 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Borsod megyei szervezetének felhívása
" Meggyőződésünk, hogy a tudatos területpolitika nemzetgazdasági
szinten nem kerül több pénzbe, mint amibe a spontán folyamatok
kiváltotta helyzet (felszámolás, munkanélküliség, bűnüldözés,
egészségkárosodás) társadalmi finanszírozása. De a pozitív területi
megkülönböztetést nagyon is tudatosan és összehangoltan kell
kialakítani ahhoz, hogy az jó hatásfokkal működjön, és a
piacgazdaság megfelelő gazdasági stabilizálódást eredményezzen."
SZER, Gondolatforgató:
Interjú Fodor Gáborral
"... a költségvetés, amit
a kormány kedden terjesztett az Országyűlés elé. A Fidesz nevében
Ön, Fodor Gábor mondta el, hogy csapnivalóan rossznak tartja ezt a
költségvetést és éppen ezért nem torpedózza meg. Ez egyébként egy
hármas ad hoc szövetség közös álláspontja is, a Fidesz-é, az SZDSZ-é
és az MSZP-é. Hogy van ez, hogy sem igent, sem nemet nem mondanak
egy olyan fontos kérdésben mint a költségvetés?
- Hát ez nagyon nehéz helyzet, mondhatni, hogy majdnem hogy
csapda helyzetben vagyunk, hiszen valóban ez a szituáció pontosan.
Az egyik oldalról ez a költségvetés. Hogyha egy normális látószögből
próbáljuk nézni, egyszerűen ez a költségvetés alkalmatlan arra, hogy
megoldja Magyarországnak a komoly bajait, komoly gondjait, vagy nem
is az, hogy megoldja, valamilyen módon lehetőséget nyújtson arra,
hogy valamiféle gazdasági kibontakozás elkezdődjön Magyarországon.
"
|
|
|
|
|
|
 |
A Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsának ülése (1. rész)
|
1989. február 22., szerda - Szerdán ülést tartott a Magyar Úttörők Szövetségének Országos Tanácsa. A testület megvitatta az úttörőszövetségben lezajlott, a mozgalom megújítását szolgáló beszélgetések tapasztalatait. Úgy döntött, hogy március végén, április elején kibővített ülésen hirdeti meg az úttörőszövetség politikai platformját. Az országos tanács tagjai megtárgyalták az 1989-1990-es úttörőév programajánlatát. Tájékoztatót hallgattak meg egyebek között a januárban megrendezett, a piros és kék nyakkendőt, valamint a szövetség alapszabályát érintő országos szavazás eredményéről, majd személyi kérdésben döntöttek.
Az úttörőmozgalom helyzetéről és jövőjéről november óta
zajlottak a beszélgetések, viták a szövetség berkein belül. Gyerekek
és felnőttek mondták el véleményüket, amelyek olykor egymásnak
gyökeresen ellentmondó nézeteket - és tapasztalatokat is -
tükröztek. A beszélgetésekben résztvevők többsége egyetértett abban,
hogy az úttörőszövetségnek világos, átfogó politikai programmal kell
rendelkeznie. Kiemelt fontosságúnak tartották az önkéntességet, a
szabad közösségválasztást és a folyamatos követelménytámasztást.
Abban már megoszlottak a vélemények, hogy az úttörőszövetségnek
minden 6-14 éves korú gyermeket tömörítenie kell-e, vagy egy
markánsabb arculatú, és nem minden gyermeket automatikusan magába
fogadó szervezetre van szükség. Az úttörőmozgalomban régi vitatéma
az iskola és a mozgalom kapcsolata. Elsősorban a gyerekek
fogalmazták meg: számukra nincs külön iskola és külön úttörőcsapat,
ezért egyáltalán nem érzik vonzónak a mozgalmat sem. A demokrácia
teljes hiányáról, önállóságuk korlátozásáról, a formalitások
túlburjánzásáról panaszkodnak. Igénylik a gyermekvezetők számának
növelését, hatáskörük kiterjesztését, az osztály-raj modell
megszüntetését, s az úttörőmozgalom tevékenységében a
természetjárás, a mozgás, a játék, a közhasznú munka előtérbe
állítását.
Az úttörőmozgalomban dolgozó felnőttek, főként a pedagógusok
mindinkább kétségbe vonják az úttörővezetői munka értelmét. Sokan
felvetik: milyen mértékben igényelhetik tőlük anyagilag viszonzatlan
társadalmi munkaként az úttörővezetői feladatok ellátását. Mindez
elsősorban egzisztenciális gondjaikra vezethető vissza. (folyt.köv.)
1989. február 22., szerda 17:42
|
Vissza »
|
|
A Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsának ülése (2. rész)
|
Germánné Vastag Györgyi, a szövetség főtitkára szóbeli
kiegészítőjében - a beszélgetések tanulságait levonva -
hangsúlyozta, hogy a mozgalom számára egyetlen lehetőség maradt: a
gyermekekre építő, a társadalomban eddig végbement és a várhatóan
végbemenő változásokat is figyelembe vevő új program kidolgozása.
Ezt a feladatot kívánja ellátni, illetve a politikai platformot
meghirdetni - az országos tanács döntése alapján - a tavaszi
kibővített tanácsülés. A főtitkár körvonalazta a szövetség előtt
álló sürgető tennivalókat is, amelyekkel a testület egyetértett.
Az országos tanács többórás vita után konszenzusra jutott abban,
hogy az úttörőmozgalmat meg kell újítani, a megoldás módjáról
viszont megoszlottak a vélemények. Jó néhányan javasolták: a
cserkészekhez hasonlóan kapjon kiemelt szerepet az úttörővezetők
képzése, vezessék be újra a tagfelvételi és a folyamatos próbázások
rendszerét, valamint, hogy az úttörőszövetségben mindenki újítsa meg
tagságát.
Az országos tanács tagjait tájékoztatták arról, hogy az
alapszabály módosításáról, valamint az új nyakkendőről szóló
országos szavazáson a szövetség tagságának mintegy fele vett részt.
Többségük elfogadta az alapszabály módosítására és az új nyakkendőre
vonatkozó javaslatot. (folyt.köv.)
1989. február 22., szerda 17:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsának ülése (3. rész)
|
Az új, nemzeti színű szalaggal kiegészített kék és piros nyakkendőt
március 15-én viselhetik először a pajtások.
Az úttörőszövetség országos tanácsa a szövetség titkárává
választotta László Anikót, a Bács-Kiskun megyei úttörőelnökség
elnökét. Friss Pétert, a szövetség titkárát - más beosztásba
kerülése miatt -, e funkciójából felmentette. Munkássága
elismeréseként Friss Péternek a Gyermekekért Érdemérem kitüntetést
adományozta. (MTI)
1989. február 22., szerda 19:22
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|