|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Borsod megyei szervezetének felhívása
" Meggyőződésünk, hogy a tudatos területpolitika nemzetgazdasági
szinten nem kerül több pénzbe, mint amibe a spontán folyamatok
kiváltotta helyzet (felszámolás, munkanélküliség, bűnüldözés,
egészségkárosodás) társadalmi finanszírozása. De a pozitív területi
megkülönböztetést nagyon is tudatosan és összehangoltan kell
kialakítani ahhoz, hogy az jó hatásfokkal működjön, és a
piacgazdaság megfelelő gazdasági stabilizálódást eredményezzen."
SZER, Gondolatforgató:
Interjú Fodor Gáborral
"... a költségvetés, amit
a kormány kedden terjesztett az Országyűlés elé. A Fidesz nevében
Ön, Fodor Gábor mondta el, hogy csapnivalóan rossznak tartja ezt a
költségvetést és éppen ezért nem torpedózza meg. Ez egyébként egy
hármas ad hoc szövetség közös álláspontja is, a Fidesz-é, az SZDSZ-é
és az MSZP-é. Hogy van ez, hogy sem igent, sem nemet nem mondanak
egy olyan fontos kérdésben mint a költségvetés?
- Hát ez nagyon nehéz helyzet, mondhatni, hogy majdnem hogy
csapda helyzetben vagyunk, hiszen valóban ez a szituáció pontosan.
Az egyik oldalról ez a költségvetés. Hogyha egy normális látószögből
próbáljuk nézni, egyszerűen ez a költségvetés alkalmatlan arra, hogy
megoldja Magyarországnak a komoly bajait, komoly gondjait, vagy nem
is az, hogy megoldja, valamilyen módon lehetőséget nyújtson arra,
hogy valamiféle gazdasági kibontakozás elkezdődjön Magyarországon.
"
|
|
|
|
|
|
|
Nemzeti Kerekasztal - vagyonvita
|
-------------------------------- München, 1989. augusztus 29. (SZER, Magyar híradó) - Két fontos bejelentés történt az egyeztető tárgyalásokon: hogy az MSZMP hajlandó beszámolni a vagyonáról az Országgyűlés legközelebbi ülésszakán és hogy hajlandó megszüntetni a munkahelyi pártszervezeteket. Ámbár nem azonnal. Az indítvány fokozatos beszüntetést javasol a párttörvény életbe lépésének napjától kezdve, egészen jövő év december 31-ikéig. Ehhez a hírhez fűz kommentárt szerkesztőségünk új munkatársa, Hamburger Mihály: - Nem a marxi elméletben rejlő munkaéthosz, nem is a munkásosztály hatalmának teljesen lejáratott ideológiája, hanem a pártállam diktatórikus hatalmi törekvései hívták életre az európai pártok történetében példa nélkül álló kommunista szervezési formát: a munkahelyi pártszervezeteket. E szervezési forma céljai között itt elég csak kettőre rámutatnunk. Az egyik: a gazdaság politikai, azaz kommunista irányítása. Eredményességét nemcsak a mostani válság mutatja. Szinte minden egyes munkahely dolgozói tudnának példákat mesélni a dilettáns pártvezetőknek az eredményes munkahelyi tevékenységet akadályozó intézkedéseiről. Legalább ennyire fontos a másik cél: a munkavállalók feletti minél teljesebb uralom, a dolgozók megfélemlítése. Ismeretes, hogy a mindenható párttitkár szentesítésére volt szükség nemcsak egy fizetésemeléshez és előléptetéshez, hanem az útlevélkérelem és a lakáskérvény benyújtásához is. Nem véletlen tehát, hogy az emberi méltóságért is harcba szálló demokratikus erők egyik fontos követelése ennek az uralmi formának a leépítése. (folyt.)
1989. augusztus 29., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Nemzeti Kerekasztal - vagyonvita - 1. folyt.
|
A lépésről lépésre hátráló, és immár újból Pozsgay Imre vezette MSZMP tárgyalóküldöttség most kompromisszumot ajánl. Pártja elfogadja ugyan az alapelvet, de időt kér ennek megvalósításához. Ezzel kapcsolatban megfogalmazható mindjárt néhány kérdés: van-e valamiféle összefüggés a választások időpontjának előrehozása, és a munkahelyi pártszervezetek - igencsak késleltetett - felszámolása között? Miért van szükség csaknem egy évre ahhoz, hogy a munkavállalók nagy többségét foglalkoztató munkahelyeken megszünjenek ezek a torzszülöttek? És miért tart ez a fegyveres testületeknél csaknem másfél évig, amikor a Legfelsőbb Bíróságon ez egy nap alatt megtörtént? A szabad és demokratikus választásoknak megvannak a maguk korántsem lebecsülhető társadalomlélektani előfeltételei is. Igaz, az 1947-es kékcédulás választási csalást a kommunisták még nem a munkahelyekről kiindulva szervezték. Az 1985-ös parlamenti választás manipulációiban azonban már jelentős szerepe volt a munkahelyi pártszervezetek, finoman szólva: mozgósító erejének. Ezzel sikerült már a jelölőgyűléseken kibuktatni az ellenzék jelöltjeit. Ennek alapján megfogalmazhatjuk legfontosabb kérdésünket: miért van szükség arra, hgoy az új, állítólag az MSZMP által is demokratikusnak kívánt választások idején még létezzenek a választópolgárok megfélemlítésében, a választási manipulációkban jelentős szerepet játszó munkahelyi pártszervezetek? +++
1989. augusztus 29., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|