Rendszerváltás és az MTI

	Az Érdekegyeztető Tanács ülése (1. rész)
1990. december 7., péntek - 26.000, 23.000, vagy 13.800 forint legyen az a nyugdíjplafon, amely felett jövőre már nem jár kiegészítés - többek között erről kezdődött vita az Érdekegyeztető Tanács pénteki ülésén. A 13.800 forintos összeggel különvéleményként csak a Munkástanácsok Országos Szövetsége értett egyet, a 26.000 forintot Palotás János a VOSZ elnöke javasolta. Hangsúlyozta továbbá: a nyugdíjplafon bevezetését csak úgy tartja elképzelhetőnek, ha a nyugdíj-járulék fizetésénél is meghatároznak maximumot. E korlátoknak egyébként főként csak jelképes ereje van - mutatott rá a kormány részéről Surján László népjóléti miniszter - a nyugdíjasok ezrelékét érinti a 26, illetve 23.000 forintos és mintegy egy százalékát a 13.800 forintos plafon. Elég nagy szégyene a társadalomnak, hogy a nyugdíjasok 95 százaléka 10.000 forint alatti, s több mint másfél millió ember 6.600 forint alatti ellátást kap. A nyugdíjak kiegészítésére egyébkét két változatot terjeszt a kormány a parlament elé. A Munkástanácsok Országos Szövetsége támogatja azt a formát, miszerint konkrét kiegészítési összegeket adjanak: 6.100 forint nyugdíjig 1.000; 6100-9.400 forint között 800; 9.400 - 13.800 között 500 forintot. A másik változat szerint a szolgálati idő alapján járna kiegészítés, bizonyos százalékban. A legalacsonyabb kategória a 10-19 év szolgálati időnél alig több mint 10 százalékot, 40 év felett viszont már 18 százalék kiegészítést adna. A kiegészítés nem lehetne 600 forintnál kevesebb és 2000 forintnál több. A vita során a Munkástanácsok Országos Szövetsége fenntartotta különvéleményét és a munkaadói oldal is hangsúlyozta, hogy konszenzust csak annak rögzítésével tud elfogadni, miszerint az egész társadalombiztosítási rendszert kell megreformálni, s ez a nyugdíjkiegészítési forma csak pillanatnyi megoldás. Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke is rámutatott annak szükségességére, hogy mielőbb végezzék el a társadalombiztosítás rendszerének reformját. Ehhez szükséges a társadalombiztosítási önkormányzati forma bevezetése. Őry Csaba, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának ügyvivője is hangsúlyozta: ki kell mondani, hogy amíg nem tartják meg a társadalombiztosítás önkormányzati választását, csak ideiglenes társadalombiztosítási költségvetésről döntsenek. A Munkástanácsok Országos Szövetsége különvéleményével és a munkaadói oldal megjegyzésével végül konszenzusra jutottak: ezek szerint nem konkrét összegben, hanem a minimál-nyugdíjak ötszörösében meghatározott plafonig adható jövőre a nyugdíjkiegészítés. (folyt. köv.) 1990. december 7., péntek 15:00
Vissza »

	Az Érdekegyeztető Tanács ülése (2. rész)
Konszenzus alakult ki a családipótlék-emelés néhány elemében is. A tárgyaló felek egyetértettek a családi pótlék gyermekszám szerint differenciált emelésében, illetve abban, hogy a kormány által a jövő évre javasolt 17,5 százalékos emelést csak első ütemként értelmezzék. A munkavállalók és a munkáltatók nem értettek egyet viszont a kormány azon elképzelésével, miszerint a nevelési segélykeret mintegy 4 milliárd forintos emelésével, s e pénznek a legrászorultabb családokhoz juttatásával pótolnák részben a családipótlék-emelését, a kormány egyébként így bizonyos mértékű szelektivitást kívánna elérni. A kormány elképzelései között szerepel az is, hogy a nevelési segélynek az önkormányzatok közötti elosztásánál azok a települések kapjanak több pénzt, amelyek ezt hajlandók saját eszközökkel is kiegészíteni, így több pénz jutna a legszegényebb rétegek helyzetének javítására. A munkavállalók és a munkaadók ugyanakkor a családi pótlék megfelelő emelését tartották elengedhetetlennek. A kérdést az ÉT szakértői egyeztetés keretébe utalták, azzal a megjegyzéssel, hogy keresni kell a természetbeni ellátás lehetőségeit is. A további vita során a kormány képviselői is elismerték: szükséges a Társadalombiztosítási Alaponon belül az egészségügyi és a nyugdíj-alap világos elkülönítése, s még jövőre a társadalombiztosítási önkormányzatok létrehozása. A teljes átalakítás természetesen több évet vesz igénybe. A kormányzat szorgalmazta, hogy a társadalombiztosítás megfelelő jogi garanciákat kapjon a járulék-tartozások behajtására. A munkaadói oldal ettől elzárkózott. Surján László a vita során megjegyezte: a gyógyszerár-emelés elkerülhetetlen, s támogatja, hogy az ÉT mielőbb foglalkozzon a gyógyszerár-támogatások rendszerével. Ezután a központi és helyi adókkal foglalkozott volna az ÉT, de érdemi vitára nem került sor. A munkaadók és a munkavállalók érhetetlennek nevezték, hogy a kormány miért nem nyilatkozik egyes konkrét javaslataikról. Mint kiderült, ezek az indítványok végül is nem jutottak el a kormány illetékes vezetőihez, a szakértői egyeztetés pedig különféle szervezési gondok miatt maradt el. A munkaadók és a munkavállalók végül is úgy foglaltak állást, hogy az adókra vonatkozó törvényjavaslat konstrukcióját, arányait az előbbi problémáktól függetlenül sem tartják megfelelőnek. S kérik, hogy a költségvetésre és az adórendszerre vonatkozó konkrét indítványaikat terjesszék a parlamenti képviselők elé. (folyt.köv.) 1990. december 7., péntek 19:14
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Érdekegyeztető Tanács ülése (3. rész)
Mivel e napirend előkészítetlensége elfogadhatatlan munkamódszerbeli hibákra utal, indokoltnak tartották a résztvevők az ÉT Jószolgálati Bizottság összehívását, a megfelelő következtetések levonása érdekében. Az ÉT napirenden kívül foglalkozott a Bécs-Budapest Világkiállítással. A munkaadói és a munkavállalói oldal egyaránt támogatta, hogy hazánk vállalja a világkiállítással kapcsolatos feltételes bejegyeztetést, s ehhez tegye le a szükséges összeget. A világkiállítás részletes kiadási, bevételi számításaival, vállalkozásokat élénkítő, foglalkoztatási kérdéseivel később kívánnak foglalkozni. A kormány a jövő heti ülésén ezt a támogató álláspontot figyelembe veszi. (MTI) 1990. december 7., péntek 19:16
Vissza » A hírhez kapcsolódik »