|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kisemmizettek Érdekvédelmi Egyesületének közleménye
"... az
a képviselő, aki ezt az - egyébként a hatályban lévő összes
jogszabályt megsértő, a választási ígéreteiket megszegő koalíciós
pártok kapkodó alkudozását tükröző - törvényvázlatot megszavazza,
legyen annak tudatában, hogy egyúttal a bukott rendszerben
megszerzett vagyonának túlnyomó részét ajánlja fel az államnak - a
kormány által meghirdetett közteherviselés jegyében.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Terjed a sátánizmus
" A sátán, aki jelét, a lefordított keresztett és a három 6-ost
itt-ott hagyja a falakon, az aluljárókban, eddig csupán csak ölt.
Egy tizenéves feldarabolta a hugát, egy másik az anyját, és
gyakorlattá vált a középiskolások között, hogy felhívogatják az
ártatlan szőke lányokat azzal, hogy ők kijelöltek az ördög számára,
és sajnos adott időpontban le kell őt mészárolniuk, áldozván ezzel
az alvilági hatalmaknak.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az ideológiai szintézis
|
Az ideológiai szintézis SZER ----------------------- München, 1989. május 20. (Hanák Tibor) Leírva: 1989. május 21. Nyitott szemmel A konvergencia-elmélettel kapcsolatban nem tudtam minden szempontot felvetni -, a felvetetteket kellőmód megforgatni. Ez a rádiós műfaj velejárója. Legutóbb csak arra az egy megállapításra korlátoztam fejtegetéseimet, hogy a világrendszerek között nem olyan közeledés, nem olyan konvergenica jött létre, mint a hatvanas években a közgazdászok és szociológusok képzelték: vagyis nem kölcsönös egybehajlás történt, főképp pedig nem az következett be, amit a marxista ideológusok vártak, hogy majd a nyugati liberális kapitalista rendszert lehengerlik a szovjet szocializmus vívmányai. A mai folyamatok - épp ellenkezőleg - arra vallanak, hogy a marxista ideológia alapján létesített rendszer csődöt mondott, és ezért kénytelen közelíteni a piacgazdaságra és az önálló vállalkozásokra építő nyugati társadalmi rendszerekhez. Valójában persze nemcsak a gazdasági életben kényszerülnek a marxista elképzelések feladására, de maga a marxista ideológia sem bizonyult életképesnek. Nem jött létre gazdasági egybeolvadás, ötvöződés, de nem alakult ki ideológiai konvergencia sem, nem történt olyan egybehajlás, melyet a marxista és nem marxista ideológiák találkozásának lehetne nevezni. A marxizmus nem volt eladható a nyugati világban - de nem volt az tulajdonképp a kommunista országokban sem. (folyt.)
1989. május 20., szombat
|
Vissza »
|
|
Az ideológiai szintézis - 1. folyt.
|
Kádár János 1972-ben kijelentette hogy: "ideológiában szintézist nem csinálunk". - Nem csináltak. Inkább tönkretették a marxista ideológiát. 1956-57-től kezdve nemcsak hogy szintézist nem engedtek megkísérelni, de Lukács Györgynek még azt is felrótták, hogy az ideológiában a békés egymás mellett élés lehetőségét hirdeti - vagyis az ideológiai koegzisztenciát. Hogy a koegzisztencia, a szintézis és a konvergencia elutasítása illúzió volt - nyilvánvaló. Minden ideológia eleve számos gondolati elem összekapcsolása, esetleg össze nem férő eszmék együtt létezése. Lenin a marxizmust úgy jellemezte, mint a francia felvilágosodás eszméinek, az angol polgári közgazdaságtanok és a német idealista filozófia tanításainak összekapcsolását. Nem az történt tehát a marxista ideológiában, hogy megvolt szintézis nélkül -, hanem hatalmi szóval kimondták, hogy a szintézist nem tűrik, ami egyértelmű volt az ideológiafejlődés és a szellemi élet megtiltásával. Ezt jelezte meglehetősen drasztikus módon a neomarxizmus száműzése, a Budapesti Iskola, a jugoszláv Praxis-csoport és a lengyel Kolakowski körének felszámolása. A lukácsisták 1973-ban történt kiiktatását mindmáig nem heverte ki a magyar filozófiai élet, mint a Magyar Filozófiai Intézet jelenlegi állásfoglalásaiból láthatjuk. A filozófusok kedve elment a marxizmustól. (folyt.)
1989. május 20., szombat
|
Vissza »
|
|
Az ideológiai szintézis - 2. folyt.
|
A nyugati világban keletkezett néhány olyan bölcseleti kísérlet, melyet joggal nevezhetünk bizonyos fajta szintézisnek, vagy egy-két irányzat konvergenciájának. Ezeknek azonban nem volt hatásuk a kommunista országokra, és ma már meglehetősen visszaszorultak Nyugaton is. A nyugati szintézisek között gondolhattunk Erich Fromm Amerikában élő szociálfilozófusra, aki megkísérelte a marxizmus és a freudi mélylélektan - tehát a kollektív és az individuális híd összekapcsolását. Theodor Adornó A negatív dialektika című könyvében mutatta meg, miként lehet továbbfejlelszteni a marxi dialektikát a hatalom dialektikájává, kritikájává. Szerinte a filozófia egyik fő feladata tudatosítani, hogy ne azonosítsuk magunkat a fennállóval, ne kötelezzük el magunkat semmilyen állításnak és általánosításnak, küzdjünk minden kizárólagosítás ellen. Mivel ez nem álláspont kérdése, Adornó a negativ dialektikát - vagyis a filozófiát is - folyamatnak, a tagadások egymásutánjának fogta fel. Utalhatunk itt Max Horcheimer kritikai elméletére is, mely ugyan szintén Marxra nyúlt vissza, de belőle kiindulva igen figyelemre méltó vallásfilozófiát épített ki, és - az Adornóval együtt írt -, A felvilágosodás dialektikája című könyvben szembefordult a racionalizálás és matematizálás túlhajtásaival, az élet túlszervezésére irányuló törekvésekkel. (folyt.)
1989. május 20., szombat
|
Vissza »
|
|
Az ideológiai szintézis - 3. folyt.
|
A nyugati világ szabad légköre kellett a marxizmus továbbfejlesztéséhez. Ezt bizonyítja a két jóbarát Ernst Bloch és Takács György életpályájának összehasonlítása is. A század tizes éveiben a szellemi élet bioszkurjainak számítottak Heidelbergben. Vallásalapító szándékukkal a pünkösdi tűz megszállottságával próbálták új korszakba átvezetni Európát.
Mikor Lukács csatlakozott a kommunistákhoz és a Szovjetunióba került, kicsinyes szektaharcokba keverett, lapos dogmákhoz igazodott. Ezzel szemben a Nyugaton maradt Ernst Bloch Az utópia szellemét - mint egy korai könyvének címe hangzik - kiépítette a remény princípiumává, megalkotta a marxista filozófia mindmáig legbarátságosabb, ötletes és élvezhető változatát, melyben minden létet még nem levőnek, jövőre irányulónak fogott fel, a próféták biblikus hitével. Később aztán Ernst Blochnak is meg kellett tanulnia Kelet-Németországban, hogy mit jelent a hatalommá vált marxizmus: - a filozófia megbénulását. 1961-ben, mikor felhúzták a berlini falat, nyugati előadó-körútjáról nem tért vissza az NDK-ba, ahol addig katedrája volt. Nem véletlen, hogy a fiatalabb marxista filozófusnemzedék egy része nem is kívánja átmenteni a marxista filozófiát. Nem akarja ötvözni új eszmékkel, vagyis szintézissel megújítani, reformálni. Inkább új utakon indulnak el. Jellemző, hogy az egykori marxista filozófusok a szabad világba kerülve rendszerint nem folytatják marxizmusukat, hanem szegre akasztják. Némelyik ugyan megőrzi a témát. Ez érthető, hiszen filozófiai műveltségük ehhez kapcsolódik. Műveltségük - de általán nem meggyőződésük. (folyt.)
1989. május 20., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az ideológiai szintézis - 4. folyt.
|
Érdekes példa erre Leszek Kolakowski, aki ugyan megírta háromkötetes könyvét a marxista filozófia történetéről, de ez voltaképp leszámolás a marxizmus filozófiájával. A lengyel filozófus Oxfordban elfordult ifjusága szellemi talajától, és megtalálta amit hiába keresett benne: egyrészt a filozófálás örömét, másrészt az általános embei problémákat. Foglalkozott a mítoszok jelentőségével és jelenlétével, a keresztény hit erejével, a pozitívista filozófia filozófiaellenes hatásával. Legutóbbi könyvében a Horror metafizikusban hitet tesz a filozófia ősi feladata mellett: küszködni az örök problémákkal, azokkal a kérdésekkel, melyek a maguk megoldhatatlanságában akkor is mozgatják az embereket, ha egyes irányzatok - mint a marxizmus - erről nem vesznek tudomást, vagy ha mások - mint a pozitívisták - tárgytalannak, logikai tekintetben hibásnak minősítik e kérdéseket. Ami a marxista országok filozófia- és ideológiafejlődését illeti, elmulasztották azt a lélektani pillanatot, amikor még lett volna hitele a szintézisnek. A hatvanas évek végén, a hetvenesek elején Magyarországon is kísérletekbe fogtak a neomarxista irányzat képviselői, megpróbáltak lemondani a világmagyarázati igényekről, a természetfilozófiáról - és a fiatal Marx szándékaira támaszkodva - a társadalom-átalakítás, ha tetszik: a reform elméletét helyezték a törekvések központjába. Akkoriban még Lukás György társadalom-antológiájának is lett volna esélye mű értékeihez méltó vitára -, de amikor megjelent gondoskodtak róla, hogy érdektelenséget váltson ki, és már csupán a hatalmi ideológia válfajának tekintsék potenciális olvasói. (folyt.)
1989. május 20., szombat
|
Vissza »
|
|
Az ideológiai szintézis - 5. folyt.
|
Most látjuk csak igazán, mennyire felkészületlenül érte a marxista filozófiát a politikai eresztékek meglazulása, a dogmatikus és adminisztratív határok felszámolása. A kaput kinyitották, de senki nem jött ki rajta. A marxista filozófia nem tudott mit kezdeni a szabadsággal. Annyira kompromittálódott a hatalommal, illetőleg olyan hivalkodó módon lett a korábbi hatalom jelvénye, hogy az emberek jobban megutálták, mint magát a politikai hatalmat. A politikai rendszer továbbél, vállalta a kihívást, de ideológiája erkölcsileg, szellemileg belepusztult a hatalom szolgálatába - s azt hiszem a hatalom mai birtokosai, a megújulási folyamatban lavírozó kommunista politikusok lennének a legboldogtalanabbak, ha egyszerre csak segítő szándékkal mellettük támadnának a múlt árnyékait felidéző marxista-leninista ideológusok. +++
1989. május 20., szombat
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|