|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Kiss Gy. Csaba levele az MDF elnökségéhez
"Felelősnek érzem magam, mert nem léptem föl kellő eréllyel a
visszásságok ellen. Az utóbbi hetekben szólaltam föl az MDF
testületeiben (Elnökség, Választmány, regionális küldöttgyűlések) a
negatív jelenségekről, az okokról, néhány felelőst név szerint
említve. Választ sehol, semmilyen fórumon nem kaptam, legfeljebb
elismerő kézszorításokat, de korholó fejcsóválásokat is.
"
SZER, Magyar híradó:
Kormányátalakítás
"Kupa Mihály érthetően
nem sok konkrétumot mondott, de ebből, valamint abból a
kijelentéséből, hogy a szigorú kamatpolitika megöli a gazdaságot, ha
nincs mögötte erős piac - márpedig nálunk nincs -, tehát mindebből
egy pragmatikus pénzügyi vezetésre lehet következtetni. Célként
jelölte meg az állam szerepének a korlátozását a pénzügyekben, a
tulajdonviszonyokban és a közigazgatásban is. "
|
|
|
|
|
|
|
Bizonytalan a munkanélküli járadékalap finanszírozása (1.rész)
|
1990. december 14., péntek - Nincs miből finanszírozni a
jövő évre tervezett biztosítási rendszerű munkanélküli alapját -
mondották a Munkaügyi Minisztériumban pénteken megtartott
sajtótájékoztatón. A jövő év végére már mintegy kétszázezerre
becsült munkanélküliek segélyezése, így ismét a költségvetésre
maradna. Ma még nem tudni, honnan teremthető elő erre a célra 16-20
milliárd forint. Ezen felül mintegy 5 milliárd forint szükséges az
eddig kifizetett pálya- és újrakezdési kölcsönök kamatterheinek
finanszírozására - mondotta Lőrincz György közigazgatási
államtitkár. Ezt a maximálisan 400 ezer forintos kamatmentes
kölcsönt körülbelül 40 ezren vették igénybe addig, amíg a kormányzat
leállította a kölcsönfelvételhez szükséges igazolások kiadását.
Sokan voltak ugyanis, akik csak azért léptek ki munkahelyükről, hogy
megszerezzék ezt a kedvezményes hitelt.
Az említetteken túl mintegy 8 milliárd forintot igényelnének azok a területek, amelyek a segélyezésen kívül tényleges segítséget adnak az állás nélkül maradóknak az elhelyezkedéshez. Valójában ez a 8 milliárd forint a legfontosabb eszköz, hiszen a régi mondás szerint: nemcsak ,,halat ad az éhezőnek,,, hanem a munkaerőszolgálati intézményrendszer fejlesztésével, az át- és továbbképzésekkel, új munkahelyek létrehozásával, s még több más hasonló eszközzel ,,megtanítja halászni,, az állás nélkül maradókat. A milliárd forintból 5 milliárd forintot a megyei érdekegyeztető fórumok kapnának meg további elosztásra.
Az így vázolt, körülbelül 30 milliárd forintos pénzigénnyel szemben a költségvetési tervezet 12,6 milliárd forintot irányzott elő a foglalkoztatási alapra, azzal kalkulálva, hogy megoldható a biztosítási alapú munkanélküli járadék bevezetése. A járadék alapjához a tervek szerint a munkáltatóknak a 43 százalékos társadalombiztosítási járulékon, a munkavállalóknak a 10 százalékos nyugdíjjárulékon felül kellene vállalniuk 1-1 százalék többletfizetést - ebből mintegy 16 milliárd forint adható össze. A költségvetési területek munkaadói az 1 százalékos kötelezettséget a 12,6 milliárd forintos foglalkoztatási alapból teljesítenék. Így 4 milliárd forinttal 8,6 milliárd forintra csökkenne az igen sok más célra is szükséges foglalkoztatási alap.
Mint Lőrincz György rámutatott: az eddigi érdekegyeztetési, illetve parlamenti viták alapján nem tartja reálisnak, hogy a Parlament elfogadja az 1-1 százalékos plusz teher bevezetését. (folyt.köv.)
1990. december 14., péntek 13:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|