatunkat, nemzeti önbecsülésünket. - Új alkotmányunknak - folytatta - alkotmányos garanciákkal kell biztosítania az állampolgár, a különböző társadalmi csoportok, az ország önsors-alakító készsége kibontakoztatásának jogi lehetőségeit. Ebből a szempontból a tervezet számos olyan korlátot lebont, amelyeket a most érvényben lévő alkotmány, az abból származó törvények és jogszabályok emelnek. Példaként említette azt az előrelépést, amit a tulajdonformák egyenjogúságának az elismerése jelent. Karvalits Ferenc egyetértett azzal, hogy az egyén és az intézményesült hatalom viszonyát tükröző alapvető emberi, állampolgári jogokat az alkotmány első fejezete tartalmazza. Tarthatatlannak minősítette azt a gyakorlatot, hogy eddig a hatalom csak a közösségen keresztül jutott az egyénhez. A képviselő üdvözölte, hogy az új alkotmány alapelvként deklarálja az esélyegyenlőséget, jóllehet e progresszív elemet olyan társadalmi-gazdasági viszonyrendszerben kell megvalósítani, amikor markáns egyenlőtlenségek a jellemzőek. Az elmúlt négy évtizedben ugyan több ilyet felszámoltunk, de - döntően a rossz szabályozás hatására - újkeletű egyenlőtlenségek is megjelentek. A legfájdalmasabb a társadalom néhány olyan nagyobb csoportjának az esélyvesztése, mint az ifjúságé, az önhibájukon kívül a társadalmi létminimum alá kerülteké, a nyugdíjasoké és a magyar falvakban halmozottan hátrányokkal küzdők népes csoportjáé. Éppen ezért az állam mindenkori, de jelenleg legsürgetőbb feladata az esélyegyenlőtlenségek mérséklése, és ennek megfelelő jogi keretet biztosíthat az új alkotmány. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 18:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|