 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Borsod megyei szervezetének felhívása
" Meggyőződésünk, hogy a tudatos területpolitika nemzetgazdasági
szinten nem kerül több pénzbe, mint amibe a spontán folyamatok
kiváltotta helyzet (felszámolás, munkanélküliség, bűnüldözés,
egészségkárosodás) társadalmi finanszírozása. De a pozitív területi
megkülönböztetést nagyon is tudatosan és összehangoltan kell
kialakítani ahhoz, hogy az jó hatásfokkal működjön, és a
piacgazdaság megfelelő gazdasági stabilizálódást eredményezzen."
SZER, Gondolatforgató:
Interjú Fodor Gáborral
"... a költségvetés, amit
a kormány kedden terjesztett az Országyűlés elé. A Fidesz nevében
Ön, Fodor Gábor mondta el, hogy csapnivalóan rossznak tartja ezt a
költségvetést és éppen ezért nem torpedózza meg. Ez egyébként egy
hármas ad hoc szövetség közös álláspontja is, a Fidesz-é, az SZDSZ-é
és az MSZP-é. Hogy van ez, hogy sem igent, sem nemet nem mondanak
egy olyan fontos kérdésben mint a költségvetés?
- Hát ez nagyon nehéz helyzet, mondhatni, hogy majdnem hogy
csapda helyzetben vagyunk, hiszen valóban ez a szituáció pontosan.
Az egyik oldalról ez a költségvetés. Hogyha egy normális látószögből
próbáljuk nézni, egyszerűen ez a költségvetés alkalmatlan arra, hogy
megoldja Magyarországnak a komoly bajait, komoly gondjait, vagy nem
is az, hogy megoldja, valamilyen módon lehetőséget nyújtson arra,
hogy valamiféle gazdasági kibontakozás elkezdődjön Magyarországon.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - Esti lead
|
1990. február 27., kedd - Időnként parázs vita, már-már
pártharcok jellemezték a parlamenti ülésszak első munkanapját,
elsősorban a nemzetiségek országgyűlési képviseletét és a
köztársasági elnök választását illetően. Mint az várható volt, a
kisebbségek parlamenti képviseletét több kérdésben eltérően ítélték
meg az érintettek, és a jelenlegi törvényalkotók. Például a magyar
zsidó közösségnek az a része, amelyik nemzetiségnek vallja magát, a
kisebbségi törvény révén kíván mandátumhoz jutni, ugyanakkor a
vallási alapon állók is képviseltetni kívánják magukat a T. Házban,
mégpedig a felekezetek sorában.
Szó szót követett az ülésteremben Király Zoltán indítványáról,
amely a köztársasági elnök közvetlen megválasztásának kimondását
javasolta. Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) viszont határozottan
ellenezte, hogy ez a Parlament döntsön a kérdésről. Karvalits Ferenc
szerint, ha most dönt erről az Országgyűlés, elveszíti utolsó
esélyét, hogy emelt fővel távozzon, ha egyszer ősszel a képviselők
már döntöttek a kérdésben, most ne változtassák meg véleményüket -
mondotta. A vitában - bár csak közvetve érintette a napirendet -
érvek, ellenérvek csaptak össze a közvéleménykutatások választási
esélyeket latolgató adatai körül is.
A Parlament - amely 80 százalékos képviselői részvétellel
jelenlegi összetételében utoljára ült össze törvényt hozni - első
munkanapján az előző ülésről áthúzódó családjogi törvényt fogadta
el, és döntött a családi pótlékok kérdésében is. Eszerint a pótlék
ezentúl alanyi jogon jár a gyermek 20 éves koráig. Egy gyerek után
1770, kettő után 2070, három és több gyermek után pedig egyenként
2200 forintot folyósítanak, az egyedülálló szülőknek valamivel
többet. A családi pótlékban részesülők köre 80-90 ezerrel bővül.
Az ülésszak második, szerdai napján folytatódik a Glatz Ferenc
művelődési miniszter által kedden kora este beterjesztett oktatási
törvénymódosítás feletti vita, továbbá várhatóan döntenek majd
azokról a törvénymódosításokról és javaslatokról is, amelyeket az
első munkanapon megvitattak ugyan, de végleges állásfoglalást nem
hoztak azokról, így például a Magyar Néphadsereg névváltoztatásáról
Magyar Honvédségre. (MTI)
1990. február 27., kedd 19:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|