 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Kiss Gy. Csaba levele az MDF elnökségéhez
"Felelősnek érzem magam, mert nem léptem föl kellő eréllyel a
visszásságok ellen. Az utóbbi hetekben szólaltam föl az MDF
testületeiben (Elnökség, Választmány, regionális küldöttgyűlések) a
negatív jelenségekről, az okokról, néhány felelőst név szerint
említve. Választ sehol, semmilyen fórumon nem kaptam, legfeljebb
elismerő kézszorításokat, de korholó fejcsóválásokat is.
"
SZER, Magyar híradó:
Kormányátalakítás
"Kupa Mihály érthetően
nem sok konkrétumot mondott, de ebből, valamint abból a
kijelentéséből, hogy a szigorú kamatpolitika megöli a gazdaságot, ha
nincs mögötte erős piac - márpedig nálunk nincs -, tehát mindebből
egy pragmatikus pénzügyi vezetésre lehet következtetni. Célként
jelölte meg az állam szerepének a korlátozását a pénzügyekben, a
tulajdonviszonyokban és a közigazgatásban is. "
|
|
|
|
|
|
 |
Szovjet-dél-koreai
|
Szántó András, az MTI tudósitója jelenti:
Moszkva, 1990. december 14. péntek (MTI-TUD) - Két olyan
államférfi - Mihail Gorbacsov szovjet és Ro Te Vu dél-koreai elnök -
kezd pénteken Moszkvában tárgyalásokat, akiknek hivatalba lépése
hazájuk történelmében fordulópont volt. Mindkettőjük neve szorosan
összefonódott az országaikban kibontakozó demokratizálódással, s
mindketten az új minőségű nemzetközi kapcsolatok megteremtésének és
megszilárdításának elkötelezettjei. De itt véget is érnek a
rokonvonások, hiszen tevékenységüket gyökeresen különböző politikai,
társadalmi, gazdasági környezetben fejtik ki. S éppen ezért van
mondanivalójuk egymásnak, ezért van szükségük egymásra.
Ro Te Vu hatalomra kerülése lehetővé tette, hogy a korábbi
katonai diktatúra idején már a fejlődési lehetőségek kereteit
feszegető dél-koreai gazdaság a demokrácia megjelenésével
ugrásszerűen nekilóduljon, s a világ egyik legdinamikusabb
gazdaságává váljon. Gorbacsov hatalomra kerülése viszont azt tette
lehetővé, hogy a diktatúra eszközeivel szőnyeg alá söpört problémák
végre nevén nevezhetővé váljanak, és a válság szaggatta ország
felkutathassa fennmaradásának és új típusú fejlődésének útjait.
Gazdaságilag tehát van mit egymásnak felkínálni. Ro Te Vu
országának gazdasága a dinamikus fejlődés eredményeként piacra
vágyik, s a szovjetnél nagyobb potenciális piacot aligha kínálhat
bárki is, a szovjet gazdaságnak pedig alkalmazható módszerek és
tőkeerős vállalkozók kellenek, s ebből Dél-Korea kínálata nagy.
A gorbacsovi külpolitika a világ legfontosabb kérdésében, a
háború vagy béke, az emberiség életben maradása kérdésében lehetővé
tette a megnyugtató távlatok kimunkálását, Európában véget vetett a
II. világháború utáni fenyegető szembenállásnak, megindult egy új
kollektív biztonsági rendszer kidolgozása.
Hasonlóra Ázsiának is nagy szüksége van, s mivel a Szovjetunió
legalább annyira ázsiai nagyhatalom, mint amennyire európai,
Dél-Korea partnert lát benne mind az ázsiai biztonsági rendszer
kiépítését illetően, mind pedig a világ utolsó kettészakított
országának, Koreának a békés újraegyesítésében.
A diplomáciai viszony szeptemberi felvétele óta eltelt rövid idő
már megmutatta a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének széles
távlatait. Gorbacsov és Ro Te Vu mostani moszkvai megbeszélései
tehát várhatóan nem csak megkoronázzák az egymásra találás eddigi
hónapjait, de a perspektívák kijelölésével már meg is fosztják a
szovjet-dél-koreai kapcsolatokat rendkívüli jellegüktől. +++
1990. december 14., péntek 08:37
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|