|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Borsod megyei szervezetének felhívása
" Meggyőződésünk, hogy a tudatos területpolitika nemzetgazdasági
szinten nem kerül több pénzbe, mint amibe a spontán folyamatok
kiváltotta helyzet (felszámolás, munkanélküliség, bűnüldözés,
egészségkárosodás) társadalmi finanszírozása. De a pozitív területi
megkülönböztetést nagyon is tudatosan és összehangoltan kell
kialakítani ahhoz, hogy az jó hatásfokkal működjön, és a
piacgazdaság megfelelő gazdasági stabilizálódást eredményezzen."
SZER, Gondolatforgató:
Interjú Fodor Gáborral
"... a költségvetés, amit
a kormány kedden terjesztett az Országyűlés elé. A Fidesz nevében
Ön, Fodor Gábor mondta el, hogy csapnivalóan rossznak tartja ezt a
költségvetést és éppen ezért nem torpedózza meg. Ez egyébként egy
hármas ad hoc szövetség közös álláspontja is, a Fidesz-é, az SZDSZ-é
és az MSZP-é. Hogy van ez, hogy sem igent, sem nemet nem mondanak
egy olyan fontos kérdésben mint a költségvetés?
- Hát ez nagyon nehéz helyzet, mondhatni, hogy majdnem hogy
csapda helyzetben vagyunk, hiszen valóban ez a szituáció pontosan.
Az egyik oldalról ez a költségvetés. Hogyha egy normális látószögből
próbáljuk nézni, egyszerűen ez a költségvetés alkalmatlan arra, hogy
megoldja Magyarországnak a komoly bajait, komoly gondjait, vagy nem
is az, hogy megoldja, valamilyen módon lehetőséget nyújtson arra,
hogy valamiféle gazdasági kibontakozás elkezdődjön Magyarországon.
"
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Sajtótájékoztató (5. rész)
|
Ezt követően az újságírók kérdéseire válaszolt Borics Gyula. A Magyar Hírlap munkatársa arról tudakozódott, hogy a bizalmatlansági indítvány elfogadása, illetve a kormány esetleges lemondása esetén ki fogja kijelölni az új miniszterelnököt. Az új alkotmány megalkotásáig és elfogadásáig a jelenlegi eljárási rend lesz érvényben, nevezetesen az, hogy a Hazafias Népfront tesz javaslatot a kormány elnökére és a kormány tagjaira. Utána az Országgyűlés dönt. Az új alkotmány szerint majd a köztársasági elnök jogkörébe tartozik a miniszterelnök kijelölése - válaszolta Borics Gyula. A Népszava munkatársa megkérdezte: nem jelent-e ellentmondást, hogy a miniszterelnök megválasztja a minisztereit, majd az Országgyűlés az egyes miniszterekkel szemben is benyújthatja a bizalmatlansági indítványt. Második kérdése arra vonatkozott, hogy amennyiben az interpellációra adott válasz nem elégíti ki a képviselőket, felvetődik-e a bizalmi kérdés. Ha egy jelentős kérdésben nem fogadja el az Országgyűlés a miniszter válaszát, két eset lehetséges: vagy a Parlament veti fel a bizalmatlansági indítványt, vagy pedig a miniszter vonja le a konzekvenciát, és bizalmi szavazást kér személyével kapcsolatban. Addig, amíg az új alkotmány életbe nem lép, törvényben fogják szabályozni, mi történjék akkor, ha a miniszterelnök nincs megelégedve a miniszterével, és le akarja váltani - felelte az államtitkár. Az Austria Press tudósítója afelől tudakozódott, hogy a parlamenti bizottságok mikor kapnak nagyobb szerepet a szakminiszterek kiválasztásában. Borics Gyula annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a jövőben a parlamenti bizottságoknak sokkal nagyobb szerepük lesz a kormánytagok kinevezésében, mint amekkora most van. A TV-Híradó munkatársának kérdésére válaszolva leszögezte: az alkotmány 33. paragrafusának 3. bekezdése - amennyiben elfogadják - a következőképpen fog alakulni: a minisztert az Országgyűlés ülésein az államtitkár, vagy az általa megbízott miniszterhelyettes helyettesíti. A Magyar Távirati Iroda munkatársa a bős-nagymarosi beruházással kapcsolatos munkálatok visszafordíthatatlanságának értelmezését firtatta. (folyt. köv.)
1989. március 24., péntek 19:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|