 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Borsod megyei szervezetének felhívása
" Meggyőződésünk, hogy a tudatos területpolitika nemzetgazdasági
szinten nem kerül több pénzbe, mint amibe a spontán folyamatok
kiváltotta helyzet (felszámolás, munkanélküliség, bűnüldözés,
egészségkárosodás) társadalmi finanszírozása. De a pozitív területi
megkülönböztetést nagyon is tudatosan és összehangoltan kell
kialakítani ahhoz, hogy az jó hatásfokkal működjön, és a
piacgazdaság megfelelő gazdasági stabilizálódást eredményezzen."
SZER, Gondolatforgató:
Interjú Fodor Gáborral
"... a költségvetés, amit
a kormány kedden terjesztett az Országyűlés elé. A Fidesz nevében
Ön, Fodor Gábor mondta el, hogy csapnivalóan rossznak tartja ezt a
költségvetést és éppen ezért nem torpedózza meg. Ez egyébként egy
hármas ad hoc szövetség közös álláspontja is, a Fidesz-é, az SZDSZ-é
és az MSZP-é. Hogy van ez, hogy sem igent, sem nemet nem mondanak
egy olyan fontos kérdésben mint a költségvetés?
- Hát ez nagyon nehéz helyzet, mondhatni, hogy majdnem hogy
csapda helyzetben vagyunk, hiszen valóban ez a szituáció pontosan.
Az egyik oldalról ez a költségvetés. Hogyha egy normális látószögből
próbáljuk nézni, egyszerűen ez a költségvetés alkalmatlan arra, hogy
megoldja Magyarországnak a komoly bajait, komoly gondjait, vagy nem
is az, hogy megoldja, valamilyen módon lehetőséget nyújtson arra,
hogy valamiféle gazdasági kibontakozás elkezdődjön Magyarországon.
"
|
|
|
|
|
|
 |
- Az Országgyűlés mai napja - 1. folyt.
|
A másik két javaslat azonban már tűnődésre késztet. Az egyik:
Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter beterjeszti, hogy a
magyarországi nemzeti kisebbségek kapjanak külön képviseletet a
parlamentben. A nemzetiségi szervezetek képviselői támogatják a
javaslatot, az egyházak képviselői pedig megtoldják azzal: az
egyházaknak és felekezeteknek is garantált helyük legyen az ország
házában.
Ez utóbbival szemben Roszik Gábor lelkész, az MDF képviselője
azzal érvelt: az egyházak élén nem demokratikusan választott vezetők
állnak. Nem indokolt tehát, hogy közjogi méltósághoz jussanak. Tamás
Gáspár Miklós, az SZDSZ képviselője pedig minden efféle, tehát
valamely kisebbségnek eleve biztosított képviseletet adó elképzelést
elutasít, mondván: ellene van a pártok képviselőiből felállítandó,
közvetlenül választott parlament elvének. A korporatív megoldásnak
csak a kétkamarás rendszerben volna helye.
Holnap reggel eldől: a Tisztelt Ház ellent tud-e állni a
kísértésnek, hogy búcsúzóul még egy kicsit összekuszálja az amúgy is
zavaros helyzetet, melyet maga után hagy. Nincs sok esély rá, hogy
nem a rosszabbik énjükre, az indulataikra halgatnak majd a honatyák,
és a szebbik nemből kikerült képviselők. Erre enged következtetni az
a nem túl épületes vita, amely Király Zoltán képviselő javaslatát
követte, miszerint népszavazás ide, pártközi megállapodás oda, azért
csak döntsön még ez az Országgyűlés a köztársasági elnök
megválasztásának módjáról.
Nem illeti dícséret a képviselőket már azért sem, hogy
egyáltalán hajlandók voltak vitára bocsátani a javaslatot, fittyet
hányva a népszavazással szentesített népfelség elvének. De ha már
vitatkoztak róla, miért nem ügyeltek jobban, hogy ne mutassák ki a
foguk fehérjét? Azt tudniillik, hogy milyen mélységes megvetéssel és
felsőbbséggel utasítják el maguktól a tényt: ezentúl igen is több
párt rendszerében kell megtanulni politizálni. Hogy maga a
javaslattevő Király Zoltán elgondolkotott-e a tényen, hogy olyanok
támogatták, mint a volt KISZ-es Hámori Csaba és a vízlépcsős Maróthy
László - nem tudom. Én mindenesetre elgondolkodnék rajta. +++
1990. február 27., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|