|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kisemmizettek Érdekvédelmi Egyesületének közleménye
"... az
a képviselő, aki ezt az - egyébként a hatályban lévő összes
jogszabályt megsértő, a választási ígéreteiket megszegő koalíciós
pártok kapkodó alkudozását tükröző - törvényvázlatot megszavazza,
legyen annak tudatában, hogy egyúttal a bukott rendszerben
megszerzett vagyonának túlnyomó részét ajánlja fel az államnak - a
kormány által meghirdetett közteherviselés jegyében.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Terjed a sátánizmus
" A sátán, aki jelét, a lefordított keresztett és a három 6-ost
itt-ott hagyja a falakon, az aluljárókban, eddig csupán csak ölt.
Egy tizenéves feldarabolta a hugát, egy másik az anyját, és
gyakorlattá vált a középiskolások között, hogy felhívogatják az
ártatlan szőke lányokat azzal, hogy ők kijelöltek az ördög számára,
és sajnos adott időpontban le kell őt mészárolniuk, áldozván ezzel
az alvilági hatalmaknak.
"
|
|
|
|
|
|
|
Vita a filmszemle alkotásairól - a társadalmi zsűri nyilvános ülése (1. rész)
|
1989. február 8., szerda - A XXI. Magyar Filmszemlén bemutatott dokumentumfilmekkel jelentős értékek születtek - ebben egyetértettek a társadalmi zsűri tagjai szerdai nyilvános ülésükön, ugyanakkor a vitát követően is csak találgatni lehetett a díjazott alkotásokat. A zsűritagok ugyanis személyes véleményüket fejtették ki a látott filmekről, s nem a kollektív döntés eredményéről számoltak be a Budapest Kongresszusi Központ Pátria termét megtöltő hallgatóságnak.
Főként Sára Sándor Csonka-Bereg és a Böszörményi Géza-Gyarmathy Lívia alkotópáros Recsk 1950-53 című alkotásairól szóltak elismerően a zsűri tagjai. Egyezett a vélemény két játékfilm esetében is: Bereményi Géza Eldorádó, illetve Enyedi Ildikó Az én XX. századom című filmjeit emelték ki a méltatások a seregszemle mezőnyéből. Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár, a zsűri elnöke egészében színvonalasnak ítélte a XXI. Magyar Filmszemlét, hozzátéve: figyelemre méltó, hogy a látott alkotások - dokumentum- és játékfilmek egyaránt - nemcsak áttételesen, hanem közvetlenül is politizálnak, mégpedig elsősorban a hatalom és az egyén, a politikai rendszer és személyiség viszonyát, konfliktusát állítva a középpontba. A tényfeltáró dokumentumfilmekről a zsűri elnöke kifejtette: ezek a múlt tisztázásának igényével született alkotások fontos szerepet töltenek be a dogmák leerombolásában, az előítéletek oszlatásában. Nagyra értékelte a szemle dokumentumfilmjeit Glatz Ferenc történész is. Mint mondta: ezek a filmek olyan kérdésekkel foglalkoznak, amelyekhez a történészek - jóllehet az ő feladatuk lett volna - mindezidáig nem nyúltak. Huszadik századi történelmünk bemutatásában előbbre tart a magyar film, mint a magyar történettudomány - állapította meg. Kéri László szociológus a külföldi vendégek, kritikusok szemszögéből próbálta megközelíteni a filmeket, és úgy vélekedett, hogy a nem magyar néző számára érthetetlen, szinte felfoghatatlan az a társadalmi szétesettség, amely a filmekből kiolvasható. Kéri László úgy vélekedett, hogy az ország 1973 utáni stagnálását, megmerevedettségét híven és nagy művészi erővel tükrözi Jeles András Álombrigádja. Emellett modellértékűnek tartotta a Felmentés nélkül című dokumentumfilmet, valamint az információs vetítésen bemutatott Kizárt a párt című videofilmet. (folyt. köv.)
1989. február 8., szerda 18:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|