|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Borsod megyei szervezetének felhívása
" Meggyőződésünk, hogy a tudatos területpolitika nemzetgazdasági
szinten nem kerül több pénzbe, mint amibe a spontán folyamatok
kiváltotta helyzet (felszámolás, munkanélküliség, bűnüldözés,
egészségkárosodás) társadalmi finanszírozása. De a pozitív területi
megkülönböztetést nagyon is tudatosan és összehangoltan kell
kialakítani ahhoz, hogy az jó hatásfokkal működjön, és a
piacgazdaság megfelelő gazdasági stabilizálódást eredményezzen."
SZER, Gondolatforgató:
Interjú Fodor Gáborral
"... a költségvetés, amit
a kormány kedden terjesztett az Országyűlés elé. A Fidesz nevében
Ön, Fodor Gábor mondta el, hogy csapnivalóan rossznak tartja ezt a
költségvetést és éppen ezért nem torpedózza meg. Ez egyébként egy
hármas ad hoc szövetség közös álláspontja is, a Fidesz-é, az SZDSZ-é
és az MSZP-é. Hogy van ez, hogy sem igent, sem nemet nem mondanak
egy olyan fontos kérdésben mint a költségvetés?
- Hát ez nagyon nehéz helyzet, mondhatni, hogy majdnem hogy
csapda helyzetben vagyunk, hiszen valóban ez a szituáció pontosan.
Az egyik oldalról ez a költségvetés. Hogyha egy normális látószögből
próbáljuk nézni, egyszerűen ez a költségvetés alkalmatlan arra, hogy
megoldja Magyarországnak a komoly bajait, komoly gondjait, vagy nem
is az, hogy megoldja, valamilyen módon lehetőséget nyújtson arra,
hogy valamiféle gazdasági kibontakozás elkezdődjön Magyarországon.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZP kecskeméti dolgozói-önkormányzati tagozatának
közleménye (1. rész)
(OS)
|
1990. február 22., csütörtök - A Szocialista Párt kecskeméti dolgozói-önkormányzati tagozata néhány, a városban működő cég vezetőjének és más szakértők véleménye alapján megállapítja, hogy a kormány rubel-export korlátozó intézkedése megnöveli a magyar gazdaság súlyos szerkezeti és működési válságát és a társadalmi feszültséget.
A határozott gazdaságpolitikai irányváltást, a gazdálkodási rendszer átfogó modernizálását hírdető kormány, a kereskedelmi minisztérium döntően felelős azért, hogy a tervezett szovjet rubelaktívum 4,5-szerese halmozódott fel 1989-ben. A cégek érdekeltségét nem teremtette meg az új piacok felkutatására, pénzszűkítő politikájával lehetetlenné tette a műszaki-technikai átállásukat, elmulasztotta az évközi ellenőrzését, közgazdasági háttértisztázás nélkül tette szabaddá a magyar-szovjet kishatárforgalmat. A folyamatos, átgondolt piacszabályozás helyett a kormány - önmaga teremtette kényszerhelyzetben - ismét adminisztratív, kézi beavatkozással élt. A gazdaságban, de főként a gépiparban, az élelmiszeriparban ezért jelentős nyereségkiesés várható. Ugrásszerűen nőni fog az utcára kerülő munkavállalók száma. A cégek gazdálkodása tervezhetetlenné válik, csőd elé kerül. Elmarasztalhatóak a cégek vezetői közül azok is, akik nem ismerik fel ma sem, hogy a rubelexport súlyának csökkennie kell a jövőben, akik áthágták a szabályok kereteit. A felelősség azonban nem terhelheti a kormányintézkedésekben bízó, új fejlődési pályát kereső cégek vezetőit.
A következmények egyáltalán nem háríthatóak át a munkavállalókra. A kormány mindmáig nem teremtette meg az átfogó munkaerőgazdálkodás állami háttérintézményeit. Nem hozott intézkedéseket a munkanélkülivé válók sorsának rendezésére sem. Nincs megelőző elvű átképzési hálózat, nincs érdemleges munkahelyteremtés, nincs elfogadható vállalkozásélénkítés. Névleges az újrakezdési hiteltámogatás.
Ezek a tények azt mutatják, hogy a kormány a piacgazdaságba való átmenet szerves, szakértő támogatása helyett kapkodó, szabálytalan lépéseket tesz.
A tagozat felhívja a figyelmet arra is, hogy a kormány nem mérlegeli intézkedéseinek térségi következményeit. Az alapvetően gépipari, élelmiszeripari összetételű kecskeméti kistérségi gazdaságban halmozottan jelennek meg a hátrányok. A térség így veszélyzónába került. Fokozott ütemű gazdasági ellehetetlenülést él meg. Hirtelen sok dolgozó veszti el munkáját. Kistermelők tömegei hagyhatnak fel az állattartással. (folyt. köv.)
1990. február 22., csütörtök 18:34
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|