|
|
|
|
Palotás János a költségvetésről
|
-------------------------------
London, 1990. december 11. tBBC, Késő esti híradó) - Az 1991-es költségvetésről nyilatkozik Palotás János képviselő, aki az alternatív tervet az Országgyűlés elé terjesztette:
- Valós-e ez a költségvetés, mint az előterjesztés egyik rendszere? Valószínűleg nem valós ez a költségvetés, amelyben 1.300 milliárdot meghaladó állami adósság 9 százalékkal van kamatoztatva. Miközben a piaci kamatok ugye refinanszírozási, jegybanki kamat. Amihez minimum illeszteni kellene, az 21-néhány százalék körül mozog. Ha ez a 9 százalék van beépítve a költségvetésbe, akkor ez egy hasraütés. Ebből jött ki néhány tízmilliárddal kevesebb költségvetési hiány. Ha ezt piacon kellene megvásárolni, megfizetni ennek a hitelkamatát, akkor a költségvetés valószínűleg több tízmilliárdot veszítene az egyik oldalon. Szeretném elmondani, hogy a magyar inflációnak legalább 50 százaléka szakmai becslésem szerint ebből adódik. Mert a hitelszférában egy alacsony hitelezésű rendszer van kint, ami több, mint a hitelösszeg 50 százaléka, ami ma a gazdaságban mozog, több mint a gazdaság összes hitele. Tehát hogyha ez reálértéken volna finanszírozva, akkor a gazdasági szféra több mint 10, esetleg 20 százalékponttal alacsonyabb hitelkamattal juthatna hitelhez, ami a magyar inflációt szerintem 10-15 százalékponttal csökkentené.
Ez az egyik, amit ki akarok emelni, csak bemutatásképpen. A másik, hogy szemléletében új ez a költségvetés. Van egy szemléletváltás esetén tartalék a rendszerben. Itt példaként fel akarom hozni akár az egészségügyet, akár az oktatást, akár a gazdasági infrastruktúrát, ahol a költségvetésnek egy nagyon jelentős kiadási kötelezettsége van, és mégis van egy óriási elégedetlenség az érintettek részéről, hogy kevés, amit erre fordít. Én pedig azt mondom, hogy milliárdokkal, tízmilliárdokkal több, mint amit erre fordít. Ez abból adódik, hogy nem neki kellene erre fordítania. (folyt.)
1990. december 11., kedd
|
Vissza »
|
|
- Palotás János a költségvetésről - 1. folyt.
|
Ha lemondana az egészségügy állami monopóliumáról a közvetett módon, ha lemondana a közvetett oktatási monopóliumról és ha egészében, tehát konkrétan is lemondana - mert ott nem közvetve van monopóliuma - a gazdasági infrastruktúráról, akkor neki tízmilliárdokkal kevesebbet kellene befektetnie, a tulajdonjogot átadná ezeken a területeken a külföldi és a hazai befektetőknek, akik őnála többszörte nagyobb összeget képesek ezen a területen befektetni. Tehát például átvennék a magániskolát, vagy a magánegészségügyi kórházat, azt a bérfejlesztési tömeget, ott megfizetnék ebben az esetben az egészségügyi dolgozókat, vagy a tanárokat. Vagy vonatkozik ez a infrastruktúra részvételében, hogy csak példaként említsem azt, hogy a telekommunikációban még mindig állami nyomás alatt, állami garanciában, világbanki hitelekben gondolkodunk, miközben minden garancia nélkül, minden világbanki hitel nélkül a tulajdonjog lemondása esetén milliárdok, tízmilliárdok, esetleg százmilliárdok jönnének be minőségileg más szinten erre a területre az országba, és végre megoldódna a gazdaság infrastruktúrája.
- Szavaiból úgy vettem ki, hogy Ön lehetségesnek tartja azt, hogy ezt a költségvetést nem fogadja el a parlament, és egy ideiglenes költségvetéssel átmennek az 1991-es évbe. Elképzelhetőnek tartja-e viszont azt, hogy az Önök költségvetési variációja - miután az átmeneti időszak után esetleg valós költségvetéssé válik?
- A képviselőnek kell eldönteni, hogy elfogadják-e ezt, és ezáltal felelősséget vesznek-e át. Én nem feltétlenül javaslom, hogy ne fogadják el. Ez az ő saját belátásukra van bízva. Azt közgazdászként azért kétlem, hogy az 1991-es év költségvetése lenne. El lehet ezt annak fogadni, de nagy valószínűséggel ez nem fogja a kilencvenegyes év végét megélni. Én bízom benne - ez benne volt az előző gondolatomban - hogyha kényszerülünk, mert önmagától robban ez a költségvetés év, közben egy váltásra, akkor egy olyan szemléletű módosításra fog év közben sor kerülni. Lehet, hogy a nemzetközi pénzvilág figyelme szempontjából - bár én ámításnak tartom - az volna a jobb megoldás, hogyha a parlament elfogadná ezt a költségvetést. +++
1990. december 11., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|