![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Az MSZP Borsod megyei szervezetének felhívása
" Meggyőződésünk, hogy a tudatos területpolitika nemzetgazdasági
szinten nem kerül több pénzbe, mint amibe a spontán folyamatok
kiváltotta helyzet (felszámolás, munkanélküliség, bűnüldözés,
egészségkárosodás) társadalmi finanszírozása. De a pozitív területi
megkülönböztetést nagyon is tudatosan és összehangoltan kell
kialakítani ahhoz, hogy az jó hatásfokkal működjön, és a
piacgazdaság megfelelő gazdasági stabilizálódást eredményezzen."
SZER, Gondolatforgató:
Interjú Fodor Gáborral
"... a költségvetés, amit
a kormány kedden terjesztett az Országyűlés elé. A Fidesz nevében
Ön, Fodor Gábor mondta el, hogy csapnivalóan rossznak tartja ezt a
költségvetést és éppen ezért nem torpedózza meg. Ez egyébként egy
hármas ad hoc szövetség közös álláspontja is, a Fidesz-é, az SZDSZ-é
és az MSZP-é. Hogy van ez, hogy sem igent, sem nemet nem mondanak
egy olyan fontos kérdésben mint a költségvetés?
- Hát ez nagyon nehéz helyzet, mondhatni, hogy majdnem hogy
csapda helyzetben vagyunk, hiszen valóban ez a szituáció pontosan.
Az egyik oldalról ez a költségvetés. Hogyha egy normális látószögből
próbáljuk nézni, egyszerűen ez a költségvetés alkalmatlan arra, hogy
megoldja Magyarországnak a komoly bajait, komoly gondjait, vagy nem
is az, hogy megoldja, valamilyen módon lehetőséget nyújtson arra,
hogy valamiféle gazdasági kibontakozás elkezdődjön Magyarországon.
"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Az el nem kötelezettek csúcsértekezlete elé (1.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Belgrád, 1989. augusztus 21. hétfő (MTI-Panoráma) - Belgrádban befejeződtek az el nem kötelezett mozgalom kilencedik csúcstalálkozójának előkészületei. A szeptember 4-én kezdődő, kiemelkedő jelentőségű négynapos nemzetközi értekezleten 101 ország küldöttségét állam- vagy kormányfő, 10-et pedig - állandó megfigyelőként - miniszter vezeti. Húsz magas szintű delegációt vendégként hívták meg; közöttük a magyar kormány képviselője a mozgalom történetében első alkalommal lesz jelen, Horn Gyula külügyminiszter személyéban. A nemzeti felszabadító mozgalmak és a nemzetközi szervezetek megbízottait is beleszámítva 160 küldöttség vesz részt a tanácskozáson, amire eddig még nem volt példa.
Az el nem kötelezett országok mozgalma 28 esztendővel ezelőtt, 1961. szeptember 1-6. között a jugoszláv fővárosban megtartott első csúcsértekezletével indult el hódító útjára. Igaz, létrehozásának gondolata már 5 évvel korábban felmerült, Tito, Nehru és Nasszer brioni-szigeti megbeszélésén. 1961. tavaszán Tito és Nasszer kairói tárgyalásain már konkrét döntés született: létrehozták az előkészítő bizottságot. Tito kezdeményezésének elismeréseként Nasszer azt javasolta, hogy Belgrádban tartsák az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek első értekezletét. Az első csúcstalákozó öt fő ,,mozgatója,, Tito jugoszláv, Nehru indiai, Nasszer egyiptomi, Nkrumah ghanai és Sukarno indonéz elnök volt. Múlhatatlan érdemük, hogy a mozgalom akkor meghatározott alapelvei és törekvései mindmáig nem vesztettek értékükből. Érdemes emlékeztetni az akkori tanácskozás napirendjén szerepelő kérdésekre: a./ A népek önállósághoz való joga, az imperializmus, a gyarmaturalom és a neokolonializmus elleni harc; b./ a faji megkülönböztetés és az apartheid megszüntetése; c./ a szuverenitás és az integritás tiszteletben tartása, a más államok ügyeibe való be nem avatkozás; d./ az általános leszerelés, a nukleáris kisérletek megszüntetése és az idegen katonai támaszpontok felszámolása; e./ a békés egymás mellett élés elveinek érvényesítése és f./ az Egyesült Nemzetek Szervezete szerepének növelése. Azóta persze sokat változott a világ. A mozgalom is tovább terebélyesedett. Az első belgrádi csúcskonferenciáján 25 küldöttség vett részt - a mostanira 160-at várnak. A szovjet-amerikai viszony javulása is növelte az el nem kötelezettek mozgásterét. Az emberiséget ma leginkább foglalkoztató kérdéseket kell tehát figyelmének középpontjába állítania, ezekhez kell igazítania tevékenységét. A korszerűsítés feladata vár a küszöbön álló tanácskozásra. (folyt.)
1989. augusztus 21., hétfő 16:19
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|