Rendszerváltás és az MTI

	A Magyar Gazdasági Kamara küldöttgyűlése (2. rész)
Kupa Mihály üdvözlő szavai után a 38 tagszervezetet képviselő 160 küldött meghallgatta Tolnay Lajos elnök beszámolóját az idei júniusi VIII. közgyűlés óta eltelt időszakról. A kamara elnöke elmondta, hogy a kamara szervezeti rendszerének átalakulása, a területi és a szakmai kamarák kialakulása minden várakozást felülmúló ütemben zajlott le. Az eddig létrejött közel 40 önálló jogi személyiségű szervezet szinte kivétel nélkül deklarálta csatlakozási szándékát, s integrálta magát a szövetségi rendszerbe. Azokkal szemben, akik a kamara gyors és teljes széthullásában voltak érdekeltek, sikerült megőrizni a kamarai értékeket és új konstrukcióban folytatni a munkát. Rámutatott: jövőre a jelenleginél is nehezebb gazdasági helyzettel kell számolni, olyan feltételek közé kerülhetnek a vállalkozók, amelyek közepette a növekvő mértékű jövedelemcentralizálás, a privatizáció felgyorsulása, a csődtörvény széles körű alkalmazása satuként szorítja majd őket. A kívánatos, fordulatszerű változás sokkolhatja a gazdaságot, és nehezebb körülményeket teremt az érdekképviseleti munkának is. Alapvető érdek tehát, hogy a kamarai mozgalom az egységes és koordinált fellépés érdekében megerősödve kerüljön ki az átalakulási folyamatból. A küldöttek elfogadták az elnök beszámolóját, és a kamara szövetségi rendszerben való további működésének deklarálását. Állásfoglalást hoztak a világkiállítás megrendezése mellett is, mert az a 90-es évek első felében Magyarország számára a legnagyobb üzleti vállalkozást jelentheti. A Magyar Gazdasági Kamara a világkiállítás megrendezését egyszeri és megismételhetetlen történelmi lehetőségnek tekinti, amellyel a magyar gazdaság esélyt kap arra, hogy helyzetét radikálisan, öt éven belül konszolidálja, biztosítva a vállalkozás-élénkítés külső és belső feltételeit. A szombati küldöttgyűlés vita után állást foglalt az idei és jövő évi gazdasági fejlődéssel összefüggő kérdésekben. A dokumentum szerint a magyar nemzetgazdaság helyzete ebben az évben ellentmondásossá vált, több negatív, kedvezőtlen folyamat felerősödött, ugyanakkor jó irányú elmozdulások kezdeti jelei is megfigyelhetők. Lényegesen kedvezőtlenebb a belföldi gazdasági helyzet, a termelés és a jövedelemképződés minden területen visszaesett. Összességében nem jöttek létre a folyamatos konszolidáció feltételei, sőt a belső gazdasági feszültségek tovább éleződtek. (folyt. köv.) 1990. december 15., szombat 16:20
Vissza » Folytatásokkal »