|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kisemmizettek Érdekvédelmi Egyesületének közleménye
"... az
a képviselő, aki ezt az - egyébként a hatályban lévő összes
jogszabályt megsértő, a választási ígéreteiket megszegő koalíciós
pártok kapkodó alkudozását tükröző - törvényvázlatot megszavazza,
legyen annak tudatában, hogy egyúttal a bukott rendszerben
megszerzett vagyonának túlnyomó részét ajánlja fel az államnak - a
kormány által meghirdetett közteherviselés jegyében.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Terjed a sátánizmus
" A sátán, aki jelét, a lefordított keresztett és a három 6-ost
itt-ott hagyja a falakon, az aluljárókban, eddig csupán csak ölt.
Egy tizenéves feldarabolta a hugát, egy másik az anyját, és
gyakorlattá vált a középiskolások között, hogy felhívogatják az
ártatlan szőke lányokat azzal, hogy ők kijelöltek az ördög számára,
és sajnos adott időpontban le kell őt mészárolniuk, áldozván ezzel
az alvilági hatalmaknak.
"
|
|
|
|
|
|
|
A Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottság ülése (1. rész)
|
1990. december 13., csütörtök - A Költségvetési, Adó- és
Pénzügyi Bizottság csütörtökön folytatta ülését. Elsőként az 1991.
évi vagyonpolitikai irányelvekről szóló országgyűlési határozatot,
pontosabban a módosító javaslatokat vitatták meg. Az 1991. évi
vagyonpolitikai irányelvek című dokumentum leszögezi: a
vagyonpolitika alapvető célja, hogy meghatározóvá váljon a
magántulajdon, erősödjön a valódi önkormányzati és intézményi
tulajdon. A tulajdonváltásnak a privatizáció - és nem a
reprivatizáció vagy az állami vagyon újraelosztása - eredményeként
kell megvalósulnia. Az irányelvek ezután részletesen felsorolják az
Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) feladatát a privatizációban, illetőleg
szól arról, hogy az állami tulajdon privatizálásának gyorsítására a
befektetni szándékozók a Vagyonügynökségnél kezdeményezhetik az
állami vagyon értékesítését. A privatizációs stratégia és a
privatizációs módszerek meghatározását követően a dokumentum
kifejti, hogy az ÁVÜ-höz kerülő vagyonnak mi a további sorsa, milyen
esetekben kell államigazgatási felügyelet alá vonni. Az irányelvek
szól az ÁVÜ-höz került állami vagyon hasznosításáról, ezen belül: a
vagyon hasznosítást megelőző lépésekről; az értékesítésről; a
munkavállalók tulajdonszerzésének támogatásáról; az állami vagyon
külföldiek részére történő értékesítéséről; az állami vagyon
ellenérték nélkül történő átengedéséről; az állami vagyon
elvonásáról, illetőleg az állami vagyon kezelésbe adásáról. Az
irányelvekben külön fejezetet kapott a privatizációból befolyt
bevételek felhasználása. Ennek értelmében az állami vagyon
értékesítéséből származó bevételeket, amelyek összege várhatóan
mintegy 40 milliárd forint lesz, túlnyomórészt közvetlenül az
államadósság törlesztésére kell fordítani. A dokumentum alapján a
kormányzat a bevétel 85 százalékát az államadósság törlesztésére, 15
százalékát egyéb, a nemzeti vagyon növelését segítő feladatok
finanszírozására - külföldi befektetések, vállalkozásfejlesztési
alapítványok támogatására - tervezi fordítani.
A határozati javaslat vitájában a bizottság tagjai igen sok kérdést tettek fel az Állami Vagyonügynökség vezetőjének, Csepi Lajosnak. Mint kifejtették, még mindig nem megfelelően szabályozott a vagyonértékelés módja, nem ismeretes az Egzisztenica Alap működése, pontosabban nincs kidolgozva a hitelkonstrukció. Több képviselő aggályát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az ÁVÜ centralizált szerepköre és a piacgazdaság kiépítése ellentétes egymással. (folyt.köv.)
1990. december 13., csütörtök 13:01
|
Vissza »
|
|
A Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottság ülése (2. rész)
|
Javasolták azt is: foglalják írásba azokat az alapelveket, amelyek alapján az ÁVÜ dönt egy-egy privatizációról. Ez jelenleg ugyanis hiányzik, akárcsak a privatizációs törvény. Nem ismeretes az sem, hogy a rövidesen megalkotandó kárpótlási törvény miként hat a magyarországi privatizációra.
A bizottság elfogadta azt a javaslatot, miszerint az irányelvek tartalmazza, hogy az ÁVÜ meghatározott időpontig - árpilis 30-áig - számoljon be a Parlamentnek a privatizáció helyzetéről, eredményeiről. Határozott arról is, hogy a dokumentumot - a módosításokkal egyetemben - az Országgyűlés plénuma elé terjeszti. (folyt.köv.)
1990. december 13., csütörtök 13:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottság ülése (3. rész)
|
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 1990 évi beszámoló jelentését, benne az ÁSZ 1991. évi költségvetési javaslatát a Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottság nem fogadta el. Ezzel kapcsolatban úgy határozott, hogy az alkotmányügyi és a költségvetési bizottság tagjainak bevonásával ad hoc bizottságot hoz létre, amely felülvizsgálja a számvevőszék szervezetét, feladatait, és március 31-ig az ÁSZ működését szabályozó törvényjavaslatot terjeszt elő. Ezzel összefüggésben döntött arról is, hogy az ÁSZ jövő évre tervezett költségvetéséből csak az első negyedévre szükséges összeget fogadja el, ez ugyanis elegendő biztosíték a szervezet folyamatos működésére.
A bizottság ezután a külföldiek magyarországi befektetéséről szóló törvény módosításához benyújtott javaslatokat tárgyalta. A módosító javaslatok többségét elvetette a bizottság, ám az egyik legfontosabbnak ítélt indítványt elfogadta. Eszerint nem változik az adókedvezményben részesülők köre. A vegyesvállalat, amennyiben alaptőkéje minimum 25 millió forint, és a külföldi részesedés meghaladja a 30 százalékot, részesülhet a különböző indokok alapján őt megillető kedvezményben. A kormány azt javasolta, hogy az infláció miatt az összeghatárt 50 millió forintra emelje a módosított befektetési törvény. A bizottság azonban a kisebb vállalkozásokat is elengedhetetlennek és ezért támogatni szükségesnek tartja.
Az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítását célzó javaslatok többségét ugyancsak elvetette a bizottság, így nem ért egyet a kétkulcsos rendszerre való áttéréssel, és az úgynevezett 0-kulcsos termékek körének szélesítésével sem. Elfogadta viszont azokat a módosító indítványokat, amelyek a sport és az egyházi célú létesítmények beruházása, felújítása esetén ÁFA-mentességet kapnak. Egyetértett azzal is, hogy az ÁFA-mentes környezetvédelmi beruházások köre bővüljön.
A bizottság csütörtöki ülésén végezetül a vállalkozási nyereségadóról szóló törvény egyik elemére tért vissza. Elfogadta Kuncze Gábor (SZDSZ) módosító indítványát. Ennek lényege, hogy a vállalkozási nyereségadó mértéke az első 3 millió forint után 30, a következő 3 millió forint után 50, a 6 millió forintot meghaladó nyereség esetén a teljes nyereség 40 százaléka. Mint ismeretes, az eredeti törvényjavaslat a kisebb méretű vállalkozásokat kívánta kedvezményben részesíteni oly módon, hogy a 3 millió forintot meg nem haladó adóalap után az általános 40 százalékkal szemben csak 35 százalék nyereségadót kellett fizetni. (folyt. köv.)
1990. december 13., csütörtök 18:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottság ülése (4. rész)
|
A valóságban azonban ezt a kedvezményt minden vállalkozás élvezte, a törvény nem érte el célját, viszont jelentős adóbevételek estek ki. A módosító javaslat ezen a helyzeten kívánt változtatni. A bizottság állást foglalt arról, hogy ez a módosító indítvány eltér Palotás János által szerdán benyújtott és elfogadott javaslattól, ám a Parlamentnek az eltérő javaslatokat alternatív megoldásként ajánlja. A módosító javaslatot a bizottság eljuttatja az alkotmányügyi és a gazdasági bizottsághoz is véleményezésre.
A Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottság pénteken a személyi jövedelemadóról, valamint a helyi adókról szóló törvényjavaslatokhoz benyújtott módosító indítványokat tárgyalja. (MTI)
1990. december 13., csütörtök 18:38
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|