|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Borsod megyei szervezetének felhívása
" Meggyőződésünk, hogy a tudatos területpolitika nemzetgazdasági
szinten nem kerül több pénzbe, mint amibe a spontán folyamatok
kiváltotta helyzet (felszámolás, munkanélküliség, bűnüldözés,
egészségkárosodás) társadalmi finanszírozása. De a pozitív területi
megkülönböztetést nagyon is tudatosan és összehangoltan kell
kialakítani ahhoz, hogy az jó hatásfokkal működjön, és a
piacgazdaság megfelelő gazdasági stabilizálódást eredményezzen."
SZER, Gondolatforgató:
Interjú Fodor Gáborral
"... a költségvetés, amit
a kormány kedden terjesztett az Országyűlés elé. A Fidesz nevében
Ön, Fodor Gábor mondta el, hogy csapnivalóan rossznak tartja ezt a
költségvetést és éppen ezért nem torpedózza meg. Ez egyébként egy
hármas ad hoc szövetség közös álláspontja is, a Fidesz-é, az SZDSZ-é
és az MSZP-é. Hogy van ez, hogy sem igent, sem nemet nem mondanak
egy olyan fontos kérdésben mint a költségvetés?
- Hát ez nagyon nehéz helyzet, mondhatni, hogy majdnem hogy
csapda helyzetben vagyunk, hiszen valóban ez a szituáció pontosan.
Az egyik oldalról ez a költségvetés. Hogyha egy normális látószögből
próbáljuk nézni, egyszerűen ez a költségvetés alkalmatlan arra, hogy
megoldja Magyarországnak a komoly bajait, komoly gondjait, vagy nem
is az, hogy megoldja, valamilyen módon lehetőséget nyújtson arra,
hogy valamiféle gazdasági kibontakozás elkezdődjön Magyarországon.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP és az ellenzék
|
London, 1989. augusztus 31. (BBC, Esti panoráma) - A magyar Nemzeti Kerekasztal tárgyalásai a választási rendszerrel kapcsolatos javaslatokhoz vezettek. Ezekről és a tárgyalásokról általában néhány kérdést tettem fel a studióban szakértőnknek, Pártos Gábornak. Olyan vélemny is elhangzott már, hogy a keresztasztal-beszélbetés a hét közepére véget érhet, hiszen most már zöldágra vergődtek. A kerekasztal többször megfeneklett, azután új lendületre kapott, most legalább van néminemű konkrét eredmény, ez a bizonyos választási rendszer, a 150-150-50, valamint néhány érdekes kijelentés, különösen Pozsgay Imre szájából. Én nagy érdeklődéssel figyeltem a lengyel választások előkészítését abból a szempontból, hogy hogy néz ez ki majd Magyarországon, és örömmel látom, hogy itt mintha kedvezőbb lenne ez a rendszer, ami nem tudom milyen mintára, német mintára vagy angol mintára, kialakult. Hogy látod te ezt a 150-150-50 rendszert, és mi ez tulajdonképpen? - Említetted az angol példát is, nyugatnémet példát is. Ez az új választójogi tervezet leginkább a nyugatnémet példára emlékeztet. Tulajdonképpen egyrészt egy kombinációja az egyéni választókerületeknek és a lajstromos rendszernek. Ami azt jelenti, hogy az egyéni választókerületben nyilvánvaláan a legtöbb szavazatot megszerző jelölt jut be, de a többi jelölt szavazatai elvesznek, semmit nem számítanak. Na most ezt azzal próbálják valamilyen mádon megoldani, hogy megyei listák lesznek, amelyek alapján a különböző pártok annyi jelöltet juttathatnak a parlamentbe, amennyi szavazatot kaptak, és a maradék ötven hely pedig ezen az országos listán szintén majd szét lesz osztva a pártok között, olyan mértékben, hogy hány szavazatot kaptak az egyéni választkákerületekben. (folyt.)
1989. augusztus 31., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az MSZMP és az ellenzék - 1. folyt.
|
- Nem. Azt hiszem, ez az országos lista, amelyik jelenleg még érvényben van, amelyen 35 jelölt indult ... - Helyesebben el sem indult, csak ... - Nem is indultak ... - Kijelölték őket. Ez azt hiszem, most már teljes mértékben idejét múlta. - Ezek jobb lenne, ha egy felsőházban, egy kétkamarás parlament felsőházában ülnének, mint mondjuk szenátorok. De térjünk vissza most egy kicsit a lengyel példára. Ott persze van a Szolidaritás, ez a rendkívül erős és egységes ellenzéki tömb. Magyarországon az ellenzék meglehetősen szétforgácsolt. Hogy tud majd megbírkózni ebben az új rendszerben, a választási küzdelemben a feladattal, hogy egyáltaán egy párt részéről egy komoly parlamenti szekció kialakulhasson? - Az ellenzék csakis úgy tud ezzel a feladattal megbírkózni, hogyha összefog. Láttuk is, hogy ez hogy folyt le a legutóbbi pótválasztásokon, ahol az ellenzék, amely támogatta egyöntetűen a Magyar Demokrata Fórum jelöltjeit, sok sikerrel szerepelt. Három ellenzéki képviselő bejutott a parlamentbe. Az MSZMP nem dicsekedhet eredményével. Ugyanerre szükség lesz az új választások, a jövendőbeli választások folyamán is. Az ellenzék nyilvánvalóan azáltal, hogy lajstromos rendszerben is indulnak, a szavazatok arányában kap majd helyet a parlanentben. Ugyanakkor arra is szükség lesz, hogy a választások után, illetve még a választások folyamán is az egyéni választókerületekben összefogjanak, és ilyen módon tudják megszerezni a szükséges szavazatok számát. (folyt.)
1989. augusztus 31., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az MSZMP és az ellenzék - 2. folyt.
|
- Most visszatérve arra amit említettem, hogy a kerekasztal-tárgyalások folyamán érdekes kijelentések hangzottak el, úgy tűnik, hogy Pozsgay Imre megint mintha egy lépéssel előreszaladt volna. Kijelentette, hogy a pártalapszervezetek kérdését meg kell vizzsgálni. És ezzel minthogyha gyengítené a párt erejét. Mi erről a véleményed? - Igen. Az Ellenzéki Kerekasztal hosszú ideje azt vallja, hogy nem szabad pártalapszervezeteknek működnie a különböző munkahelyeken. Nyilvánvalóan ezzel is gyöngíteni próbálják az MSZMP óriási erejét, jelenlétét a gazdaság, társadalompolitika különböző szféráiban. Ugyanakkor az MSZMP eddig csak arra volt hajlandó, hogy megszüntesse a pártalapszervezetek jelenlétét egyrészt a hadseregben, másrészt a bíróságokon és általóban mondjuk a köztisztviselők, állami dolgozák körében. Amit Pozsggay Imre mondott a minap, az inkább megfelel az ellenzék véleményének, tehát annak, hogy ne legyen semmilyen munkahelyen, munkaterületen ennyi pártalapszervezet. Most két dolog lehetséges. A múlt hónapok során Pozsgay Imre nagyon gyakran - ahogy te is említetted - legalább egy, néha két-három lépéssel a pártvezetőség előtt futott. És azután több esetben is - most az 1956. megítéléséről beszélünk például - végül is a pártvezetőség csatlakozott hozzá. Ez nagyon valószínű most is, de ugyanakkor nem szükségszerű. Lehetséges, hogy itt Pozsgay Imre valóban csak egy egyéni véleményt nyilvánított ki, és lehetséges, legalábbis ideig-óráig, a pártvezetőség nem fogja ezt elfogadni. +++
1989. augusztus 31., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|