Rendszerváltás és az MTI

	Újabb ismételt bírósági eljárás - A Legfelsőbb Bíróság végzése a rendőrgyilkosság bűnügyében (1. rész)
1990. december 11., kedd - A Legfelsőbb Bíróságon dr. Pálinkás György büntetőtanácsa kedden, fellebbezési tárgyaláson kihirdetett végzésében másodszor is hatályon kívül helyezte a Fővárosi Bíróságnak Solymosi Attila és társai emlékezetes rendőrgyilkossági bűnügyében hozott ítéletét, s új eljárás lefolytatására utasította az első fokú bíróságot. A Legfelsőbb Bíróság az új eljárásra a Pest Megyei Bíróságot jelölte ki. Mint ismeretes, 1988. november 4-én a késő esti órában a 16 éves Solymosi Attila és társai Budapesten, a Fehérvári úton a 47-es villamoson randalíroztak, majd a járműre felszállt, civil ruhában levő Bukszár Tibor rendőr főtörzsőrmesterrel összeverekedtek. A fiatalok az egyik villamosmegállóban lelökték a járműről a rendőrt, majd Solymosi Attila - a rendőrtől elvett pisztollyal - lelőtte Bukszár Tibort. A nagy nyilvánosságot kapott bűnügy több bírói fórumot is megjárt. A Legfelsőbb Bíróság másodfokon eljárva először azért helyezte hatályon kívül a Fővárosi Bíróság ítéletét, mert nem találta megnyugtatóan bizonyítottnak, hogy az elkövetők tudhatták-e az egyébként ittas Bukszár Tiborról, hogy rendőrként, azaz hivatalos személyként lépett fel velük szemben. Az új eljárásra kötelezett Fővárosi Bíróság Solymosi Attilát emberölés és garázdaság bűntettéért ötévi szabadságvesztésre ítélte, társaira pedig kisebb súlyú büntetést szabott ki. Ezt követően ügyészi fellebbezés miatt került ismét a Legfelsőbb Bíróságra a bűnügy, mert az ügyészség álláspontja szerint Solymosi Attila a súlyosabban minősülő magatartásért, hivatalos személy elleni emberölés elkövetéséért felelős. Dr. Pálinkás György, a büntetőtanács elnöke a végzés indokolásában megállapította: a megismételt eljárásban hozott első fokú ítélet a Legfelsőbb Bíróság által vizsgált részében hiányos, a tényállás felderítetlen, az indokolás nem megfelelő és téves következtetéseket tartalmaz. A Fővárosi Bíróság egy előre kigondolt séma alapján járt el, s önkényesen értékelte a bizonyítékokat. Ugyanakkor nem tudta függetleníteni magát a zug- és bulvárlapoknak a rendőrség munkájával és az ifjúsági csoportok viselkedésével kapcsolatos írásaitól sem. A sajtó szerepével kapcsolatban dr. Pálinkás György rámutatott arra: immorálisnak és etikátlannak tartja, hogy be nem fejezett bírósági ügyről dokumentumfilm készült. (folyt. köv.) 1990. december 11., kedd 17:36
Vissza » Folytatásokkal »