 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Borsod megyei szervezetének felhívása
" Meggyőződésünk, hogy a tudatos területpolitika nemzetgazdasági
szinten nem kerül több pénzbe, mint amibe a spontán folyamatok
kiváltotta helyzet (felszámolás, munkanélküliség, bűnüldözés,
egészségkárosodás) társadalmi finanszírozása. De a pozitív területi
megkülönböztetést nagyon is tudatosan és összehangoltan kell
kialakítani ahhoz, hogy az jó hatásfokkal működjön, és a
piacgazdaság megfelelő gazdasági stabilizálódást eredményezzen."
SZER, Gondolatforgató:
Interjú Fodor Gáborral
"... a költségvetés, amit
a kormány kedden terjesztett az Országyűlés elé. A Fidesz nevében
Ön, Fodor Gábor mondta el, hogy csapnivalóan rossznak tartja ezt a
költségvetést és éppen ezért nem torpedózza meg. Ez egyébként egy
hármas ad hoc szövetség közös álláspontja is, a Fidesz-é, az SZDSZ-é
és az MSZP-é. Hogy van ez, hogy sem igent, sem nemet nem mondanak
egy olyan fontos kérdésben mint a költségvetés?
- Hát ez nagyon nehéz helyzet, mondhatni, hogy majdnem hogy
csapda helyzetben vagyunk, hiszen valóban ez a szituáció pontosan.
Az egyik oldalról ez a költségvetés. Hogyha egy normális látószögből
próbáljuk nézni, egyszerűen ez a költségvetés alkalmatlan arra, hogy
megoldja Magyarországnak a komoly bajait, komoly gondjait, vagy nem
is az, hogy megoldja, valamilyen módon lehetőséget nyújtson arra,
hogy valamiféle gazdasági kibontakozás elkezdődjön Magyarországon.
"
|
|
|
|
|
|
 |
A választási kampány előkészítése Magyarországon
|
------------------------------------------------
London, 1990. január 15. (BBC, Panoráma) - Magyarországon az
elmúlt hét végén kezdődtek meg, és e hét elején folytatódnak azok az
egyeztető tárgyalások, melyeken a politikai pártok, a kormány és a
nemzeti média képviselői vesznek részt. A megbeszélések tárgya a
választási kampány előkészítése, illetve az, hogy milyen teret
kapnak majd a nemzeti médiában az érintettek.
Budapesti tudósítónk, Szakonyi Péter Szilvási Györgyöt, a
Minisztertanács Hivatalának munkatársát kérdezte meg arról: milyen
alapelvek alapján kívánják eldönteni, hogy a különböző pártok
mekkora súllyal és mennyi adásidővel rendelkezzenek a Magyar
Televízióban, rádióban, illetve a sajtóban?
- Ez a mostani tárgyalássorozat egyelőre csak a televízióra és a
rádióra vonatkozó szabályokkal foglalkozik. Tervezzük kibővíteni még
a Magyar Távirati Irodával is a témát. A meghatározó alapelvek a
következők:
Egyik például a választási törvény, amelyik előírja az
esélyegyenlőséget, pártatlanságot - a választási műsorokban is.
A másik alapelv az, hogy minden választásokon induló párt
hozzáférhessen a televízió, rádió nyilvánosságához, szabályozott
körülmények között.
Megállapodtunk egyelőre abban, hogy a televízióban és a rádióban
is lesz pártok között felosztható műsoridő, mely műsorokhoz a
választásokon induló, jelöltet állító pártok azonos feltétellel
fognak hozzájutni.
Ez a tervünk. Vita folyik egyelőre arról, hogy legyenek-e
fizetett politikai műsorok, politikai reklámok pontosabban, ha igen,
akkor milyen szabályozzással.
Van a műsoroknak egy harmadik része, az egyéb politikai műsor,
amelyekre a pártatlanság elvét mondanánk ki. (folyt.)
1990. január 15., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A választási kampány előkészítése - 1. folyt.
|
- Az eddigi adásokból az derült ki, hogy a választási kampány
előkészítését tulajdonképpen két időszakra, két korlát közé kívánják
szorítani. Egyrészt január 23-tól február 24-ig, majd február 24-től
március 23-ikáig. Miért szükséges ez a felosztás és mit takar?
Milyen tartalmi különbségek jelentkeznek majd a kettő között?
- A nyilvánosság szempontjából azért bontottuk két részre ezt az
elkövetkezendő 60 napot, mert a választási kampány is kettéosztódik.
Az utolsó 30 napra kell a pártoknak az országos választási listát
elkészíteniük, és a választási törvény is úgy fogalmaz, hogy a
televíziónak, rádiónak az utolsó 30 napban az országos listát állító
pártok számára kell biztosítani a nyilvánosságot, mégpedig a
jelöltállítással arányosan.
Tehát a szakaszolást a választási törvény végzi el
gyakorlatilag. Az első 30 napban azonban még nem lehet tudni, hogy
ki hány jelöltet tud állítani, nem lehet tudni, hogy ki az erős
párt, vagy ki a gyenge párt, ezért tehát az első 30 napban mindegyik
pártról azt kell feltételeznünk hogy erős, egyformán erős és ezért
mindegyik pártnak azonos esélyeket kell biztosítani.
- Viszont ahogy említette, jelentős ellenzések jelentek meg a
közvéleményben a pártok fizetett hírdetéseivel kapcsolatban. Mi a
kormány és a pártok alapállása ezzel kapcsolatban?
- Valóban a közvélemény megosztott. Mégpedig egyrészt a
hallgatók és televíziónézők közvéleménye megosztott. Sokaknak elegük
van a reklámokból, mások éppen azt mondják, hogy ilyenkor kicsit
sűríteni kellene a politikai reklámokat. (folyt.)
1990. január 15., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A választási kampány előkészítéséről - 2. folyt.
|
A szakmai közvélemény is megosztott. A szakmai közvélemény
jelentős része azt mondja, hogy egyáltalán ne legyen politikai
hirdetés, mások ezt nem kifogásolják, és a pártok véleménye is
erősen megosztott. A pártok egy része kizárná a politikai
hirdetéseket, mondván hogy ez nem esélyegyenlőséget teremt, vagy nem
segíti az esélyegyenlőség megvalósulását, más pártok pedig, azok
akik gazdagabbak, vagyis megtehetik, a hirdetések mellett vannak.
Erről most folyik a vita. Éppen azért, mert nem lett szabályozva
ez a kérdés, a felügyelő bizottság, a televíziót, rádiót felügyelő
bizottság a szabályozás kidolgozásáig nem tette lehetővé a fizetett
politikai hirdetések sugárzását. De ezt a szabályozást ezen a héten
már el kell készíteni, tehát a következő héttől egyértelmű
szabályokat kell megfogalmaznunk.
- Említette, hogy létezik egy úgynevezett egyéb kategória is. Ez
mit takar, illetve hogyha ez ilyen rugalmas kategória, gondolom itt
várhatók a legnagyobb viták és politikai csatározások is várhatók.
- Igen, hát ezek az "egyéb" műsorok, tehát amit idézőjelbe
tettem, de a legtöbb műsor tulajdonképpen az egyéb kategóriákba fog
tartozni. Ezek azok a hírműsorok, belpolitikai műsorok, vitaműsorok,
amelyek közkedveltek ma Magyarországon. Itt nem arról van szó, hogy
ezeket a műsorokat teljesen függetleníteni kell a választási
kampánytól, belpolitikától, ez lehetetlen, hiszen ezeknek a nézőjei
telefon-aktualitásokat reagálnak. Hanem az, hogy ezekben a
műsorokban is érvényesüljön az esélyegyenlőség, illetve a
pártatlanság. Azt kell elérni, hogy ha ezek a műsorok választással
foglalkoznak, akkor itt is - bár összerakott (?) műsorok - de
lehetőség szerint arányosan szerepeljenek a pártok, és hogy a
televíziós, rádiós szakemberek elfogulatlanul vezessék, csinálják
ezeket a műsorokat. (folyt.)
1990. január 15., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A választási kampány előkészítése - 3. folyt.
|
- Gondolom, ez az utolsó mondata az egész választás kampány
lényege. Erre viszont garanciák szükségesek a pártoknak éppúgy, mint
a közönségnek. Milyen garanciákat teremthetnek meg ezeken a
tárgyalásokon?
- Tulajdonképpen ehhez a garanciát a választásokon résztvevő
szereplők teremthetik meg a leghatékonyabban. Ezért maguk a pártok,
akik részben szabályokat fogadnak el, részben pedig választási
etikai kódexet fogadhatnak el, amit kölcsönösen betartanak. Az
újságíró, közvélemény, a szakma - amelyik szintén egy ilyen etikai
kódexet fogad el - és amelyhez a televíziós, rádiós munkatársak,
szakemberek tartják magukat.
Persze a vezetésnek, mármint a televízió és a rádió vezetésének,
a felügyelő bizottságnak is hatásköre az, hogy utólag műsorokat
értékelve a nyilvánosság előtt elmondja véleményét és a nyilvánosság
erejével kényszerítse arra az érintetteket, hogy betartsák ezeket a
játékszabályokat. Egyéb jogi garanciát, vagy eszközt én nem nagyon
tudok. +++
1990. január 15., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|