|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Borsod megyei szervezetének felhívása
" Meggyőződésünk, hogy a tudatos területpolitika nemzetgazdasági
szinten nem kerül több pénzbe, mint amibe a spontán folyamatok
kiváltotta helyzet (felszámolás, munkanélküliség, bűnüldözés,
egészségkárosodás) társadalmi finanszírozása. De a pozitív területi
megkülönböztetést nagyon is tudatosan és összehangoltan kell
kialakítani ahhoz, hogy az jó hatásfokkal működjön, és a
piacgazdaság megfelelő gazdasági stabilizálódást eredményezzen."
SZER, Gondolatforgató:
Interjú Fodor Gáborral
"... a költségvetés, amit
a kormány kedden terjesztett az Országyűlés elé. A Fidesz nevében
Ön, Fodor Gábor mondta el, hogy csapnivalóan rossznak tartja ezt a
költségvetést és éppen ezért nem torpedózza meg. Ez egyébként egy
hármas ad hoc szövetség közös álláspontja is, a Fidesz-é, az SZDSZ-é
és az MSZP-é. Hogy van ez, hogy sem igent, sem nemet nem mondanak
egy olyan fontos kérdésben mint a költségvetés?
- Hát ez nagyon nehéz helyzet, mondhatni, hogy majdnem hogy
csapda helyzetben vagyunk, hiszen valóban ez a szituáció pontosan.
Az egyik oldalról ez a költségvetés. Hogyha egy normális látószögből
próbáljuk nézni, egyszerűen ez a költségvetés alkalmatlan arra, hogy
megoldja Magyarországnak a komoly bajait, komoly gondjait, vagy nem
is az, hogy megoldja, valamilyen módon lehetőséget nyújtson arra,
hogy valamiféle gazdasági kibontakozás elkezdődjön Magyarországon.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az Oszággyűlés februári ülésszaka - első munkanap (9. rész)
|
Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.) - egyetértve ------------------- Horváth Jenővel, tovább érvelt a törvényjavaslat ellen. Mint mondotta: a határokon túli magyar kisebbség szakértőivel, politikai vezetőivel is konzultált erről a kérdésről; közülük Dobay István közjogi szakértő véleményét idézte. Eszerint a romániai magyarság akkor kíván garantált képviseletet magának a parlamentben, ha az új román parlament az új román alkotmány szerint kétkamarás lesz, egyébként képviseletük bármely formája korporatív elemként megzavaraná a jogrendszert. Az egyébként utolsó napjait élő magyar Parlamentet is óva intette ilyen, a választási rendszert korporatív irányba elmozdító megoldás alkalmazásától. Figyelmeztetett arra is, hogy e törvényjavaslat elfogadásával azonnal felbukkanhatnak jogos, érvekkel alátámasztható igények vallási és más kisebbségek képviseletére is.
Mezey Károly (Szabolcs-Szatmár m., 18. vk.) az előtte szólókkal ------------ ellentétben úgy vélte: a Parlament ne hagyja testámentumként utódjára a nemzeti és nyelvi kisebbségek országgyűlési képviseletének megoldását. Egyetértve azzal, hogy az igazi megoldást a választójogi törvény módosítása jelentené - amelyre már nincs lehetőség -, indítványozta: a törvénytervezetben javasolt 8 képviselő helyett inkább 18-at kellene kooptálni.
Filló Pál (Budapest, 18. vk.) a törvénytervezet elfogadása, --------- mint átmeneti megoldás mellett tette le a garast. Véleménye szerint elvetése negatív bel- és külpolitikai konzvekvenciákat vonna maga után. Pusztán a jelenlegi választójogi törvény alkalmazásával - mondotta - az állami paternalizmust párt- vagy szervezeti paternalizmus váltaná fel, holott a nemzetiségi érdekeknek pártoktól függetlenül kell megjelenniük a magyar Parlamentben. A törvény célja - hangsúlyozta - az, hogy nemzetiségenként legalább egy képviselő mindenképpen bejusson az Országgyűlésbe, ha ez más módokon nem sikerül is. Az igazi megoldás szerinte a kétkamarás parlamenti rendszer bevezetése, illetve a választójogi törvény módosítása, ezen belül a pártlisták mellett a nemzetiségi listák állítása lesz majd. Ennek eldöntése viszont már valóban az újonnan megválasztott Országgyűlésre vár. (folyt. köv.)
1990. február 27., kedd 14:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|