|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - keddi ülésnap (1. rész)
|
1990. december 11., kedd - A Házbizottság hétfő esti ülésén
úgy döntött, hogy a december 17-étől kezdődő rendkívüli ülésszakon a
miniszterelnök által javasolt húsz törvénytervezet közül az első
kilencet még az idén napirendre tűzi, s azt javasolja a
képviselőknek, hogy a vonatkozó jogszabályokat az év hátralévő
napjaiban alkossa meg. Ezt Szabad György, az Országgyűlés elnöke
közölte a Parlament keddi munkanapján, hozzátéve: ha a plénum
december 23-án estig nem végez az említett törvények megalkotásával,
akkor a két ünnep között, december 27-én, 28-án és 29-én is szükség
lesz a képviselők összehívására. A rendkívüli ülésszak ezt követően
január 10-én folytatódik. Szabad György a házbizottsági határozatról
szólva elmondta, hogy a döntés a független képviselők megbízottjának
fenntartásaival született, ezt azonban közelebbről nem részletezte.
A Tisztelt Ház - immár korántsem rendhagyó módon - napirend
előtti felszólalásokat hallgatott meg.
Hajdú Zoltán (SZDSZ) a lelkész képviselők nevében
együttérzésének és aggodalmának adott hangot a romániai
hittestvéreket ért támadások miatt. A romániai egyházak tagjaihoz,
lelkészeihez, vezetőihez intézett felhívásban a parlamenti lelkész
képviselők úgy ítélik meg, hogy a Tőkés László ellen irányuló
vádaskodások az emberi jogokért küzdő demokratikus erőket veszik
célba. Éppen ezért arra kérik őket, hogy vállaljanak szolidaritást
Tőkés Lászlóval és mindazokkal, akik ,,üldöztetést szenvednek az
igazságért,,, akiket bátor kiállásukért, önzetlen közéleti
szerepvállalásukért zaklatnak, bántalmaznak.
Zsigmond Attila (MDF) napirend előtti felszólalásában - utalva
Rajkai Zsolt közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi
államtitkár hétfői megnyilatkozására - arra hívta fel a figyelmet,
hogy pontatlan tájékoztatást kaptak tőle a képviselők a nagymarosi
vízlépcső építésének körülményeiről szóló jelentésében. Az
elhangzottakkal ellentétben ugyanis adtak már ki korábban vízjogi
engedélyt. A képviselő kifejezte reményét, hogy Bős-Nagymaros
ügyében ez a pontatlan tájékoztatás az utolsó volt a Ház életében.
Szabad György ezt követően bejelentette, hogy a hétfői pedagógus
demonstráció során az Országgyűléshez eljuttatott petícióban
foglaltakkal megismertetik az illetékes bizottságokat.
A Parlament ezután elfogadta, hogy sürgősséggel tárgyalják Hack
Péter (SZDSZ) javaslatát az országgyűlési képviselők választását
szabályozó törvény módosításáról. (folyt.köv.)
1990. december 11., kedd 11:06
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - keddi ülésnap (2. rész)
|
Hack Péter módosító indítványának lényege: az időközi választásokon,
függetlenül attól, hogy azon mennyien vesznek részt, ne legyen
második forduló, vagyis az érvényesség feltételét ne kössék a
résztvevők számához. Az eredményességet illetően csupán az lenne az
egyetlen feltétel, hogy a jelölt a választók voksainak legalább
egynegyedét kapja meg.
Ráday Mihály (SZDSZ) ugyancsak Bős-Nagymaros ügyében kért szót,
érthetetlennek tartva, hogy május óta nem tárgyal a Parlament a
függőben lévő határozati javaslatról. Szabad György felhívta a
képviselő figyelmét arra, hogy a rendkívüli ülésszakon módjában van
indítványozni a kérdés sürgős tárgyalását. Ehhez a képviselők 20
százalékának írásbeli hozzájárulását kell megszereznie.
A plénum ezután megkezdte a jövő évi költségvetési
törvényjavaslat tárgyalását. A kormány előterjesztéséhez Botos
Katalin pénzügyminisztériumi államtitkár fűzött szóbeli
kiegészítést. (folyt.köv.)
1990. december 11., kedd 11:08
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - keddi ülésnap (3. rész)
|
Az államtitkár asszony általánosságban is, részleteiben is
ismertette a kormány törekvéseit annak érdekében, hogy a magyar
gazdaságra zúdult negatív hatások felét saját erejéből, másik felét
nemzetközi pénzügyi hitelek segítségével feldolgozza, s ennek révén
biztosítsa az ország talponmaradását, fizetőképességének
fenntartását. Az előterjesztés - bár az államtitkár nem csupán a
kormány szempontjait, hanem az eddig ismertté vált ellenvéleményeket
is beépítette mondandójába - lényegében új információkat nem
tartalmazott. A megszokottnál kétségtelenül több volt az egyes
számokhoz, előirányzatokhoz kapcsolódó indoklás, magyarázat, ennek
azonban az az oka - miként azt a pénzügyi tárca képviselője is
elismerte -, hogy a költségvetésben nagyon sok a bizonytalansági
tényező.
Az államtitkár szólt a külgazdaság változásairól, s a magyar
gazdaság belső helyzetéről, amelyek együttesen rontják a
költségvetés egyensúlyi helyzetét is. Mint mondotta: a kormány
gazdaságpolitikájának legfőbb célja az áremelkedések és a külföldi
eladósodás lehető legkisebb szintre szorítása a költségvetés
eszközeivel is. Hangsúlyozta, hogy sem a gazdaság
teljesítőképességében, sem az állami bevételekben nem lehet rövid
idő alatt gyökeres fordulatot elérni, ezért a kormány megítélése
szerint jövőre nem lehet drasztikus, az egyes jövedelemtulajdonosok
helyzetét alapvetően módosító lépéseket tenni.
A kormány által megcélzott 78 milliárd forintos költségvetési
hiány tartását célzó megoldások között sorolta fel az államtitkár
azt, hogy a beruházások finanszírozásában megszűnik a kétcsatornás
rendszer, egy sor területen folytatódik a támogatások leépítése.
A támogatások leépítésével összefüggésben az államtitkár
kimerítő részletességgel foglalkozott a lakásrendszer kérdéseivel.
Mint mondotta: a szociálpolitikai jellegű költségvetési kiadások
némiképp mérséklődnek, ugyanis várhatóan csökken azoknak a száma,
akik ezeket a kedvezményeket igénybe vehetik. A fiatalok lakáshoz
jutásának támogatása ezután az önkormányzatok hatáskörébe fog
tartozni, erre a célra 5 milliárd forintot irányzott elő a kormány a
költségvetésben. A lakáskínálatot - és nem a keresletet - igyekszik
erősíteni a forgóeszközhitelek kamattámogatásával; ezt az összeget
azok kaphatják, akik az állampolgárok számára értékesítés céljára
lakást építenek vagy építtetnek. Kitért arra is: a jövő év elején ki
kell dolgozni egy olyan új lakáshitelrendszert, amelynek alkalmazása
már nem vagy alig okoz költségvetési kiadásokat, ugyanakkor a
lakásépítőknek, az új hitelfelvevőknek sem jelent elviselhetetlen
terhet. (folyt.köv.)
1990. december 11., kedd 13:47
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - keddi ülésnap (4. rész)
|
Az 1989. január elseje utáni szabályok szerint folyósított
hitelek törlesztési támogatására 6,2 milliárd forintot irányoztak
elő, ez az összeg azonban csak akkor elegendő, ha a jövő év második
felében bevezetik az új hitelrendszert.
A korábbi lakáshitelek kamattámogatása azonban már óriási terhet
jelent a költségvetés számára. Ezért a kormány - a Polgári
törvénykönyv egyik passzusa alapján, amely kivételes esetekben
lehetővé teszi a régebben megkötött szerződések tartalmának
módosítását - javasolja e hitelkamatok emelését. Az államtitkár
szerint bármiféle differenciálás gyakorlatilag kivitelezhetetlen,
egyrészt a feladatra alkalmatlan számítógépes nyilvántartás miatt,
másrészt mert az írásos dokumentumokból sem lenne megállapítható:
hogyan változtak a tulajdonosi, jövedelmi viszonyok. Ezért a kormány
megítélése szerint nincs más mód, mint a havi törlesztőrészletek
egységes összegű emelése. A szociális szempontok érvényesítésére
pedig az egyedüli megoldásnak a konkrét családi helyzet vizsgálatát
tartja.
Az államtitkár vázolta a közkiadások alakulását, tételesen
magyarázta az önkormányzatok költségvetését - ez utóbbit rendkívül
sok támadás érte már az országgyűlési bizottsági tárgyalásokon is -,
s elemezte az államadósság kezelésének módozatait.
Szólt arról, hogy a jövő év első negyedében a kormány
előterjeszti az adórendszer átfogó reformjának koncepcióját, külön
törvényt javasol a munkanélküliség megoldására, a szolidaritási alap
létrehozására. Beszámolójából kitűnt, hogy a kormány különösen az
adórendszer reformjához fűz nagy reményeket, ennek bevezetése -
prognózisa szerint - 1992-re az infláció csökkenését, s a gazdasági
teljesítmény szerény mértékű növekedését eredményezheti.
Az államtitkári előterjesztést az Állami Számvevőszék
véleményének ismertetése követte. Hagelmayer István, az ÁSZ elnöke
is elsősorban a költségvetés bizonytalanságát hangsúlyozta,
hozzátéve, hogy mindezt objektív és szubjektív okok magyarázzák. Az
ÁSZ elnöke egyébként hozzászólásában némiképp enyhíteni igyekezett
azt az éles kritikát, amelyet a számvevőszék a költségvetési
törvényjavaslatról készített jelentésében megfogalmazott. Felhívta a
figyelmet a számvevőknek az egyes költségvetési fejezetekhez
kapcsolódó alternatív javaslataira, közöttük például az
önkormányzatok egy másik lehetséges finanszírozási módjára. Hangot
adott annak az aggályának is: a kormánynak készítenie kellene egy
likviditási tervet, s azt az Országgyűlés elé kellene terjesztenie,
számolva azzal a lehetőséggel, hogy nem lesz tartható a 78
milliárdos költségvetési hiány. (folyt.köv.)
1990. december 11., kedd 13:50
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - keddi ülésnap (5. rész)
|
Az Állami Számvevőszék jelentése egyébként összefoglalóan
leszögezi:
,,Az 1991-es állami költségvetés megalapozottsága rossz. A
parlamenti viták során módosulhatnak az előirányzatok, ez azonban
nem változtat azon, hogy a beterjesztett költségvetés maradéktalan
végrehajtása nehéz lesz,,. A számvevők megállapítása szerint a
hagyományos tervezési és finanszírozási rend szerint készülő
költségvetés gyakorlatilag közelít az ellehetetlenüléshez. Törvényi
szabályozás hiányában nincs mód a kiadási struktúra érdemi
módosítására, az állami feladatok felülvizsgálatára, az intézményi
támogatási rendszer gyökeres megváltoztatására. A költségvetés
megalapozott tervezését hátráltatta, hogy máig nincs olyan
kormányprogram, amely támpontokat nyújthatott volna a legfontosabb
költségvetési prioritások kijelöléséhez. (folyt.köv.)
1990. december 11., kedd 13:52
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - keddi ülésnap (6. rész)
|
A költségvetés általános vitája első szakaszában a frakciók
vezérszónokai kaptak lehetőséget, hogy összegezzék pártjuk
álláspontját.
Elsőként Becker Pál (MDF) kapott szót, s elöljáróban arra a
nyomasztó tényre hívta fel a figyelmet, hogy a nyugati kölcsönökből
megfinanszírozott viszonylagos jólét árát most kell megfizetni.
Ugyancsak nehezíti a helyzetet, hogy nincs még elmélete a
szocialista gazdaságból a piacgazdaságba való átmenetnek, ezt most
kell kidolgozni. Az új költségvetés ennek megfelelően szerkezetében
és szemléletében más, mint ez előzőek. Ma már mindenki megtudhatja,
mire és mennyit költhetnek az egyes minisztériumok. Mindezek alapján
az egész költségvetés jobban áttekinthető, és ami ebből következik,
jobban ellenőrizhető. Egy korszerűbb költségvetés megalkotásához
azonban több új törvényt kell még elfogadni.
Ezt követően részletesen elemezte az egyes új költségvetési
tételek indokait, az intézményi struktúra változásából következő
költségvetési módosulásokat. Külön szólt arról, hogy a korábbiaktól
eltérően a költségvetés az egyes helyi önkormányzatok szintjén
tervezi meg a normatív állami hozzájárulásokat, valamint a személyi
jövedelemadókból származó bevételeket. Ez, ha megkésve is, de fontos
segítséget nyújt a jövő évi tervezéshez. Igaz, a támogatások 32
százalékos növekedése - beszámítva a várható inflációt -
egyértelműen csökkenést takar. Az önkormányzatok kasszáját
gyarapíthatja azonban a volt tanácsi vállalatok privatizációjából
származó 20 százalékos jövedelem, valamint a lehetőség, hogy az
önkormányzatok vállalkozásokba is kezdhetnek. Kedvezőnek ítélte,
hogy a költségvetés csökkenti az állami támogatások mértékét, s
fokozatosan kivonul a vállalati beruházásokból. Biztatónak ítélte
azt is, hogy a gazdálkodó szervezetek befizetései megközelítőleg 9
százalékkal csökkennek, mert ez azt jelenti, hogy az állam a
korábbinál nagyobb lehetőséget enged a piaci viszonyok
érvényesülésének. Szólt arról is, hogy ez a költségvetés súlyos
terhet ró a lakosságra. Változatlan szerkezet mellett a volumen- és
árváltozások eredményeként nő a fogyasztási adó, s az általános
forgalmi adó is. A személyi jövedelemadó is jelentősen növeli a
befizetési kötelezettségeket, a társadalom széles rétegeit sodorva
ezzel nagyon nehéz helyzetbe.
A legnagyobb ellenzéki párt vezérszónoka, Pető Iván, az SZDSZ
frakcióvezetője leszögezte: pártjuk semmiféle akadályt nem gördít az
elé, hogy még az idén elfogadható legyen a költségvetés, azonban ezt
a költségvetést megszavazni nem tudják, mert nem vállalhatják érte a
felelősséget. (folyt.köv.)
1990. december 11., kedd 17:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - keddi ülésnap (7. rész)
|
Hozzátette: az ország gazdasági állapotától függetlenül még lehetett
volna érdemibb vita a költségvetésről. Nagyon is szükségesnek
kívánkozna egy részletes, alapos költségvetési vita, amelyből
kiderülne a pártok különböző gazdaságpolitikai koncepciójának
lényege. Ez a beterjesztett költségvetés azonban részletes vitára
nem alkalmas, nem áttekinthető, és idő sincs erre. Legnagyobb gond,
hogy emiatt lehetetlenné válik a Parlament ellenőrzése a
költségvetés végrehajtásában. Elfogadhatatlannak tartotta egyebek
mellett az önkormányzatokra vonatkozó költségvetési elképzelést,
mert ebben a formában tragikus következményekkel járhat az
önkormányzatokra nézve. Ezzel kapcsolatban mutatott rá, hogy még
mindig hiányoznak az önkormányzatok tevékenységét szabályozó
alapvető törvények, s ezek megtárgyalására az idén már nem is lesz
mód.
Hozzászólásában Pető Iván utalt arra, hogy a jövő évi
költségvetéssel kapcsolatosan az SZDSZ szakértőinek álláspontja több
ponton is egyezik az Állami Számvevőszék írásban közreadott
jelentésében foglaltakkal. Mint mondta: a szabad demokraták is úgy
látják, hogy a költségvetés rosszul megalapozott, a tervezett
bevételek sok helyütt bizonytalanok. Abban is egyezik véleményük az
Állami Számvevőszékével, hogy a központi nagyberuházások irreális
összeggel szerepelnek a költségvetésben, s ugyanakkor hiányos a
ráfordítások szükségességének indokolása.
Az SZDSZ frakcióvezetője úgy vélte: az előterjesztett
dokumentumból nem derül ki, hogy a kormányzat miként igyekszik
megállítani a bér-ár spriál felgyorsulását. Szóvá tette azt is, hogy
az Egzisztencia Alapról sincs részleteiben említés a
költségvetésben.
Külön szólt arról, hogy az érdemi vita elmaradása miatt
késlekedhet a párbeszéd megindulása a kormány és az ellenzék között,
s ez nem növeli az egymás iránti bizalmat. Kifogásolta, hogy a
költségvetés tárgyalásakor nincs az országnak pénzügyminisztere, aki
felelős lesz a végrehajtásért. Utalva a miniszterelnök egy héttel
ezelőtti beszédére, amely szerint az ellenzéknek sincs válságkezelő
programja, elmondta: nem is kívántak ilyet kidolgozni, mert a
látszatát is kerülni kívánták annak, hogy az ellenzék nem fogadja el
a demokratikus módon megválasztott kormányt. Az ország gazdasági
helyzete, a beterjesztett költségvetés viszont arra készteti az
SZDSZ-t, hogy hozzákezdjen a válságkezelő programja kidolgozásához.
(folyt.köv.)
1990. december 11., kedd 17:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - keddi ülésnap (8. rész)
|
Ekkor a frakcióvezetők hozzászólásait megszakítva Szabad György
kért szót, s arra intette a képviselőket: ne abszolutizálják azt,
hogy a kormányzati előterjesztés rossz vagy tárgyalhatatlan.
Hozzátette: sem a kormány, sem az ellenzék nem formálhat magának
jogot arra, hogy a demokrácia kritériumait meghatározza. Az elnöklő
Szűrös Mátyás - utalva a Házszabályban foglaltakra - szokatlannak
minősítette, hogy az Országgyűlés elnöke képviselői helyről tesz
ilyen kijelentéseket.
A vezérszónokok sorában ezt követően a Kisgazdapárt részéről
Vincze Kálmán véleményezte a költségvetést, mérföldkőnek ítélve azt
az Országgyűlés életében. Véleménye szerint a tervezet nem tudott
eltérni a bázisszemléletű gyakorlattól, ezt azonban egyebek között a
gazdaságot érintő objektív tényezőknek tulajdonította. A
lakáshitelek kamatairól szólva a kisgazdák álláspontját tolmácsolva
kijelentette: részben a költségvetési kiadások között kell
meghagyni, de a lakosság sem vonható ki a terhek vállalása alól. A
költségvetés pozitívumaként említette, hogy a központosítás helyett
a decentralizációs elvet kívánja érvényesíteni a helyi adózásnál. A
képviselő hangoztatta: a frakció tagjai minden erőfeszítést
megtesznek azért, hogy elfogadható költségvetése legyen az
országnak.
Békesi László, az MSZP vezérszónoka elöljáróban leszögezte: a
képviselők olyan csapdába kerültek, amelynek feloldására nincs
lehetőségük. A költségvetési törvényjavaslat nem konzisztens.
Rengeteg hibát tartalmaz, s megvitatására kevés az idő. A frakció
tudatában van annak, hogy a mégoly megalapozott és konstruktív
módosítások sem teszik lehetővé a tervezet alapjainak gyökeres
megváltoztatását, s a Szocialista Párt képviselői megkísérelnek
hozzájárulni a lehető legkisebb rosszhoz, a költségvetés
elfogadásához. Békesi László a rossz előkészítésért a kormányt tette
felelőssé, mert koncepcionális alap híján nem adott lehetőséget
arra, hogy az Országgyűlés érdemben vitatkozzék. A jövőre nézve
indokoltnak tartotta, hogy legkésőbb november végére készüljön el a
költségvetés tervezete. A képviselő üdvözölte a törvényjavaslat új
szerkesztési rendjét, kifogásolta azonban, hogy az alapvető állami
feladatok legfontosabb funkcióinak előirányzatait nem mutatja be. A
frakció álláspontja szerint a kormánynak folytatnia kell szigorú,
következetes, fiskális, monetáris politikáját, a költségvetési
javaslatban azonban számos ponton tetten érhető az ettől való
eltérés szándéka. Békesi László az önkormányzatok helyzetét érintve
annak a véleményének adott hangot, hogy a költségvetés belehajszolja
őket az elviselhetetlen mértékű adók kiróvására. (folyt.köv.)
1990. december 11., kedd 17:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - keddi ülésnap (9. rész)
|
A költségvetés kiadásairól szólva elfogadhatatlannak nevezte a
központi és területi igazgatás tervezett költségnövekedését, s a
védelem kiadásainak olyan mértékű növelését, amelyet a javaslat
előirányoz. A költségvetési deficit csökkentésére egyetlen
lehetőséget látott: az állami tulajdon privatizációjának
gyorsítását.
Békesi László frakciója álláspontját tolmácsolva elmondta: a
szocialisták a személyi jövedelemadó terheinek 3 százalékos
csökkentését szorgalmazzák, illetve javasolják a kormánynak, hogy a
mintegy 50 milliárd forintnyi adóhátralékot mielőbb hajtsák be az
adósoktól. Elhibázottnak tartotta a közigazgatási költségeket az
előterjesztésben, és rámutatott, hogy az új hivatalok és apparátusok
részére előirányzott 13 milliárdos többlet elfogadhatatlan. Ennek
kapcsán említette meg: nem lehet komolyan venni, hogy a kormány
valóban krízisköltségvetést akar akkor, ha az egyes
minisztériumokban jövőre 40-50 százalékos béremeléseket kalkulál.
Végezetül azt hangsúlyozta, hogy a költségvetésben tervezett 78
milliárdos hiány csak külföldi hitelekből finanszírozható, éppen
ezért alapvető érdek, hogy ezt az előirányzott összeget év közben
megpróbálják lefaragni. Ennek kapcsán adott hangot annak a
meggyőződésének is, hogy jövőre minden bizonnyal szükség lesz a
költségvetés módosítására.
A szabad demokratákhoz és a szocialistákhoz hasonlóan a Fidesz
nevében felszólaló Fodor Gábor is azon az állásponton volt, hogy az
Antall-kormány a költségvetés késlekedő beterjesztésével
megfosztotta az érdemi vita lehetőségétől, valamint az ellenőrzés
jogának gyakorlásától az Országgyűlést.
A képviselő hozzászólásában mindvégig keményen ostorozta a
jelenlegi kormányt, amely - véleménye szerint - eddig csak súlyos
hibákat követett el. A Fidesz úgy vélekedik - mondotta -, hogy a
kormánynak enyhén szólva fésületlen elképzelései vannak arról: itt
és most mit kellene tenni. Rámutatott: a kormány konfliktuskerülő és
halogató magatartásának az állami politika rangjára emelése azt
jelenti, hogy a válság kezelése lehetetlenné válik, s ez alapvető
bizalomvesztéssel párosul. A Fidesz-frakció megítélése szerint a
költségvetési javaslat - részletek hiányában - alkalmatlan az érdemi
vitára. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Fidesz a költségvetést úgy
kezeli, mint variánst, amelynek módosítására jövőre többször is sor
kerülhet. Ezért jó lenne, ha kidolgozása a törvényerőre emelkedése
után sem fejeződne be, hiszen a jelen előterjesztés valójában egy
átmeneti finanszírozást biztosító jogszabálytervezet. (folyt.köv.)
1990. december 11., kedd 17:53
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - keddi ülésnap (10. rész)
|
Éppen ezért Fodor Gábor bejelentette, hogy a Fidesz határozati
javaslatot fog beterjeszteni annak érdekében, hogy a kormány
negyedévenként számoljon be a Parlamentnek a költségvetés
alakulásáról.
A költségvetés elemzéséből Fodor Gábor arra a következtetésre
jutott, hogy ,,az Antall-kormány voltaképpen a semittevés
kormánya,,. Felidézve az év tavaszán történt kormányváltást annak a
kétségének adott hangot: a következő kormányfő nem valószínű, hogy
köszönetet mond majd a távozó Antall-kormánynak.
A Kereszténydemokrata Néppárt képviselői, látva a költségvetés
minden ellentmondását, meg fogják szavazni azt - mondta Füzessy
Tibor, a KDNP frakcióvezetője. Javasolta, hogy kildolgozatlansága,
ellentmondásai miatt nagy vonalakban, általánosságában és csak egyes
részleteit figyelembe véve tárgyalják a költségvetést, gondolva a
sürgető időre és arra, hogy az év végéig mindenképpen dönteni kell
erről a törvényről.
Beszámolt arról is, hogy a költségvetési tervezet kiadási
oldalának koncepciója alapvetően eltér a KDNP rövid távú
válságkezelési elképzeléseitől. A párt programja szerint a
költségvetési egyensúly megteremtése és egyben az infláció
megfékezése érdekében a legfontosabb intézkedés - a szociális
tételek kivételével - a költségvetés kiadásainak radikális
csökkentése lenne. Ez kisebb részben a támogatások csökkentésében,
nagyobb részben a bürokrácia leépítésével, a pazarlások
megszüntetésével, a felesleges, létjogosulatlan és túlméretezett
költségvetési intézmények megszüntetésével érhető el.
Kállay Kristóf a független képviselők vezérszónokaként
elsősorban azt rótta fel a költségvetés hibájául, hogy a források
nem tükrözik a várható költségvetési bevételeket.
Elképzelhetetlennek tartotta, hogy csökkenő termelés mellett 17
százalékkal növekedne a vállalkozási nyereségadóból származó
költségvetési bevétel.
A képviselő úgy ítélte, hogy részérdekek feszítik szét a
költségvetés kiadási oldalát, s a központi államapparátusnak
előirányzott pénzösszegekben egyáltalán nem tükröződik a szűkösség.
Mindemellett arra is felhívta a figyelmet: annak ellenére, hogy a
világkiállításról még nem született végső döntés, már külön
költségvetési fejezetet nyitottak rá az előterjesztők.
A költségvetés jövő évben várható hatásairól szólva Kállay
Kristóf azon az állásponton volt, hogy a tervezet szerinti 8-10
százalékos reálbércsökkenés drasztikusan érinti a társadalom
középrétegeit. (folyt.köv.)
1990. december 11., kedd 17:54
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - keddi ülésnap (11. rész)
|
Az ebédszünet után, az interpellációk és a kérdések előtt szót
kért Rajkai Zsolt államtitkár, mert az ülésnap kezdetén egyik
képviselőtársa azzal a váddal illette, hogy pontatlanul számolt be a
bős-nagymarosi vízlépcső vízjogi engedélyének meglétéről. Rajkai
Zsolt fenntartotta állítását: az engedély de jure nem létezett, a
vízlépcső építését ugyanis 1989. május 13-án függesztették fel, s a
vízjogi engedély május 24-én emelkedett volna jogerőre.
Az elnöklő Vörös Vince ezután bejelentette, hogy 13
interpelláció és 15 kérdés megtárgyalása vár a képviselőkre, ám a
rendelkezésre álló két óra alatt nyilvánvalóan ezzel nem végez a
plénum. A Ház alelnökének igaza lett, hiszen mindössze öt
interpellációra jutott idő. Közülük a legnagyobb érdeklődés Pap
János Fidesz-es képviselő felvetését kísérte, aki a bős-nagymarosi
vízlépcsőrendszer tárgyában interpellált több tárca vezetőjéhez.
Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter válaszában
kijelentette: a kormány Nagymarosnál az eredeti állapot
visszaállítását, Bősnél az üzembehelyezés elkerülését tűzte ki
célul. Amióta az ügynek új, a nemzet érdekének és a
környezetvédelemnek elkötelezett kormánybiztosa van, valamennyi
tárgyalásunkat az a cél vezérli, hogy mindenkor a környezetvédelem
érdekeit érvényesítsék. A miniszter véleménye szerint
tárgyalófeleink nincsenek e szemlélettől áthatva, nem érzékelik a
korábbi hibás döntések következményeit, így a tárgyalások csak
lassan, nagy körültekintéssel, türelemmel és kitartással
folytathatók.
Az új kormánybiztos az eddig eltelt rövid öt hónap alatt ennek
szellemében cselekedett. Ezért vállalt kötelezettséget arra, hogy
1989-et követően a cseh és szlovák félnek újra átadja azon
szakanyagot, amely a magyar kormány szándékát hivatott
alátámasztani. A dokumentum a Magyar Tudományos Akadémia
gondozásában, illetve felülvizsgálatával a napokban készül el, s a
szakértői fórumok elemzése után azt megkapják északi szomszédaink.
Remélhetőleg ezt követően felgyorsulhatnak a tárgyalások,
partnereink eddigi merev álláspontja rugalmasabbá válik, s belátják:
a halogatás számukra nem hozhat eredményt. A miniszter szólt arról,
hogy Nagymarosnál a szakszerű helyreállításig havonta mintegy 7-8
millió forintot kell áldozni. E helyzet nem tartható fenn sokáig.
Ezért is rendelte meg a kormánybiztos a helyreállítási terveket még
1990 szeptemberében, amelyek jövőre készülnek el, az érdemi
helyreállítási munka pedig 1992-ben kezdhető meg. Ezzel párhuzamosan
több tanulmány és kiviteli terv elkészítése is szükségessé válik,
amelyekre azonban egyelőre nincs teljes körű pénzügyi fedezet.
(folyt.köv.)
1990. december 11., kedd 17:56
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - keddi ülésnap (12. rész)
|
A jövő évi költségvetésben Nagymaros térségében az
árvízvédelemre, a hajózóút fenntartási munkáira, illetve a táj
helyreállításának előkészítésére 700 millió forint áll
rendelkezésre. E feladatokra nemzetközi támogatást is remél a
kormány. Jövőre várhatóan mintegy 20-30 millió dollárt kapunk e
célra, s ezzel jelentősen gyorsítható a helyreállítási munka. A
fejlemények alakulásában nagy szerepet játszott a kormánybiztos,
illetve titkársága. A miniszter hozzátette azonban, hogy a
titkársági munkát az utóbbi időben konfliktusok gátolták, amelyek a
titkárság vezetőjének személyével kapcsolatban alakultak ki. Az ügy
rendezése érdekében a kormánybiztosnak lépnie kellett, s ő azt
tette, amit az országban bármely vezető megtett volna, ha
felelősséggel viseltetik az irányítása alá tartozó területért. A
miniszter megítélése szerint a titkárság vezetőjének, Szántó
Györgynek a felmentése a környezetvédelmi mozgalmak érdekeit
szolgáló lépés volt. Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és
területfejlesztési miniszter felszólalásában a kormánybiztosi
titkárság vezetőjének hibájaként azt rótta fel, hogy nem tudta sem
saját, sem apparátusa munkáját hatékonyan megszervezni, s emiatt -
nem pedig múltjára való tekintettel - kellett elmozdítani
tisztségéből. A miniszteri válaszokat a képviselő nem fogadta el, a
képviselők többsége azonban jóváhagyta.
Zsebők Lajos MDF-es képviselő a szénbányászattal összefüggő
egyes szociális kérdésekkel fordult az ipari és kereskedelmi,
valamint a népjóléti miniszterhez. Bod Péter Ákos ipari és
kereskedelmi miniszter a szénárakkal kapcsolatban elmondta: a jövő
évben nem indokolt a szén termelői árának változtatása. A kormány az
energiahordozók támogatására 1991-ben 10 milliárd forintot irányoz
elő, a költségvetés elfogadásától függ, milyen mértékű lesz jövőre a
fogyasztóiár-kiegészítés. Elmondta azt is, hogy a bányászok
követelését, amely nyugdíjrendszerük megváltoztatására vonatkozik, a
tárca támogatja. Surján László népjóléti miniszter ehhez hozzátette:
a 25 év földalatti munka után a bányászok nyugdíjazása valóban
méltányos lenne. A tárca ezért a nem távoli jövőben ezt a kérdést az
Érdekegyeztető Tanács elé terjeszti. A válaszokat a plénum
elfogadta. (folyt.köv.)
1990. december 11., kedd 18:01
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - keddi ülésnap (13. rész)
|
Az interpellációk után - a szokásos kedd délutáni munkarend
szerint - képviselői kérdések következtek. Tóth Sándor (KDNP) a
kábítószeresek egészségügyi gondozásának helyzetéről érdeklődött a
népjóléti miniszterhez címzett kérdésében. Surján László válaszában
utalt arra, hogy az országban jelenleg öt intézményben foglalkoznak
kábítószeresek rehabilitációjával. Hozzátette: újabb rehabilitációs
központok, valamint drogambulanciák létesítésében a tárca számít az
önkormányzatokra, illetve - a rehabilitációs kezelésben - az
egyházak segítségére.
Ugyancsak Tóth Sándor tett fel kérdést a kötelező
gépjárműfelelősség biztosítás tárgyában, arra hivatkozva, hogy a
biztosítási rendszer tervezett változtatása az adminisztrációs
kiadások miatt - információi szerint - mintegy hárommiliárd
forinttal terhelné meg a költségvetést. A válaszadó Botos Katalin
pénzügyminisztériumi államtitkár azonban cáfolta ezt az állítást,
hangsúlyozva, hogy a szerződéses rendszer feltételeinek
megteremtését, így az azzal járó költségeket is a biztosító
társaságok vállalják magukra.
Horváth Lajos (MDF) a belügyminiszterhez intézett kérdésében az
úgynevezett zöldhatár védelmének problémáját feszegette, különös
tekintettel a közeljövőben várható újabb menekülthullám
megindulására. A képviselő elsősorban a magyar-jugoszláv határ
őrzésének megerősítését vetette fel, mondván: a jugoszláviai
tagköztársaságok viszálya könnyen fegyveres konfliktusba, esetleg
polgárháborúba torkollhat, s akkor hazánknak tízezres nagyságrendű
menekültáradattal kell számolnia. Morvay István belügyi államtitkár
egyetértett a képviselővel abban, hogy az ország teherbíró képessége
nem visel el tízezres nagyságrendű menekülthullámot, ám felhívta a
figyelmet arra: a kérdés kezelésénel tekintettel kell lenni azokra a
menkültüggyel kapcsolatos nemzetközi egyezményekre, amelyekhez a
közelmúltban hazánk is csatlakozott. Leszögezte ugyanakkor, hogy
jelenleg normális a határforgalom a magyar-jugoszláv szakaszon, és
minimális ezen a területen a zöldhatáron való átkelés. (folyt.köv.)
1990. december 11., kedd 19:03
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - keddi ülésnap (14. rész)
|
Az interpellációk és kérdések után a plénum a helyi adókról
szóló - a központi adótörvények módosításához és a költségvetési
törvényjavaslathoz kapcsolódó - előterjesztéssel foglalkozott. A
kormány nevében ismét Botos Katalin ismertette a javaslat lényegét,
hangsúlyozva, hogy a helyi adók bevezetése az önkormányzatok talpon
maradásához szükséges eszközök tárházát - ha nem is kötelező
jelleggel - bővíti. Kiemelte, hogy keretszabályról van szó, amelynek
alapján az egyes önkormányzatok szuverén módon dönthetnek arról:
élnek-e ezzel a bevételi lehetőséggel avagy sem.
Az államtitkári előterjesztésről, s magáról a törvényjavaslatról
a parlamenti pártok frakciói - az MDF, illetve a függetlenek
csoportja kivételével - kifejtették véleményüket: kivétel nélkül
csak abban értettek egyet a kormánnyal, hogy a helyi adók
rendszerének bevezetésére szükség van. Ezen túlmenően azonban a
hozzászólók mindegyike csupán kifogásokat, ellenérveket sorolt fel.
Mindannyiuk mondandójából kicsendült: a helyi adók bevezetése ugyan
nem kötelező, de - ismerve a költségvetési előirányzatokat -
kényszerű. Elhangzott az is: a kormány úgy tesz kísérletet új
adófajták bevezetésére, hogy közben a korábbi adók szintjét nem
mérsékli, sőt azt is emelni szándékozik. Ezzel pedig elviselhetetlen
terhet ró a lakosságra, hiszen valójában nem az adórendszer
korszerűsítését célzó technikai intézkedésről, hanem az adóterhek
emeléséről van szó. A legtöbben az építményadó eltörlését
szorgalmazták, mivel ez büntetésszámba menne azok számára, akik
saját erejükből teremtettek otthont, mert az állam nem váltotta be
korábbi ígéreteit, s kivonult a lakásépítésből. Helyette ajánlották
a korábbi házadó fenntartását - minden kedvezményével és
mentességével együtt. A telekadóról úgy vélték, hogy az legfeljebb
csak a forgalmi érték alapján állapítható meg. Jónéhányan felhívták
a figyelmet arra is, hogy a kommunális adó a vállalkozásélénkítési
szándékot kérdőjelezheti meg.
A frakcióvéleményeket követő egyéni képviselői vitában
felszólalók többnyire az önkormányzatokért aggódott. Volt aki úgy
fogalmazott: a kormány előnyben részesítette rövid távú érdekeit a
hosszú távúakkal szemben, lényegében a költségvetés helyzetét
kívánja javítani az önkormányzatok rovására. Holott ez nemcsak az
önkormányzatok, hanem a kormány számára is csapda. Többen szóvá
tették, hogy az önkormányzatok szabadságfokát bővíteni kellene, s el
kellene törölni a kötelező helyi adóminimumot, amellyel egyébként a
költségvetés mint biztos bevételi forrással számol. Egy vélemény
szerint a helyi adók bevezetése jelen formájában a taxisblokádhoz
hasonló társadalmi ellenállást válthat ki. (folyt.köv.)
1990. december 11., kedd 19:56
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - keddi ülésnap (15. rész)
|
Az egyik MDF-es képviselő - korántsem meglepően - a
törvényjavaslat mellett érvelt. Tagadta, hogy a törvényjavaslat
elfogadásával kényszerhelyzetbe kerülnének az önkormányzatok. Sőt,
számítások is végzett - az ország csaknem négyezer települése közül
egyet, szerinte átlagosat kiválasztva -, bizonyítandó: szó sincs
elviselhetetlenné emelkedő adóterhekről.
Egy másik kormánypárti képviselő szerint viszont a
törvényjavaslatnak éppen az a hibája, hogy a korábbi közhatalmi
privilégiumokat kívánja fenntartani.
Az ülésnap végén megismétlődött a korábbi ügyrendi vita: ha
lezárják az általános vitát, akkor nincs mód az előre jelzett, de
még írásban be nem nyújtott módosító indítványok benyújtására. Több
képviselő ugyanis úgy tudta - a Házbizottság állásfoglalása alapján
-, hogy módosító indítványok benyújtására december 17-ig van mód.
Élesen ütközött az SZDSZ és az MDF álláspontja abban a kérdésben:
van-e indoka a vita azonnali lezárásának.
Végül is az elnöklő Dornbach Alajos úgy döntött: a vita
lezárásáról a következő ülésen dönt a plénum. Ezután bejelentette,
hogy jövő hétfőn és kedden, a plenáris ülésen várhatóan folytatódik
és lezárul a költségvetésről, valamint a köztisztviselők
jogállásáról szóló törvényjavaslatok általános vitája. Felhívta a
figyelmet, hogy nagy valószínűséggel a Ház pénteken, szombaton és
vasárnap is ülésezik. A keddi ülésnap 20 óra 31 perckor fejeződött
be. (MTI)
1990. december 11., kedd 20:34
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|