|
|
 |
|
 |
Tiltakozó pedagógusok
|
---------------------
München, 1990. december 11. (SZER, Magyar híradó) - Az 1991-es
költségvetés-tervezet csupán 10 százalékos emeléssel kívánja
ellensúlyozni a közoktatás területén a várhatóan 35 százalék körüli
inflációt. Iskola a határon - kölcsönözhetjük Ottlik Géza regényének
címét. A határ azonban ezúttal nem földrajzi értelemben veendő. A
tiltakozó pedagógusok úgy érezték, hogy a magyar iskolák a
működőképesség határára érkeztek. A demonstráción osztogatott
röpcédula egyértelműen fogalmaz: "Kedves szülő
Értesítjük, hogy
gyermekei oktatási intézménye 1991-ben bizonyosan működésképtelen
lesz."
Tegnap több, mint 10 ezer pedagógus vonult az utcára és
tiltakozott az iskolák romló működési feltételei ellen. A tiltakozás
tanulságait Lángh Júlia foglalja össze:
- Semmi okunk arra, hogy ne higyjük el a pedagógusoknak:
elsősorban az iskolák működőképességéért tüntettek. Értsd: konkrétan
azért, hogy ne kelljen iskolákat bezárni fűtéshiány, vagy fizetetlen
villanyszámlák miatt és csak másodsorban a béremelésért. Ez utóbbi
egyébként megígértetett nekik: a 22 százalékos követő - mármint
inflációt követő - béremelés. De a kormány költségvetési javaslata
ezt nem vette tudomásul. Pedig a tanároknak szellemi befektetésre is
kell - kellene, kellett volna - némi pénz. Például nem haszontalan
néha egy-egy könyvet megvenni. Emellett mindegyik transzparensük is
célzott rá: saját gyerekeiket is szeretnék felnevelni. Jó lenne, ha
lenne miből.
Mégsincs semmi okunk arra, hogy ne higyjük el nekik: elsőrendű
gondjuk az iskolák működőképességének a fenntartása. Több megyéből
jelentik - így Tolnából -, hogy iskolák bezárásának a veszélye
fenyeget. Miskolc környékén, ahol helyben tüntettek, hogy a
tanításban ne legyen fennakadás a Pestre utazás miatt, konkrétan 5
iskola van olyan súlyos helyzetben, hogy nem tudja kifizetni sem a
villany-és fűtésszámlát, sem pedig a béreket. (folyt.)
1990. december 11., kedd
|
Vissza »
|
|
- Tiltakozó pedagógusok - 1. folyt.
|
Somogy megyében a pedagógus szakszervezet szerint általános
vélemény, hogy sztrájkra lenne szükség. Vannak viszont olyan iskolák
- főként falvakban -, ahol a pedagógusok nemhogy sztrájkot nem
akarnának, de még tüntetésen, vagy nagygyűlésen sem mernek részt
venni. Félnek. Féltik az állásukat. Félni egyébként még a szülőktől
is lehetne, akik több iskolában telefonáltak, hogy feljelentik őket,
ha netán sztrájkolni akarnának. Névtelen fenyegető telefonok
érkeztek a pedagógusok szakszervezetéhez is, amiért csatlakoztak a
tegnapi nagygyűléshez.
Itt jegyezzük meg, hogy noha szervezési kérdésekben volt
nézetkülönbség a Pedagógusok Szakszervezete és Pedagógusok
Demokratikus Szakszervezte között, a demonstráción még további 8
szervezet képviselőivel együtt mindannyian részt vettek.
És most vissza a félelemhez és egyúttal annak hiányához is. Mert
a pedagógustársadalomnak nem az az elsőrendű tulajdonsága, hogy
oroszlán bátorsággal nyomban az utcára tódulna, ha valami nem
tetszik neki. És hogy mégis több, mint 10 ezren részt vettek - pedig
még az eső is csúnyán esett - az elgondolkodtató.
2 évvel ezelőtt, 1988 decemberében már hasonló jelenségnek
lehettünk tanúi, akkor 40 év után először szintén békés
tanártüntetésre került sor és akkor még tele reménnyel. Közben
eljött a rendszerváltás és a pedagógusok szerény reménységei nem
teljesültek. A PDSZ, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete
képviselői hangsúlyozzák: elégedetlenségük oka egyrészt az, hogy a
kormány nem fogadta el a tárca előterjesztését, pedig a jövőre
esetleg megtakarítható 10-20 milliárd forint néhány év múlva
sokszorosára növelt hiányt jelent a teljes lerobbanás miatt.
(folyt.)
1990. december 11., kedd
|
Vissza »
|
|
- Tiltakozó pedagógusok - 2. folyt.
|
Másrészt elégedetlenek a Művelődési Minisztériummal, amely
gyakorlatilag semmit nem produkált az elmúlt fél évben. Az új
kormány ígéretei ellenére - miszerint stratégialag kiemelt helyen
szerepelne az iskolaügy - nemhogy semmi nem történt, de - miként
erre a tüntetésen egyébként nem résztvevő, de a kormánnyal tárgyalni
kívánó Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete hívja fel a figyelmet -
az infláció eredményeképpen a működési költség reálértéke 1991-ben a
89-esnek mintegy a fele lesz.
Tanulság: a tüntetők petíciója a parlamentben átvétetett. A
választ a költségvetés vitája utáni döntés hozza meg. És ha nem
emelik a keretet? Ha erősödnek a pedagógus-sztrájkot követelő
hangok? Akkor sztrájk lesz és a kormány enged, ahogy eddig is
kényszerhelyzetben engedett, a bányászoknak és a taxisoknak. Kell-e
megvárni a kényszerhelyzeteket? Az akár sztrájk, akár fűtetlenség
miatti iskolabezárásokat? Mert ha a kicsik nem mehetnek iskolába, az
egyik szülőnek otthon kell velük maradnia, őrizni őket. Ez is
megbéníthat egy fél országot. A jövő kilátásairól nem is beszélve.
+++
1990. december 11., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|