 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Borsod megyei szervezetének felhívása
" Meggyőződésünk, hogy a tudatos területpolitika nemzetgazdasági
szinten nem kerül több pénzbe, mint amibe a spontán folyamatok
kiváltotta helyzet (felszámolás, munkanélküliség, bűnüldözés,
egészségkárosodás) társadalmi finanszírozása. De a pozitív területi
megkülönböztetést nagyon is tudatosan és összehangoltan kell
kialakítani ahhoz, hogy az jó hatásfokkal működjön, és a
piacgazdaság megfelelő gazdasági stabilizálódást eredményezzen."
SZER, Gondolatforgató:
Interjú Fodor Gáborral
"... a költségvetés, amit
a kormány kedden terjesztett az Országyűlés elé. A Fidesz nevében
Ön, Fodor Gábor mondta el, hogy csapnivalóan rossznak tartja ezt a
költségvetést és éppen ezért nem torpedózza meg. Ez egyébként egy
hármas ad hoc szövetség közös álláspontja is, a Fidesz-é, az SZDSZ-é
és az MSZP-é. Hogy van ez, hogy sem igent, sem nemet nem mondanak
egy olyan fontos kérdésben mint a költségvetés?
- Hát ez nagyon nehéz helyzet, mondhatni, hogy majdnem hogy
csapda helyzetben vagyunk, hiszen valóban ez a szituáció pontosan.
Az egyik oldalról ez a költségvetés. Hogyha egy normális látószögből
próbáljuk nézni, egyszerűen ez a költségvetés alkalmatlan arra, hogy
megoldja Magyarországnak a komoly bajait, komoly gondjait, vagy nem
is az, hogy megoldja, valamilyen módon lehetőséget nyújtson arra,
hogy valamiféle gazdasági kibontakozás elkezdődjön Magyarországon.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Ülést tartott az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi
bizottsága
|
1990. január 18., csütörtök - Az Országgyűlés most ne
tárgyalja a hatósági erkölcsi bizonyítványról, valamint a
közigazgatási bíráskodásról szóló törvénytervezeteket - ezt
javasolja a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság, amely
csütörtökön tartott ülést. A testület úgy ítélte meg: egyik törvény
megalkotása sem sürgető szükségszerűség. A képviselők azzal értettek
egyet, hogy most csupán a feddhetetlenség intézményét szüntessék
meg.
A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság eredetileg
kétnaposra tervezte ülését, amelyen 24 napirendi pontot - 14
törvényjavaslatot és 10 képviselői indítványt - kellett volna
megtárgyalnia. Különböző okok miatt azonban a bizottság csütörtökön
megkezdett ülését csak a januári ülésszak munkaszüneteiben tudja
folytatni. Ezért csak azokat a törvényjavaslatokat tárgyalta meg,
amelyek a kompetenciájába tartoznak. A már említett két
törvénytervezeten kívül a bizottság megtárgyalta és pontosító
módosításokkal elfogadta a vallási és lelkiismereti szabadságról,
valamint az egyházakról szóló törvényjavaslatot.
Élénk szakmai vitát váltott ki a sajtótörvény módosításáról
szóló törvénytervezetnek a sajtó útján elkövetett személyiségi jog
megsértésének jogorvoslata. Nevezetesen azt vitatták a képviselők,
hogy a jogsértőt a bíróság bírsággal sújtsa-e, s annak összege az
államkasszát gazdagítsa, avagy kárpótlás megfizetésére kötelezze, a
sértett javára. A bizottság végül is az utóbbi megoldás mellett
foglalt állást, s ezzel az előterjesztő miniszterhelyettes is
egyetértett.
Éles vitát váltott ki az országgyűlési képviselők jogállásáról,
tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló
törvényjavaslat. A bizottság tagjai eleinte hajlottak arra, hogy a
Parlament most a tiszteletdíjak mértékéről ne döntsön, ám az érvek
csatájában azok győzedelmeskedtek, akik szerint a már zajló
választási kampány szempontjából rendkívül fontos ennek
megállapítása is. Hiszen a képviselőjelölteknek tudniuk kell, mire
vállalkoznak. Ezért a bizottság javaslatot is kidolgozott a
képviselői tiszteletdíj mértékének megállapítására, amely nem a
miniszteri fizetést tartja etalonnak. Javaslatot fogalmazott meg
arra az esetre is: milyen anyagi következményekkel jár, ha a
képviselő hosszabb időn át önhibájából nem tesz eleget képviselői
kötelezettségeinek. (MTI)
1990. január 18., csütörtök 18:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|