|
|
 |
|
 |
A mai nap eseményei a Corvin közben
|
-----------------------------------
München, 1989. október 23. (SZER, Magyar híradó, Lángh Júlia) -
A Corvin köz és a Kilián laktanya a kora délutáni órákban. Több
ezres és egyre gyarapodó tömeg, sok középkorú vagy idős, erős vonású
férfiarc.
"Én is itt harcoltam - mondják a tömegben körülöttük állóknak".
Lyukas zászlók, virágcsokrok, gyertyák.
"Tavaly ilyenkor még rendőrautóban ünnepeltem, de ünnepeltem -
mondja az egyik Corvin közi szónok, Ruttkay Levente hangsúlyozva,
hogy ez a szabad október 23-ika az ellenzék kitartásának köszönhető.
Ez ma még csak emlékezés és nem ünnep. Ünnep, ha bocsánatot kérnek a
magyar nemzettől."Nagy taps, mint ahogy azután a javaslat után is:
jelentse a déli harangszó ezentúl a nándorfehérvári győzelem mellett
október 23-ika győzelmét is.
A sajnálatos mádon távol lévő Pongrácz Gergely nevében
felszólaló Szalai Róbertet is sokszor szakította félbe taps, amikor:
"33 év után fegyvertelenül, békés eszközökkel elértük a szabad,
független, demokratikus Magyarországot."
Közben egy apró incidens. Hátul a tömegben valaki kiabál: Le a
kommunistákkal
Szalai Róbert azt javasolja, módosítani kell ezt a
mondatot. Ne azt mondjuk: kommunistákkal, hanem azt: Le a
kommunizmussal
Nagy, egyetértő taps.
Egyébként a szónok Corvin közi fiúhoz méltóan egyáltalában nem
válagotja meg szavait, Corvin közi stílusban beszél. Például: "Senki
nálam jobban nem kívánhatja ennek a tetves, piszkos rendszernek a
megváltozását, de higgyétek el, hogy nem szabad kiabálni, ne legyen
itt semmi túlzás. A világ televíziói jelen lesznek a Parlament
előtt, vigyázzatok, ott ne randalírozó csürhe legyen, hanem
méltóságteljes tömeg." (folyt.)
1989. október 23., hétfő
|
Vissza »
|
|
- A mai nap eseményei a Corvin közben - 1. folyt.
|
Végül Szalai Róbert elmond egy délelőtt történt eseményt. Látta,
amint a III. kerületi munkásőrlaktanyába bement egy munkásőr. Mivel
mint tudjuk, a munkásőrség megszűnt, jobbnak látta értesíteni az
Október 23-a Bizottságot, amelynek képviselői felkeresték a hírrel
Németh Miklós miniszterelnököt, aki - közölte a tömeggel a Corvin
közi szónok - utasította a honvédelmi minisztert, hogy a munkásőrség
laktanyáit vegye őrizetbe a honvédség. A nép tudjon megbocsátani -
mondta ezután a szónok -, de ők kövessék meg ezt a megalázott népet.
Ismét nagy naps.
A környező ablakokban mindenütt könyöklő nézők. A menet átmegy a
Corvin közből az Üllői útra. Az Üllői úton a Kilián laktanya előtt
Kiss Gyula Európára emlékeztet. Ötvenhatban megint ismét áldozatot
hoztunk Európáért, álljon itt az emléktábla, és hirdesse minden erre
járó európainak: megcselekedtük, amit megkövetelt a haza.
Békésből jött fel a budapestiekhez szólni Márton András, a
Zrínyi Katonai Akadémia volt parancsnoka. Idézem a legjobban
megtapsolt mondatát: "Az ideiglenes köztársasági elnök egy szokásos,
egyszerű hétfői munkanapon kiáltja ki a Magyar Köztársaságot.
Követeljük, hogy törvénybe kerüljön: ez a mai nap piros betűs
nemzeti ünnep legyen."
Az Üllői uton kicsi, de nem különösebben veszedelmes tülekedés
és zsúfoltság a nem hivatalos, de óh, végre már engedélyezett szabad
ünneplés szervezési gondjai hamar megoldódnak. Egy nemzetőrruhát
viselő magas, erős asszony szelíden lebeszéli a kéretlen szónokot,
hogy ő is a mikrofon elé álljon. (folyt.)
1989. október 23., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A mai nap eseményei a Corvin közben - 2. folyt.
|
"A Haynaunál százszorosan véresebb kezű megtorlók rosszul
számítottak. A kivégzett százak, a temetők árkaiban elkapartak
hangja nem halkult el. Az ő emlékük, s annak a 12 napnak az emléke
tartotta ébren a nemzeti összetartozás érzését. Ők indították el ezt
a politikai folyamatot, mely ma reményt ad, hogy valóban jogállamban
és demokráciában élhetünk. Ha nincs november 4-ike, már ma ott
tartanánk. 33 év veszett el akkor. De 1956 eszméi ma is élnek, s azt
sugallják, hogy mint október 23-ikán békés eszközökkel, most már nem
véráldozattal, nem könnyekkel - ebből áldoztunk eleget -, de
türelemmel, ésszel, jól és okosan politizálva vívjuk ennek az
országnak a szabadságot, a függetlenséget és a demokráciát."
Maléter Pál özvegye leleplezi az emléktáblát a Kilián laktanya
falán, lyukas zászlót ábrázoló vörösréz tábla szövege: Az ötvenhatos
forradalom és szabadságharc mártírjai és névtelen hősei emlékére a
Józsefvárosi és Ferencvárosi Ellenzéki Kerekasztal, 1989. október
23. A koszorúzók közül a legnagyobb tapsot egy egyenruhás százados
kapta, aki a magyar hovédség nevében helyezte el koszorúját a
névtelen hősök emléktáblája előtt.
A tömeg békésen ment tovább a rádió felé. +++
1989. október 23., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|